Az anyanyelv megőrzésének lehetőségei a magyar nyelvterület peremén

Az anyanyelv megőrzésének lehetőségei a magyar nyelvterület pereménlatorcai

Meghívást kapott Dr. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt
társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára is a Termini
Magyar Nyelvi Kutatóhálózat megalakulásának 15. esztendeje
alkalmából  rendezett nemzetközi tudományos konferenciára, Eszékre.
A szimpóziumot a Glotta Nyelvi Intézet és az eszéki Strossmayer
Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom
Tanszékén tartották 2016. október 21-én.
A tanácskozáson Péntek János akadémikus a Termini eddigi 15 évét
foglalta össze. A hálózathoz tartozó Intézetek beszámoltak
munkájukról és terveikről. A felkért előadók a Termini kutatásaihoz
kötődő előadásokat tartottak, amelyekkel kapcsolatban a délutáni
kerekasztal-beszélgetéseken a helyi pedagógusok is elmondhatták
véleményüket.

A Magyar Kormány számára a külhoni magyar közösségek megtartása és
megerősítése elsődleges stratégiai érdek. Ez olyan előnyt jelent a
Kárpát-medencében, amellyel semelyik szomszédos ország nem
rendelkezik. A határon túli magyarok kisebbségi helyzetben,
egyenlőtlen hatalmi elrendeződésben élnek, az általuk beszélt nyelv
sehol nem élvez azonos státuszt az állam hivatalos nyelvével. A
domináns helyzetben lévő népcsoport kulturális és nyelvi
hegemóniája, az államnyelvi sztenderden való oktatás térnyerése, a
munkaerőpiac elvárásai és az államnyelvi tömegkommunikáció háttérbe
szorította a magyar nyelvet és beszélőit. Ezért a nyelv
megtartásának központi kérdése az oktatás, ami az egyén, egy-egy
kisebbségi közösség és egy nemzet számára is a legfontosabb kitörési
esély. Együttműködésre van szükség. Felértékelődött a hazai és a
határon túli egyetemek, nyelvi központok közötti kapcsolat, valamint
a korszerű infotechnológia, a digitális tér szerepe.

A Magyar Kormány támogatni kíván minden olyan törekvést, ami
felismeri, hogy milyen szerepe van a nyelvnek a kisebbségi
közösségek nemzeti identitástudatában, hogyan lehetne csökkenteni a
nyelvcserét, a nyelvi asszimilációt, hogyan valósíthatók meg a
nyelvi újjáélesztési programok a szórványközösségekben, milyen
kétnyelvűség lenne kívánatos a közösségek megmaradásához és
érvényesüléséhez. Az Európai Unió tagjaként, olyan kihívások érnek
bennünket, amelyekre múltunk felidézésével, identitásunk
megvallásával, nyelvünk megőrzésével, fejlesztésével kell
válaszolnunk.