Törökország szerint egy félresikerült moszuli hadművelet menekültáradatot indíthat el

Törökország szerint egy félresikerült moszuli hadművelet menekültáradatot indíthat el
eu-torokország Ha az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet iraki fellegvárának tartott Moszul felszabadítására irányuló hadművelet sikertelen, menekültek százezrei kelhetnek útra – mondta Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő csütörtökön Ankarában egy sajtótájékoztatón.

Hangsúlyozta: egy esetleges hiba nemcsak Irakra, hanem az egész régióra hatással lesz.
Ankara Washington támogatásával készül a katonai beavatkozásra, az utóbbi napokban folyamatosan érkeznek a török páncélautók az Irakkal határos délkeleti Sirnak tartomány Habur átkelőhelyéhez. A hadművelet várhatóan még október folyamán megkezdődik. Ankara és Bagdad között ugyanakkor a közelmúltban ismét fellángolt a vita amiatt, hogy a csaknem egy éve Moszul közelében állomásozó török csapatok sértik-e Irak szuverenitását. Törökország a Basika táborban iraki szunnita önkénteseket képez ki és fegyverez fel a 2014 júniusában az IÁ kezére került Moszul visszafoglalására indítandó támadáshoz. Kalin nyomatékosította, hogy Törökországnak nincsenek titkos tervei Irakban, majd arra kérte a szomszédos állam kormányát, hogy párbeszéddel oldják meg a problémákat. Az iraki vezetés azonban síita többségű és saját katonáival vonulna be Moszulba. Ankara úgy véli, hogy a lépés vallási ellentéteket szítana.
A török elnöki szóvivő aggasztónak nevezte, hogy a jelentések szerint a Törökországban és az Egyesült Államokban is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) csatlakozna a felszabadító hadművelethez az IÁ ellen. A kurd szeparatista mozgalom leginkább Törökországban tevékenykedik, de főhadiszállása Észak-Irakban található.

török-israeli
Kalin arra is kitért, hogy a kétoldalú kapcsolatok normalizálásának keretében Izraellel 10 napon belül újból nagyköveteket jelölnek ki.
A két ország viszonya 2010 májusában megromlott, amikor egy török hajó megpróbált segélyt juttatni a Gázai övezetbe, és fel akarta hívni a nemzetközi közvélemény figyelmét az izraeli blokád hatásaira. A flottát az izraeli haditengerészet feltartóztatta. Az incidensben tíz, palesztinokat támogató aktivista meghalt, huszonnyolcan megsebesültek.
Izrael nagykövetét 2011-ben utasították ki Ankarából.
A kapcsolatok rendezéséről szóló megállapodást június végén Feridun Sinirlioglu török külügyi államtitkár Ankarában, Dore Gold, az izraeli külügyminisztérium főigazgatója pedig Tel-Avivban írta alá.

török-izraeli pm
Kalin bejelentése előtt néhány órával Izrael és Törökország energiaügyi miniszterei a két ország között húzódó földgázvezeték építésének lehetőségéről tárgyalt Isztambulban.

 

 

Izrael és Törökország között húzódó földgázvezeték építésének lehetőségéről tárgyalt Juvál Steinic, az izraeli energiaügyi tárca vezetője és török hivatali kollégája, Berat Albayrak csütörtökön Isztambulban – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

סימנים של שגרה: שרי האנרגיה של ישראל ותורכיה נפגשולראשונה מאז הסדרת היחסים בין ישראל ותורכיה: שר האנרגיה יובל שטייניץ נפגש היום עם מקבילו התורכי, ובראט אלבייראק באיסטנבול. השניים דנו באפשרות ייצוא הגז הטבעי מישראל לתורכיהאיתמר אייכנרפורסם:  13.10.16 , 15:38

לראשונה מאז הסדרת היחסים בין ישראל ותורכיה: שר האנרגיה יובל שטייניץ נפגש היום עם מקבילו התורכי, ובראט אלבייראק באיסטנבול.

 

יובל שטייניץ ושר האנרגיה הטורקי, בראט אלבייראק ()יובל שטייניץ ושר האנרגיה הטורקי, בראט אלבייראק

שטייניץ ואלבייראק דנו באפשרות ייצוא הגז הטבעי מישראל לתורכיה, וסיכמו לקדם דיאלוג משותף בנושא. .

 

השרים הסכימו ביניהם כי היחסים במישור הכלכלי חשובים מאוד לשני הצדדים, ובפרט הפוטנציאל בתחום האנרגיה. עוד דוברו הדרכים לאספקת חשמל לפלשתינים, בין היתר באמצעות תחנות כוח בעזה ובג’נין.

Steinic, aki a 23. Energia Világkongresszusra érkezett Isztambulba, hat év után az első izraeli politikus, aki miniszteri tisztségben látogat Törökországba.
Steinic a megbeszélést követő sajtótájékoztatón kormányközi párbeszéd kialakítását szorgalmazta a projekt megvalósíthatóságának vizsgálatára.
A tervek szerint a vezeték később Európába szállítaná tovább a földgázt – mondta Steinic, kiemelve: Tel-Aviv szívesen lát török cégeket is a tenger alatti gázmezők feltárásában és kitermelésében. Eddig mintegy 900 milliárd köbméter földgázt találtak, de a tudományos becslés alapján még 2200 milliárd köbméter van a földben, és ez sokkal több, mint amennyire szükségük van – tette hozzá.
A felek arról is egyeztettek, hogy Ankara miként tudná biztosítani a Gázai övezet villamosenergia-ellátását, amely az izraeli légicsapások következtében súlyos kárt szenvedett. Steinic úgy fogalmazott, hogy Izrael üdvözli a térségben lakó palesztinok életszínvonalának növelésére irányuló török lépéseket.
Törökország hagyományosan Izrael egyik legszorosabb szövetségese volt a Közel-Keleten, de a két ország viszonya 2010 májusában megromlott, amikor egy török hajó megpróbált segélyt juttatni a Gázai övezetbe, és fel akarta hívni a nemzetközi közvélemény figyelmét az izraeli blokád hatásaira. A flottát az izraeli haditengerészet feltartóztatta. Az incidensben tíz, palesztinokat támogató aktivista meghalt, huszonnyolcan megsebesültek.
A két ország kapcsolatainak rendezéséről szóló megállapodást június végén Feridun Sinirlioglu török külügyi államtitkár Ankarában, Dore Gold, az izraeli külügyminisztérium főigazgatója pedig Tel-Avivban írta alá.
A viszony normalizálására tett erőfeszítéseket leginkább a 2006 júniusa óta a Hamász palesztin mozgalom által ellenőrzött Gázai övezettel szemben fenntartott izraeli blokád kérdése hátráltatta. A korlátozás azóta sem szűnt meg teljesen, csak enyhült Törökország számára.

www.ynet.co.il/articles/0,7340,L-4866141,00.html

Ynet/BPI/MTI