Hölvényi György : Kattárs – Kerekasztal beszélgetés

Hölvényi György : Kattárs – Kerekasztal beszélgetés 

holvenyi-48Hölvényi György :A Katolikus Társadalmi Napok szeptember 17-i kerekasztal beszélgetéséről 

 

Közel-Kelet és migráció

 

Ezzel a címmel rendeztek kerekasztal beszélgetést a Katolikus Társadalmi Napok (Kattárs) keretében Budapesten, szeptember 17-én. Az eseményen Hölvényi György európai parlamenti képviselő mellett részt vett Maróth Miklós orientalista, egyetemi tanár, akadémikus és Újházi Lóránd, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa.

Hölvényi György bevezetőjében kifejtette, a globalizáció, az információs forradalom mennyiben járult hozzá a korunkat sújtó nemzetközi problémák, különösen is a migrációs válság elmélyüléséhez. Európa még mindig bizonyos szellemi fölénnyel tekint a második, illetve a harmadik világra, ugyanakkor a migrációt – folytatta – önzően, munkaerő nyerés céljából akarja kihasználni.

Sajnálattal állapította meg, hogy Európa még ma sem tesz különbséget a migráció és a menekültkérdés között. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy a közel-keleti térségben folyó eseményekkel kapcsolatban nemhogy a válaszok, de a kérdések sem egyszerűek.

Tudomásul kell vennünk – tért ki rá –, hogy a bevándorlók az európaitól különböző kulturális hagyományokkal érkeznek hozzánk, s ez a tömeges integrációt szinte lehetetlenné teszi.

A Közel-Keleten a keresztények vannak a legnehezebb helyzetben – folytatta a képviselő –, s természetes, hogy a keresztény Európa támogatására számítanak. Az öreg kontinens azonban nemigen érti meg az ott végbemenő folyamatokat. Európából mintha hiányozna a közel-keleti keresztényekkel szemben megnyilvánuló szolidaritás. A magyarországi keresztény magatartásra utalva a képviselő megemlítette, korábban megszoktuk, hogy a hazai egyházat a gazdagabb keresztény államok támogatták – most már nekünk kell segítenünk más keresztényeket.

Hölvényi György arra a kérdésre, mire számíthat Európa a nagymértékű bevándorlás következtében, határozottan kijelentette: nem hajlandó elfogadni azokat a nézeteket, amelyek Európa végromlásáról beszélnek. Ennek elkerüléséhez azonban mindenkinek a maga helyén cselekednie kell. Szükség van a közös Európára, a közös gondolkodásra, ugyanakkor kritikusan megállapította: a harmadik világgal való szolidaritásnak még nem fejlődött ki megfelelő kultúrája kontinensünkön.

A képviselő meggyőződése szerint a migránsoknak szülőföldjükön kell segítséget nyújtani a békés, nyugodt, biztonságos életfeltételek megteremtésében, ellenkező esetben a bevándorlás folyamata megállíthatatlan. Európa sajnos – tette hozzá – számos vonatkozásban önfeladó, önző életet él, s ez nem segíti a tényként előttünk álló krízis megoldását.

Az európai államok, az Európai Unió szemszögéből vizsgálva a migrációt, biztonsági szempontból elfogadhatatlan, hogy sok százezer olyan személy érkezett és érkezik az EU-ba, akikről senki nem tudja, kik valójában, és milyen szándékok vezérlik őket. Ezzel együtt a karitatív – kiemelten az egyházi – szolgálatok önzetlen humanitárius segítséget nyújtanak a migránsoknak.

A migráns-kérdés bonyolultságát elismerve Hölvényi György összegzésként hangsúlyozta: az európai államok részéről jogos igény, hogy ellenőrizetlen embertömegek ne árasszák el az Európai Unió országait, s ennek érdekében egyes országcsoportok esetében – utalva a visegrádi négyekre – egészséges önvédelmi összefogással is találkozunk.