Magyarország kedden Varsóban három konkrét javaslatot tett az európai uniós bővítési folyamat felgyorsítására – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a V4 csoport külügyminisztereinek, valamint Federica Mogherininek, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének közös sajtóértekezletén, miután a lengyel fővárosban megbeszélést folytattak hat nyugat-balkáni ország külügyminiszterével is.
A visegrádi négyeknek (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország – V4) az eddigieknél is aktívabbaknak kell lenniük az Európai Unió bővítésének felgyorsításában – hangoztatta Szijjártó Péter az új kezdeményezéseket indokolva.
„NEM A KÖVETKEZŐ ÖT ÉVEN BELÜL, HANEM AZONNAL BŐVÍTENI KELLENE AZ EU-T.”
Az első javaslat az, hogy az EU még az idén nyisson meg három fejezetet Szerbiával a csatlakozási tárgyalásokon, mégpedig a közbeszerzésről, az oktatásról és a kutatás-fejlesztésről szólókat.
A második javaslat az, hogy Albánia esetében „ne toljuk el a csatlakozási tárgyalások megkezdését az Európai Bizottság következő jelentéséig, vagyis 2018-ig”, hanem azok azonnal kezdődjenek el, „amint Albánia erre készen áll”.
Harmadrészt pedig „fejezzék be a Macedóniával űzött csúf játékot, és vegyük rá Görögországot arra, hogy ne éljen vétójogával, ne blokkolja a macedón csatlakozási folyamat megkezdését” – fogalmazott Szijjártó Péter. Szorgalmazta: a két ország kétoldalú tárgyalásokon próbálja megoldani problémáit, Görögország csak akkor használja a vétójogát, „ha a csatlakozási tárgyalásokkal párhuzamosan nem sikerül megállapodni a kétoldalú ügyekről”.
Szijjártó úgy értékelte, hogy „furcsa helyzet alakult ki Európában”, tekintettel arra, hogy a közép-európai országok az EU bővítéséért szállnak síkra, közben pedig „Nyugat-Európában bővítési fáradság uralkodott el, és a kontinens második legerősebb gazdaságával rendelkező ország éppen elhagyni készül az EU-t”.
A V4-ek aggódnak a Nyugat-Európából érkező hírek miatt – mondta, utalva Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság (EB) elnökének korábbi kijelentésére, miszerint a következő öt évben nem lesz bővítés az EU-ban. A visegrádi országok ezzel nem értenek egyet – hangsúlyozta a miniszter. „Nem a következő öt éven belül, hanem azonnal bővíteni kellene az EU-t” – húzta alá, hozzátéve: az EU megerősödéséhez vezető egyik legfontosabb eszköz éppen a bővítés. Az integrációs folyamat lassítása biztonsági és gazdasági kockázatot jelent – értékelte.
„A Nyugat-Balkánról szólva a bevándorlási válságot nem hagyhatjuk el a napirendről” – folytatta Szijjártó Péter, majd kifejtette: e válság jelenleg észlelhető lecsendesedéséhez nem kizárólag az EU és Törökország közötti megállapodás vezetett, hanem „legalább ugyanannyira a nyugat-balkáni országok azon döntése, hogy visszavették a saját határaik feletti ellenőrzés képességét és jogát”.
Nem tudható, hogy az EU-török megállapodás meddig tart ki, és mikor indul újabb bevándorlási nyomás Európa felé a Nyugat-Balkánon keresztül – jelentette ki Szijjártó. Európa alapvető érdekének nevezte, „hogy a nyugat-balkáni országok legyenek abban az erőállapotban, hogy megvédjék határaikat egy újabb bevándorlási nyomás esetén”.
A nyugat-balkáni országok megerősítéséhez vezető leggyorsabb és leghatékonyabb út az európai integráció – fejtette ki. „Ezért Magyarország a V4-ekkel együtt mindent megtesz annak érdekében, hogy a nyugat-balkáni országok európai integrációja minél gyorsabban megtörténjen” – szögezte le.
A keddi varsói egyeztetésen a nyugat-balkáni országok (Albánia, Bosznia és Hercegovina, Szerbia, Macedónia, Montenegró és Koszovó), valamint Bulgária, Horvátország, Görögország, Románia, Szlovénia és Olaszország külügyminiszterei is részt vesznek. A találkozón a Nyugat-Balkán EU-integrációja és a migráció mellett az energiabiztonság, a hibrid fenyegetések, a terrorizmus és a szervezett bűnözés kérdése is szerepel.
