Az Élet Menete Alapítvány: egy sikeres történet
Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány vezetője az idei programokról beszélt, de szóba került a következő év és az oktatás fontossága is, valamint a Kézdy György díjasok személye is.
Ilyenkor az év végéhez közeledve szokott mindenki számvetést csinálni. Mit történt az Élet Menetével 2016-ban?
Január 27-én, a Holokauszt Emléknapon a Frankel zsinagógában tartottuk meg a rendezvényünket, Verő Tamás rabbi vezetésével. Szerencsére nagyon sok önkéntesünk van a Frankelből, már azért is, mert Tamással közösen indítottuk útjára az Élet Menete Alapítványt. Bár kevesebb az ideje rabbiként, de bárhova hívjuk, legyen szó a vagonkiállításról vagy éppen egy iskolai előadásról, ő mindig szívesen jön.
Beszélt az előbb a vagonkiállításról, az iskolai előadásokról. Van még ma Magyarországon olyan iskola, ahol a tanárok, diákok nem hallottak még az Élet Menetéről? Van még olyan település, ahova nem jutott el a vagonkiállítás?
Még vannak ilyen diákok, tanárok, települések, de az is igaz, mi azért dolgozunk, hogy minél több helyre, minél több iskolába, minél több gyerekhez, tanárhoz jussunk el. A vagonkiállításunk már nyolcadik éve járja az országot, ez egyébként Novák Éva önkéntesünk projektje, pont két héttel ezelőtt Dombóváron voltunk, ahol az új izraeli nagykövet is velünk tartott. Neki is nagyon tetszett, hogy sok fiatal megfordult a pályaudvaron. Egyébként az idén még az amerikai nagykövet asszony is eljött velünk, a mezőkövesdi kiállítást tisztelte meg jelenlétével. Mezőkövesd is egy egészen különleges helyszín volt, ott is közel 200 gyerek jött el a város különböző iskoláiból. Úgy gondolom a vagonkiállítás egy olyan szuperkezdeményezés, ami igyekszik pótolni azt a hiányt, amit a vidéki, kistelepüléseken élő gyerekek szenvedhetnek el, amikor anyagi és más okból nem tudnak eljönni Budapestre a Páva utcai múzeumba. Mi házhoz visszük a történelemórát, csak annyit kell megtenni, hogy a pályaudvarra jöjjenek ki.
Kik azok, akik segítik az Élet Menete Alapítvány működését,itt nem elsősorban az önkéntesekre gondolok.
Elsősorban a mindenkori kormány az, amelyik támogat minket, a munkánkat. Olyan szerencsés helyzetben vagyunk, amit ma nagyon kevés civil szervezet mondhat el magáról Magyarországon, hogy mi költségvetési soron szerepelünk az ország költségvetésében. Ezek teljesen nyilvános adatok, látni lehet, hogy immár második éve 70 millió forintot kapunk a működésünkre a költségvetésből. Ez azért is nagy dolog, mert ma nálunk az adományozás kultúrája még nem mondható európainak, a magánadományok száma eléggé elenyészőnek mondható. Természetesen bármilyen pályázati lehetőséget látunk, mi elindulunk azokon, de azért ez 70 millió forint arra elegendő, hogy ennek alapján határozzuk meg az egész évünket.
A magyar kormány zéró toleranciát hirdetett a rasszizmussal, az antiszemitizmussal szemben. Ez érezhető a hétköznapokban is?
Bármikor is beszélgetek erről valakivel, én csak pozitívan tudok nyilatkozni a zéró toleranciáról, lehetséges, hogy azért van ez, mert amerre járunk, ahová eljutunk, ott tudják, hogy mire készüljenek. Ám én mindig elmondom a fiataloknak, egy ilyen beszélgetésre elkísér egy túlélő is, hogy merjenek bármit kérdezni, mert szinte bizonyos, hogy sem otthon, sem az iskolában nem esik szó a zsidókról, a Holokausztról. Nem mondanám, hogy antiszemiták lennének, a tudatlanság az a nagyobb veszély. Hangsúlyozni szeretném én a fiatalokról beszélek, mert mi őket szeretnénk megnyerni. Azt látom, hogy ez a zsidózás egy olyan divatdolog lett, ami mögött nincs tudás, hallottak ezt, hallottak azt, ám az előadásaink után sikerül összezavarnunk őket, elgondolkodnak a hallottakon. Szerintem eredményes az a munka, amit egész évben a csapatunkkal csinálunk.
Az Élet Menete Alapítvány egy komoly nemzetközi háttérrel rendelkezik, kik állnak mögötte, mennyire tekintik partnernek a magyarokat?
Az Élet Menete nemzetközi szervezete ilyen formában a legnagyobb erkölcsi támogatónk, ez a szervezet ötvennégy tagországban működik, immár huszonnyolc éve. Mi tizennégy évvel ezelőtt csatlakoztunk a szervezethez. A szervezet nemzetközi igazgatója volt itt nemrégiben, hogy megbeszéljük ezt az évet, előkészítsük a következő esztendőt. Ő most is, máshol is elmondta, a magyar Élet Menetére nagyon büszke, hiszen nincs még egy ilyen szervezet, amelyik ennyi mindent végezne, mint a mienk. A legtöbb országban a nemzetközi Élet Menetére készülnek, oda szerveznek csoportokat, a saját hazájukban szervezett programok nem jellemzőek náluk.
Az Élet Menete minden évben Auschwitz-Birkenauba kerül megrendezésre. Mennyire nehéz, mennyire könnyű erre az útra fiatalokat szervezni?
Mi mindig nagy hangsúlyt fektetünk a fiatalokra, ezen belül a nem zsidó fiatalokra. Most is ez a téma az alapítványnál, hogy jövőre 250 fővel mehetünk Lengyelországba, már most majdnem tele van a létszám, pedig még ki sem raktuk a weboldalunkra a regisztrálási lehetőséget. Ennek az lehet az oka, hogy körbemegy az iskolákban, hogy van egy ilyen lehetőség, például a Radnóti Gimnáziumból is egy egész osztály jön velünk, A BZSH iskolájában, a Scheiberben, a tanrendben is szerepel ez a program.
Van egy másik nemzetközi program az izraeli Élet Menete is, ha jól emlékszem, egy alkalommal azok a művészek vettek részt ezen, akik egész évben segtettték az alapítványt.
Ha jól emlékszem, akkor ez 201-ben volt, nagyon szép emlékeim vannak róla. Szerencsére nagyon sok művész- közéleti barátunk van, akik egyéb elfoglaltságuk mellett nagy örömmel segítik a munkánkat, a programjainkat. Amikor hívjuk őket, szinte az első szóra jönnek, legyen szó műsorvezetésről, egy vers elmondásáról, vagy bármilyen más kérésünk van. Sajnos ilyen csoportot azóta nem sikerült megszerveznünk, ennek elsősorban gazdasági okai vannak.
Pedig most is kéne valahogy honorálni azt a rengeteg önkéntes segítséget, amit ezek a művészek adtak az Élet Menete Alapítványnak.
Ez valóban így van, sok művészbarátunk volt már velünk Lengyelországban, ahogy a budapesti Élet Menetén is. Én mindezek mellett agyon fontosnak tartom, hogy minél többen eljussanak az izraeli Élet Menetére is. Ez egy hihetetlen élmény, amikor az ember először elmegy az auschwitzi vonulásra, majd három nappal később már Jeruzsálemben van, ahol a polgármesteri hivataltól a Siratófalig vonulunk.
Az Élet Menete Alapítvány egy díjat adományoz, amelyik Kézdy György nevét viseli. Ez honnan jött?
Kézdy György és Székhelyi József színművészek voltak azok, akiket annak idején felkértünk, hogy legyenek ők is alapítói az Élet Menete Alapítványnak. Amikor ő elhunyt, akkor a következő kuratóriumi ülésünkön gondoltunk arra, hogy az ő emlékére létrehozzuk a Kézdy György Díjat. Ezt olyan emberek kaphatják meg, akik azonos célokért dolgoznak, mint mi, az Élet Menetében.
Kik voltak az idei díjazottak?
Elsőként meg kell említenem Forgács Jánost, aki tényleg az első önkéntesünk volt, vele kapcsolatban komoly lelkiismeretfurdalásom van, mert eddig nem jutott eszembe a neve. Az elmúlt tizennégy évben nem volt olyan program, ahol nem volt velünk János bácsi, aki Holokauszt túlélő, megjárta Auschwitzot, Dachaut is. Egyébként a rendezvényeken a gyerekek szinte minden alkalommal szétszedik őt, beszéltetik, megnézik a karján a tetovált számot. A másik idei díjazott Zám Ildikó, a tiszafüredi kulturális központ igazgatója. Ő is már több éve önkéntesünk, Tiszafüreden és környékén szervezi a fiatalokat, hogy jöjjenek el a budapesti és a nemzetközi Élet Menetére. Tavaly egyébként ő is velünk volt Izraelben, elkísérte a Farkas ikreket, akik Tiszafüreden élnek, akik a Saul fia című filmben szerepeltek. Díjat kapott még Roman Kowalsky, Lengyelország egykori budapesti nagykövete. Vele is rengeteg programot szerveztünk, elmondhatjuk róla, hogy ő egy igaz barátja az Élet Menetének. Nagyon jól döntött a kuratórium az idei díjazottak tekintetében, persze nagyon sok jelölt volt még.
A díj egy emlékművet ábrázol, aminek az eredetije a város szívében található. Mit lehet tudni erről a mementóról?
A Március 15-e téren van az emlékmű, egy pályázat végeredményeként született meg. Ez nem egy Holokauszt emlékmű, annak ellenére, hogy a szobornak komoly üzenete van. Kelemen Zénó szobrászművész nyerte el egy szakmai zsűri döntése alapján az emlékmű elkészítését, nagyon sok turista látogat el ide. Támogatott minket az akkori polgármester, Rogán Antal, ahogy az elődje, Steiner Pál is a mai napig is segíti az Élet Menete munkáját. Az emlékmű folyamatosan rendben van, nem volt még probléma vele, egyszer olt egy kisebb rongálás, de azt inkább a szilveszteri hangulatnak volt betudható. Azonban szeretnék visszatérni az előző gondolatra, hogy pártoktól függetlenül támogatnak minket. Amikor mi elkezdtük az Élet Menete tevékenységét, akkor elhatároztuk, semmilyen politikai irányba nem szabad elmenni, ez az egész csak és kizárólag az oktatásról szól.
Az Élet Menete budapesti vonulásán minden alkalommal megtalálhatók a bal- és jobboldali politikusok egyaránt. Nem lehetséges, hogy a többi civil szervezetnek is példát kéne venni Önöktől?
Nem tudom, abban biztos vagyok, hogy mi nagyon jól ráéreztünk erre egykor. Ezért sincsen a budapesti Élet Menetére meghívó, nincsen protokoll. A politikusok, diplomaták pontosan tudják, a tömegben ugyanolyan emberként kell sétálniuk, mint a tömegből bárkinek. Az első években különösen hangsúlyt fektettünk az egyenlőségre, ugyanúgy megszólalhatott szocialista, fideszes politikus is, ám később kiderült, erre így nincs is igény, aki akar, az jöjjön velünk a tömeggel együtt. Nekem például fogalmam sincs, hogy kik jönnek el a vonulásokra.
Sajnos egyre kevesebb Holokauszt túlélő van közöttünk, egy idő múlva már egy sem lesz. Ki fogja majd elmondani ezt az egészet?
Sajnos valóban egyre kevesebben vannak. Igazából, hitelesen csak ők tudják elmondani ezeket a történeteket, mi csak azt tudjuk, amit tőlük hallottunk. Röhrig Géza az idei Élet Menetén mondta el, fel kell arra készülni, hogy egy idő után a Holokauszt nem lesz más az emberek számára, mint a mohácsi vész. Egy tragikus történelmi esemény, amit az idő puhítani fog, mert már nem lesznek olyanok, akik személyes élményeiket tudják elmondani.
Az Élet Menete Alapítvány tagja az oktatási kerekasztalnak, amelyik a Nemzeti Alaptantervet véleményezi?
Szándékosan nem folytunk bele, mert egy kuratóriumi ülésen úgy döntöttünk, ez nem csak szakmai, oktatási, hanem politikai kérdés is, amibe nem szeretnénk véleményt nyilvánítani. Mi a saját programunkat visszük tovább. Ugyanakkor a Zsidó Közösségi Kerekasztalban szerepet vállalunk. Ezt nagyon hasznosnak tartom, mert itt a zsidóság hivatalos képviselői tudják elmondani véleményüket a kormány előtt. Azt egy kicsit érdekesnek tartom, hogy sokan vagyunk és persze mindenki szeretné elmondani a jó híreit, a szívfájdalmait. Ám az mindenképpen hasznos, ha az emberek leülnek egy asztalhoz és beszélgetnek.
Mi a rövid üzenete 2017-re?
Elsősorban az, hogy jövőre is keressenek minket bátran. Azt ígérhetem, hogy 2017-ben felülmúljuk eddig önmagunkat, új és értékes dolgokkal állunk majd elő. Bárkinek bármilyen ötlete van, keressen minket a közösségi oldalakon, az interneten, az eletmenete.hu oldalon.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
