Izraeli vacsoraest Szegeden
Huszonegyedik alkalommal került sor a Szegedi Zsidó Hitközség hagyományos Izraeli vacsoraestjére. Most is remek órákat tölthettek el a vendégek az asztaloknál, több vendéggel is sikerült beszélnünk..
Dr. Lednitzky András, a szegedi hitközség elnöke, Izrael tiszteletbeli konzulja
Mióta rendezik meg ezt a rendezvényt?
Huszonegyedik éve, amióta én vagyok a hitközség elnöke.
Ön elnöki feladatai mellett Izrael tiszteletbeli konzulja is.
Igen, tizedik éve viselem ezt a megtisztelő címet.
Ön már nyugdíjas, de a Szegeden végzett orvosok között még a mai napig is népszerű.
Ez annak köszönhető, hogy bár nem orvos, hanem jogász vagyok, de több mint harminc évig vezettem a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvosi Karának dékáni hivatalát. Ebben a munkában valóban sok orvossal ismerkedtem meg, nem kevésnek egyengettem az életútját a felvételitől kezdve egészen az álláskeresésig. Amelyikük erre igényt tart, a mai napig is tartom a kapcsolatot, még most is kérik a segítségemet, noha már valóban nyugdíjas vagyok. Bárhogy elérnek, a közösségi internetes portálokon is, a Facebookon az ismerőseim 4/5-e szegedi kötődésű orvos.
Mit gondol zsidó vezetőként arról, hogy Magyarországon indult el Európa első közösségi zsidó televíziója, a Heti Tv?
Én mindig is nagyon fontosnak tartom a kommunikációt, az együttműködést, a sajtóvisszhangokat. Azt is különösen fontosnak tartom, hogy minél több helyen, minél sokrétűbben mutassuk be azt, hogy mi magyar zsidók ugyanolyan állampolgárok vagyunk, mint mások, ugyanezért az országért dolgozunk. Azért a városért tevékenykedünk, amelyik befogadott, elfogadott minket és partnerként tekintenek ránk.
Szegeden nagyon kiválóak az egyházügyi kapcsolatok. Ez minek köszönhető?
Nagyon kiválóak a társegyházakkal a kapcsolataink, ezt ők is ugyanúgy igénylik. Nagyszerű a viszonyunk Kiss-Rigó László megyéspüspök úrral, aki miután kinevezték, a polgármesteri vizit után a hitközséghez vezetett az útja, sőt még a sábeszi istentiszteletünkön is a vendégünk volt. A helyi katolikusok a saját pénzükből is áldoztak arra, hogy megemlékezzenek a 3200 elpusztított szegedi zsidóról. Egy szobrot avattak, amely Lőw Imánuelt lehet megismerni.
Mint hallom, nemrégiben új rabbija lett a közösségnek, ennek mi volt az oka? Az eddigi főrabbi Budapestre költözött, Szeged pedig egy rabbihelyettest kapott.
Azt azért érdemes tudni, hogy jelenleg nagyon kevesen tanulnak rabbiként az OR-ZSE-n. Nem tartom szerencsésnek, hogy a bolognai rendszer következtében kétszakaszos lett a rabbiképzés, azaz előbb kapnak a tanulók rabbihelyettesi, majd rabbidiplomát. A háború előtt olyan rabbik voltak Magyarországon, akik egyetem után mentek a Rabbiképzőbe. Ma egyrészt a középiskola után mennek oda tanulni vagy pedig egy másik pályát elhagyva járnak az OR-ZSE falai közé. Azok az egyetemisták, akik vidéken végeznek, azok külföldre vagy a fővárosba mennek. Ez így van a zsidóságban. Arról nem beszélve, hogy egy ilyen váltáshoz nem csak egy ember beleegyezése kell, hiszen ott van a feleség, a család is.
Ebben Önnek igaza van, de mit tett, mit tesz a Mazsihisz, amelynek évtizedek óta vezetőségi tagja?
Mondtam már többször is, kis ország vagyunk nagy fővárossal, azaz a Mazsihisznek is többet kellene a vidékkel foglalkoznia. Példának okáért fesztiválokat nem csak a fővárosban lehet és kell csinálni! Mi itt Szegeden már tieznkettedi alkalommal rendeztük meg az Őszi Fesztivált, hangversenyekkel kiállításokkal, konyvbemutatókkal. Ehhez azért sok barátot kell találni, nem elsősorban a zsidó körökben, el kell fogadtatni magunkat. Én követem a nagy szegedi elődöket, amikor híres kántorok énekeltek, neves rabbik szónokoltak, akikért péntek esténként számos nem zsidó is eljött a zsinagógába az értékekért. Mi partnerek szeretnénk lenni, nyitottan, ezért dolgozunk.
Szegeden a nagyhírű zsinagógát rövidesen elkezdik felújítani, jelentős állami támogatással. Mi történik majd ott?
Többször is sikertelenül pályáztunk az elmúlt évtized során a zsinagóga felújítására. Ez egy 113 éves műemlék épület, aminek a rekonstrukciójára most összesen egymilliárd forintot nyertünk el. Ez az összeg a kupola, a tornyok, a tető, a külső homlokzat, a vízelvezetés, a kerítés helyreállítására lesz elég, valamint ebből fedezzük a Löw Imánuel által megálmodott bibliai kert megépítését is. Nagy öröm számomra, hogy a magyar kormány végre meghallgatta kérésünket és támogat minket ebben a munkában. Nagyon bízom abban, hogy ezzel a nagylelkű támogatással még nem fejeződik be a munka, a harmadik ütem még hátravan, ahogy abban is, hogy 2018-ra belül is megújul a zsinagóga.
Dr. Molnár Judit történész
Mi a véleménye a szegedi zsinagógáról?
Szeged egy gyönyörű város, egy még gyönyörűbb zsinagógával, mindig igyekszem a tanítványaimnak megmutatni a zsinagógát, valamint a magyar zsidók történetét.
Mit gondol az 1956-os forradalom 60. évfordulójára szervezett megemlékezésekről?
Kicsit kettős érzéseim vannak, hasonlóan a két évvel ezelőtti Holokauszt megemlékezésekhez. Szétváltak az állami és a civil megemlékezések, most is így érzem. Vannak állami megemlékezések, ugyanakkor azok, akik átélték ezt, részt vettek a forradalomban, akik valóban emlékezni szeretnének a múltra, azok nem úgy tudnak részt venni, ahogy azt a szívük, a lelkük is diktálná.
Több könyvön is dolgozik, mikor jelennek ezek meg?
Az egyik, amelyet szerkesztek januárban jelenik majd meg, ez a két évvel ezelőtti szegedi Holokauszt konferencia anyagát tartalmazza. Van egy másik nagy mű amin dolgozom, ez a csendőrök szerepét mutatja be a Holokausztban.
Zoltai Gusztáv, a Miniszterelnökséget vezető miniszter főtanácsadója és Ács Tamás, a BZSH elnöke
Most melyik zsinagógát látogatja?
Zoltai Gusztáv: Harmadik éve a Bethlen téri zsinagógába járok, mióta nem vagyok a Dohány utcai zsinagóga elnöke. De mindezek mellett, mindezek ellenére én természetesen zsidó voltam, vagyok. Ide Szegedre nagy örömmel jöttem, ide meghívtak, ahova hívnak, oda szívesen megyek.
Nemrégiben Önök együtt fogadták a Bethlen téri zsinagógában a Miniszterelnökséget vezető minisztert, Lázár Jánost.
Ács Tamás: Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy vendégként én magam is találkozhattam Lázár miniszter úrral. Szimchát Tóra ünnepe kapcsán jött el magánemberként a zsinagógába a miniszter úr. Több mint háromszázan voltunk ott, rengeteg gyerek, nagyon jó hangulatban töltöttük el ezeket az órákat.
Több helyen is komoly felújítások kezdődnek, így a Rumbach utcai zsinagógában, amelyet ha jól emlékszem, még az Ön idejében kezdtek el.
- G.: Ha nem is a felújítását, hanem a karbantartását, azután hogy visszakaptuk az épületet.
Á. T.: A jövő héten küldjük el a kivitelezési eljárás közbeszerzési dokumentumait, reményeink szerint rövidesen meg is jelenik az eljárás kiírása.
Mindeközben a zuglói zsinagógát egy komoly tűzkár érte. Mit lehet tudni, mikor kezdenek neki a kárfelmérésnek, felújításnak?
A sajnálatos tűzeset miatt gyakorlatilag használhatatlanná vált az épület, megsemmisült a Tóraszekrény Zuglóban. Most nincs hol imádkoznia a közösségnek, szerencsére a többi budapesti közösség megmozdult, segítségüket felajánlva.
Nógrádi Gergely kántor
A mai est egyik fellépőjeként nem hiányzik Önnek néha az Operaház?
Az Operaház kevésbé hiányzik, néhány ember annál inkább, az operai életnek persze vannak vonzó és kevésbé vonzó részletei.
Kántorként azt mondják Önre, a zsinagógák színpadán Ön az úr. Mindek köszönhető ez?
Ez részben van csak így, de részben igaz. A kántor az, aki részben tolmácsolja a hívők imáit a Teremtő felé, így ő fontos szerepet játszik a zsidó liturgiában. Azonban a kántor csak egy szereplő, hiszen rabbik és hívek nélkül nincsen zsinagóga.
Önre azt is szokták mondani, hogy valami újat is ad a régi kántorokhoz képest.
Szeretnék újítani, de azért ragaszkodunk is a régi dallamvilághoz. Én amerre járok a világban, igyekszem elcsípni egy-egy népszerű melódiát, én ezekkel is tesztelem a közösséget, hogy mit is szólnak ezekhez. Általában jól fogadják, de volt már olyan, hogy el kellett hagynom egy melódiát, mindezeket a Frankel zsinagógában.
Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára
Mit jelent Önnek ez a mai nap?
Meghívást kaptam a 21. Izraeli vacsoraestre, ez alkalmat teremtett arra, hogy megnézzem a kormányzati támogatással megújuló szegedi zsinagóga munkálatait.
Komoly támogatásokat adnak a zsinagógák felújítására, ám most egy váratlan helyzet alakult ki Zuglóban.
Nagy sajnálattal hallottuk, hogy leégett a zuglói zsinagóga, a kormányzat nyitott, ahogy minden más zsidó építészeti örökség esetén, amennyiben ezt a közösség igényli.
A híres Rabbiképző, mai nevén az OR-ZSE is támogatásban részesülhet?
Ez az intézmény Közép-Európa egyetlen zsidó felsőoktatási intézménye, akár azt is mondhatni, egy igazi hungarikum, ennél fogva a kormány kiemelten kezeli a Zsidó Egyetem támogatását. Évről évre a szokott felsőoktatási intézményi támogatáson felül különböző módon segítjük a működését, az ott lévő kulturális örökség megőrzését, ilyen volt például a könyvtár felújítása, regiszterbe való vétele. Tudni kell, a könyvek egy jelentős részét bő hetven éve a pincébe menekítették, most kezdték el felhozni őket, így derült ki milyen jelentős kulturális örökség rejtőzködik ott. Ezeknek a kincseknek a további évszázadokon át történő megőrzése is kormányzati segítséggel történik majd meg.
A kormány a határontúli területeken is jelentős megemlékezéseket szervez, legutóbb Ungváron.
Akiket 1944-ben Ungvárról deportáltak magyar állampolgárok voltak, magyar zsidók. Énnél fogva Magyarország Kormánya úgy gondolta, fontos, hogy a kormányzat állítson emlékművet az áldozatok emlékének megőrzésére. Ennek az emlékműnek a felavatása történt meg.
Ön is elkísérte Lázár János minisztert egy budapesti zsinagógába. Folytatják majd a közeledést, ezeket a látogatásokat?
Nem beszélnék közeledésről, a közelség eddig is megvolt, úgy tartozunk tisztelettel, úgy tudunk tiszteletet adni, hogy zsidó ünnepekre ellátogatunk magánemberként, a családunkkal, erre volt múltkor egy példa, azaz ahogy volt, úgy majd lesz is még ilyen.
Macskássy Izolda képzőművész
Ön évek óta rendszeresen megjelenik a vacsoraesteken. Mit gondol erről az eseményről?
Elsősorban azt, hogy nekünk nem morogni, hanem a karunkat kitárni kellene, egyszerűen szeretni kell a másikat, és akkor már nincs semmi gond.
Mikor állít majd ki legközelebb Budapesten?
Még nem tudom, de hamarosan.
Breuer Péter
