A Magyar Flódnit érdemes megkóstolni
Magyar Flódni címmel nagy sikerű darabot mutattak be még a nyáron a Zsidó Művészeti Napok keretében, Kováts Kriszta és Nyáry Krisztián főszereplésével. A darabnak szerencsére lett utóélete, mert a VII. kerület vezetése úgy döntött, a középiskolásoknak látni kell a magyar történelem egy részletét. Minderre a Bethlen Színházban kerül sor. Vattamány Zsolt polgármestert, Vadas Vera fesztiváligazgatót és Kováts Krisztát kérdeztük a Magyar Flódniról.
Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere
Egy különleges kulturális eseményen kaptuk mikrofonvégre, mi is ez az esemény?
Egy nagyszerű darabnak a sajtótájékoztatója lesz ma a Bethlen Színházban, a Magyar Flódninak. Ez nem csak egy előadás lesz, hanem egy egész előadás-sorozat. Amikor felmerült, hogy ebből a darabból egy sorozatot csinálunk, ez a darab a Zsidó Művészeti Napok keretében került egyébként bemutatásra, akkor gondoltunk arra, hogy ezt érdemes megnéznie a kerületi középiskolásoknak, de bárkinek, aki szeretne eljönni az erzsébetvárosiak közül. Ez egy rendhagyó történelem óra zenével, sok-sok érdekes sztorival, a századelőn élt zsidó értelmiségiek, művészek életéből szemelvényekkel. Mi ezt fontosnak tartottuk, ebben partnerre találtunk a Bethlen Színházban.
Ez az új színfolt is azt mutatja, Erzsébetváros egész nap működik, éjjel-nappal él. Ezt mennyire szeretik az itt élők?
A kerület régen is ilyen volt, ha megnézzük az 1900-as évek elején készült fotókat, akkor azért a mainál is sokkal nagyobb, pezsgőbb élet volt. Vannak a lakosok közt, aki szereti ezt, van, aki nem, egy biztos: Erzsébetváros iránt óriási a kereslet, a kerületben az ingatlanárak meredeken emelkednek, ez nem azt jelenti, hogy menekülnek innen az emberek, hanem azt, itt sikk élni. Ebben az önkormányzatnak is szerepet kell vállalnia, nem a bulinegyed részében, hanem a kultúrában, az oktatásban, a minőségi kikapcsolódásban, ezért is jöttünk el ma ilyen sokan, hogy a Bethlen Színházban népszerűsítsük a Magyar Flódnit.
Az önkormányzati szerepvállalást a Wesselényi utcai művelődési ház újranyitása is megmutatja?
Már régi álmunk volt, hogy a Wesselényi utca 17. teljesen rendbe kerüljön, ott színvonalas környezetben színvonalas előadásokat, programokat lehessen megtartani. Bővült az előadótér, így a befogadóképesség, az épület egy igazi kis gyöngyszeme lett Erzsébetvárosnak, nagyon bízunk abban, hogy a jövőben számos értékes tartalommal tudjuk majd ezt megtölteni. Terveink szerint bővítjük a házat, helyet biztosítunk civil szervezeteknek, de mellette tovább bővítjük Erzsébetváros kulturális intézményeit.
Mi az a Magyar Flódni?
Vadas Vera
Most ez egy darab, aminek a bemutatója idén volt a Zsidó Művészeti napok keretében, ez egyébként Kováts Kriszta és Nyáry Krisztián estje. Azért magyar ez a flódni, mert a magyar és a zsidó kultúra úgy fonódik össze, mint a flódni rétegei, ezek a finom ízek, megkóstolhatók. Mi is azt javasoljuk, a Magyar Flódnit érdemes megkóstolni, az előadást érdemes megnézni. Amikor bemutattuk a darabot, akkor rögtön az volt az elképzelésünk, hogy érdemes neki utóéletet biztosítani. Minden fesztiválnak az a vágya, hogy a bemutatott előadások ne csak egy alkalomra szülessenek, hanem többször is a nézők elé kerüljön. Megkerestük kerületeket, hogy elsősorban a diákok számára kerüljön bemutatásra a darab, Erzsébetvárosban találtunk segítségre. Úgy döntöttek, hogy ezt a darabot, mint rendhagyó történelem és irodalomórát érdemes a középiskolásoknak bemutatni. A mostani siker reményeim szerint úgy folytatódik, hogy több kerület is csatlakozik hozzánk, mert ha a diákokat nem csak papírból, könyvből oktatjuk, hanem maradandó élményt is szerzünk számukra, akkor a téma sokkal jobban megragad bennük.
Hogyan jutott eszükbe a Magyar Flódni? Kik a szerzők?
Ha zsidó művészetről beszélünk, akkor kiemelten fontos az emlékezés, az emlékeztetés. Ez a darab azokról az írókról, költőkről, művészekről szól, akik elszenvedték a Holokausztot, meghaltak, hátrányos helyzetbe kerültek. Az ő írásaikat elevenítjük fel, részben az egyik szereplő Nyáry Krisztián sikerkönyve, az Így szerettek ők alapján. Mellette a másik szereplő Kováts Kriszta, aki énekel, a zenekara meg a zenét szolgáltatja a darabhoz.
Beszélt arról, hogy ez már, mint egy hagyományos tanóra, de biztos abban, hogy jobban megragad ez a diákokban?
Egy jó színházi előadás mindenképpen jobban rögzül, mi ebben bízunk, már azért is, mert az előadások után lehetőség nyílik beszélgetésre, kérdéseket tehetnek fel a művészeknek egy moderátor, Diószegi Endre tanár úr segítségével, a kérdéseikkel, az arra kapott válaszokkal pedig talán még közelebb kerülnek a diákok az adott témához.
A Zsidó Művészeti Napok után Ön elutazott Izraelbe, ahol megbeszéléseket is folytatott, lehet erről már most többet tudni?
Tárgyaltam több izraeli fesztivál vezetőjével, hogy számos produkciót hívhassunk meg a jövőben a Zsidó Művészeti Napokra, a következő rendezvényükre egyébként 2017. május 6-14. között kerül sor. Én bízom abban, hogy sok izraeli program lesz látható, hogy sok olyan darabot is sikerül majd előadni, amelyek a Magyar Flódnihoz hasonlóan tovább is tudnak élni.
Már levonták a 2016-os fesztivál mérlegét?
Siker, siker hátán. Ötven helyszínen több mint száz előadás, szinte mindegyik teltházas volt. Ha az egészet tekintjük, akkor profittal zárult, ezt úgy értem, ha megnézzük a fesztivál alatt az erzsébetvárosi és fővárosi szállodafoglaltságok magasak voltak, az éttermek is nagyon pörögtek. Annak idején a Zsidó Nyári Fesztivál is így indult, és így került fel később az európai kulturális palettára. A Zsidó Művészeti Napok is ezen a vonalon indult meg, bízom abban, hogy hasonló sikerekre számíthat.
A Zsidó Nyári Fesztivált tizennyolc évig vezette, a Zsidó Művészeti Napok is megéri ezt a kort?
Ebben biztos vagyok, sőt abban is hogy akár száztizennyolcat is megél majd.
Kováts Kriszta előadóművész
Nagy sikere volt a Magyar Flódninak nyáron. Mit szól a folytatáshoz?
Szerencsére a VII. kerület partnerre találtunk a darab folytatását illetően, azt az ötletünket örömmel fogadták, hogy iskolásoknak mutassuk meg a programot. Négy előadást szervezünk a Bethlen Színházba, majd az előadás után beszélgetünk is velük. Azt hiszem, ez az anyag igen gondolatébresztő, nagyon jó lesz, ha látják ezt a fiatalok. ,
A nagy sikerre való tekintettel van lehetőség egy külföldi előadásra is.
Nem tudom, akár ez is lehet, a kinti magyaroknak szívesen elvinnénk.
Ön szereti egyébként ezt a darabot?
Sokszorosan szeretem, már azért is, mert én találtam ki az egészet, először a címet, aztán pedig, hogy Nyáry Krisztián szövegeihez válogatok majd dalokat. Mellette más szövegek is vannak, sőt zsidó viccek is, úgy gondoltam, ha ez összeáll a fejemben, akkor csinálom. És összeállt.
Breuer Péter
