Partnerek a tengerentúlon, Európában és a Közel-Keleten
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a 65. Kormányinfón a Heti Tv kérdésére válaszolt. Szóba kerültek a honvédség fejlesztési tervei, a Budapest-Belgrád vasútvonal, valamint a magyar kormány lépései a közel-keleti keresztények érdekében.
45.50-55.03.
Elég keveset lehetett hallani a magyar kormány által felállított ungvári emlékműről. Mi lehet ennek az oka?
A pozitív híreknek kevés gazdája van.
Számos programmal készül az ország az 56-os forradalom kapcsán október 23-ra. Többek közt ezen a napon kéne átadni a Rákoskeresztúri temetőben az új látogatói központot.
Bár azt hallom, hogy készen van, de azt azért még több szemnek is meg kell néznie, mert én olyan dolgot szeretek átadni, ami készen van. Már kerültem olyan helyzetbe, hogy olyasvalamit kellett átadnom, ami nem volt még készen.
A magyar honvédelmi miniszter éppen az Egyesült Államokban tárgyal, ott szóba kerülnek-e a helikopter beszerzések?
Ha a New York Times újságíróinak a logikájából indulok ki, akkor az elképzelhetetlen, hogy az amerikai hadiipari lobbija náciknak, antidemokratáknak, autoriter rendszereknek akarna helikoptereket eladni. Én ilyeneket olvastam Magyarországról a Washington Postban, a New York Timesban. Olyan hadjárat folyik ellenünk, ami egészen példátlan, a 90-es évek elejét idézi. De minden pikírtséget félretéve: Magyarország és Amerika között nincs minden kérdésben egyetértés, ezt kár is volna tagadni. Egy kérdésben viszont mindenképpen egyetértés van, ez a közös védelempolitikai fellépés. Magyarország mindig és folyamatosan jó katonai szövetségese az USA-nak, a NATO keretén belül és külön missziókban dolgozunk együtt a világ nehéz helyzetben lévő pontjain. Véleményem szerint a katonai, védelmi együttműködés és a gazdasági együttműködés jól megy, ezt nem lehet negligálni. Politikai területen vannak véleménykülönbségek. A magyar kormánynak van egy honvédség-fejlesztési elképzelése, nem titok, hogy napirenden van a szállítóképesség és a helikopterfejlesztés. Minden ajánlatot mérlegelni fogunk és természetesen félre tudjuk tenni azokat a gyalázkodó írásokat, amelyek rólunk szólnak.
Nemrégiben egy jelentős konferencia volt, ahol a kínai politikai és gazdasági elit képviselői jelentek meg, valamint a miniszterelnök is. Ez azt is jelenti, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal ügye egyenesbe kerül?
Ez egy nehéz ügy. Az Európai Bizottság által megkövetelt normarendszer és a kínaiak szándéka távol van egymástól. Azért itt van egy elvi kérdés. Hogyan tud Magyarország szerződni az EU-n kívüli országgal, mint Oroszország, Kína, hogy az bizottságnak és az európai jognak megfeleljen? Ilyenkor az Európai Bizottság elmondja az elvárásait. Oroszországgal a Paksi Atomerőmű kapcsán egy kiváló együttműködést alakítottunk ki, az atomerőmű minden nyitott vitája tulajdonképpen le van zárva és arra vár, hogy a bizottság biztosi kollégiumának az ülése jóváhagyja. A dossziékat kitárgyaltuk, megállapodtunk, ezeket Oroszország elfogadta, együttműködtünk. Folynak tárgyalások a Budapest-Belgrád vasútvonalról, a bizottság elmondta mit akar, Magyarország megtette a kompromisszumos javaslatait a projekt megmentése érdekében. Itt nem tapasztalom a kínai fél részéről azt a rugalmasságot, amit az oroszoknál tapasztaltunk.
III. Gergely pátriárka, a szíriai keresztények feje nemrég Brüsszelben járt, aki elmondta, a szír keresztények nem akarnak elmenni a hazájukból, ott szeretnék túlélni a háborút. Ebben a témába Theresa May angol miniszterelnök is megszólalt, aki Moszkvát és Ankarát is hibáztatta a kialakult helyzetért, természetesen Asszad mellett. Nem gondolkodott Magyarország egy hasonló nyilatkozaton, netán egységesen tenni valamit a háború mielőbbi befejezéséért?
Ami a keresztények üldözését illeti, éppen tegnap állt fel az az államtitkárság, amelynek a koordinálásával egy munkacsoport, egy akciócsoport jött létre arra, hogy mit tegyen a kormány a keresztények megvédése érdekében a keresztényüldözéssel szemben. Az elvitathatatlan tény az agresszió és a polgárháború megítélésétől függetlenül, ma a világhatalmak közül nyíltan és vállaltan egyértelműen egy ország van, amelyik a keresztények védelmét fontosnak tartja, ez pedig Oroszország. Az orosz politikai program megszólalásrendszerének része a keresztény közösségek védelme. Sem az Európai Unió, se pedig az angolszász nagyhatalmak ezt a kérdést nem tűzik a zászlajukra. Sajnos az Európai Parlamentben, az Európai Tanácsban Magyarország más országokkal együtt nem tudta azt elérni, hogy az Unió külön és nyomatékkal álljon ki az üldözött keresztények mellett és a keresztényüldözéssel szemben. Ez ma már óriási volumenű, ami nem jut el teljes egészében a magyar választókig, a magyar sajtót sem foglalkoztatja ilyen mértékben, de tudni kell, elképesztő atrocitások és üldözés zajlik a közel-keleti polgárháborúk és belső bizonytalanságok közepette. A keresztényeket folyamatos üldözéseknek teszik ki. A magyar kormány az első kormány a világon, amelyik egy kormányzati szervezetet hoz létre a kormányon belül, annak érdekében, hogy segélyakciókat, szolidaritási lépéseket és védőakciókat szervezzen, finanszírozzon.
A miniszterelnök, a Miniszterelnökség nem szeretné meghívni az Alaptörvény módosítása kapcsán történő egyeztetésekre, akiknek jelenleg nincs frakciója?
Nem tervezünk ilyen lépéseket, a parlamenti frakcióval rendelkező pártokat hívtuk meg. A frakciók szintjén Kósa Lajos frakcióvezető tárgyal, a pártelnökökkel meg a miniszterelnök.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
