2016-os évértékelő az Európai Parlamentben PLENÁRIS ÜLÉS

2016-os évértékelő a Parlamentben PLENÁRIS ÜLÉS Juncker Juncker elnök második évértékelőjét tartja az Európai Parlamentben

Az évértékelő nagyon fontos pillanat a Parlament életében, különösen a pozsonyi csúcs előtt és főleg annak fényében, hogy fontos változásoknak lehetünk szemtanúi – mondta Martin Schulz, az EP elnöke, mielőtt átadta a szót a Bizottság elnökének.

 

Jean-Claude JUNCKER beszéde elején megnevezte az Unió előtt álló legfontosabb kihívásokat: megosztottság, populizmus, munkanélküliség és társadalmi igazságtalanság. „A populizmus problémákat okoz, nem oldja meg azokat” – hangsúlyozta. Áttérve a Brexitre úgy fogalmazott, hogy „sajnáljuk és elfogadjuk a döntést, de az EU nincs veszélyben.” „Örömmel vennénk, ha a kilépési kérelem minél hamarabb megérkezne” – tette hozzá. Azt is megjegyezte, hogy a közös piachoz való hozzáférést nem lehet csak úgy, „az étlapról” kiválogatni.

 

A Bizottság elnöke olyan egyéb problémákról is beszélt, mint a klíma egyezség gyors ratifikálása, a CETA-hoz hasonló szabadkereskedelmi egyezmények megkötése más (harmadik) országokkal, az adatvédelem ügye, az adóelkerülés elleni küzdelem, a szélessávú internethez való hozzáférés és a munkahelyteremtő befektetések. Bejelentette, hogy az európai stratégiai befektetési alap összege megduplázódik

 

A menekültválság kapcsán azt mondta: „Mutatkozik már némi szolidaritás, de sokkal többre van szükség.” Afrikával kapcsolatban egy befektetési terv megteremtését javasolta, a terrorizmus elleni küzdelemről szólva pedig hatékonyabb információcserét és az Europol megerősítését szorgalmazta. Emellett bejelentette egy Európai Védelmi Alap létrehozását is.

 

A frakcióvezetők hozzászólásai (a nevekre kattintva a teljes hozzászólás meghallgatható)

 

Manfred WEBER (Németország), az EPP frakcióvezetője a kontinenst Interrail jegyekkel átszelő fiatalokról és Európa-párti nézeteikről beszélt, kiemelve, hogy „az európai fiatalok számára Európa egy jobb jövőt jelent”. Törökország kapcsán úgy fogalmazott, hogy „fontos partner, amely azonban nem lehet az EU teljes jogú tagja.”

Beszédét azzal zárta, hogy az európaiak nem egy megosztott kontinensre, hanem megoldásokra várnak.

 

Az S&D frakcióját vezető Gianni PITTELLA (Olaszország) megköszönte Juncker-elnöknek, hogy képviselőcsoportja a fenntartható növekedéssel, a befektetési tervvel és az adóelkerülés elleni harccal kapcsolatos terveire pozitívan reagált. Az elnök beszéde felelősségteljes volt – mondta, dicsérve annak rugalmasságát és a megszorítások mellőzését. A Brexit kapcsán úgy fogalmazott, hogy a brit miniszterelnök három hónapja sakkban tartja az EU-t, erre pedig lépni kell valamit.

 

Az ECR képviselőcsoportja nevében a brit Syed KAMALL azt mondta, hogy „a több Európa, több katonai integráció és a több adósság távolította el az embereket az EU-tól. A jogos aggodalmainak félresöprése a választókat radikális politikai erők karjaiba űzik. Az EU tehetne kevesebbet, de azt jobban (….), az új jelekre reagálva végrehajthat igazi reformokat, amelyek segítenek lehetőségeket kínálni polgárai számára a globalizált világban”.

 

Az ALDE képviselőcsoportot vezető Guy VERHOFSTADT (Belgium)
szerint generációs szakadék nyílt Európában, ahol a fiatalok támogatják az Uniót, az idősek azonban jóval szkeptikusabbak. „A populisták hamis biztonságérzetet próbálnak kelteni azzal, hogy szerintük falakkal és kerítésekkel minden megoldható. De vajon hogy lehet a klímaváltozást és a terroristákat távol tartani, kerítéssel vagy európai megoldásokkal?” – tette fel a kérdést. „Európa a gyógyszer a nacionalizmus rákfenéjére, a Brexit pedig lehetőség” – mondta.

 

„Mindig a polgárok viselik az adósságok terhét” – mondta Gabriele ZIMMER (GUE/NGL, Németország) frakcióvezető. „Folyton rugalmasságról és munkahelyekről beszélünk, de mitől hinnének nekünk az emberek?” – kérdezte, hozzátéve, hogy a legfontosabb feladat az, hogy az embernek tisztes munkahelye, lakhatása legyen.

 

A Zöldek nevében felszólaló Rebecca HARMS (Németország) kiemelte, hogy a globalizáció bizonytalan időszakaiban Európa jelenti a választ és olyan tetteket sürgetett, amelyek visszaadják az emberek bizalmát abban, hogy van új, közös európai út. A társ-frakcióvezető klímauniót és a párizsi klímaegyezmény gyors ratifikálását is sürgette.

 

Nigel FARAGE (EFDD, Egyesült Királyság) megismételte, hogy elégedett azzal, hogy hazája kilép az EU-ból. Azt jósolta, hogy az ellenzéki pártok támogatottsága gyorsan fog növekedni és szerinte még több tagsági referendum várható. „Nem fogják tudni megakadályozni, hogy a kelet-európai országok nemet mondjanak Merkel menekültpolitikájára” – mondta.

 

Marine LE PEN (ENF, Franciaország) Juncker-elnök beszédét „hibásnak és unalmasnak” találta és a felszólalást az EU temetéséhez hasonlította. „A Brexit tabut döntött és megmutatta, hogy ki lehet lépni az EU-ból és ezzel jól is lehet járni. Egy kérdésre válaszolva kifejtette, hogy ha megválasztják Franciaország elnökének, a kilépésről népszavazást fog kezdeményezni.

 

Diane DODDS brit független képviselő reményét fejezte ki, hogy a Brexit után az EU és hazája kölcsönös előnyökön alapuló új kapcsolatot építenek ki.

 

Szlovák elnökség

 

Az EU soha nem látott nehézségekkel néz szembe, de elsősorban a bizonytalansággal kell megküzdenie, hangsúlyozta a Tanács nevében felszólaló Ivan Korčok Szlovákia külügyekért és európai ügyekért felelős minisztere. A miniszter szerint a pozsonyi csúcs alkalom az őszinte párbeszédre és elindíthatja azt a politikai folyamatot, amelynek révén közös megoldást tudunk találni a migráció, belső és külső biztonság kérdéseire.

 

Magyar képviselői idézetek

 

Újhelyi István (S&D, MSZP)

“Szociális és szolidáris Európára van szükség, amely munkahelyet, biztonságot és békés jövőt garantál mindannyiunknak. Ehhez azonban le kell győzni a populistákat, akik veszélybe sodorták európai közösségünket. Jelzésértékű, hogy a néppárti frakcióvezető, Manfred Weber is kikelt a Brüsszelt hibáztató nacionalisták ellen, és állva tapsolta Juncker-beszédét. A néppárti Fidesz helyzete tarthatatlanná vált a gyűlöletkampány miatt, ez pedig súlyos károkat okoz Magyarországnak.”

 

Szanyi Tibor (S&D, MSZP)

„Az Uniót jelenleg feszítő problémák megoldásának kulcsa a visszatérés az integráció alapértékéhez: a szolidaritáshoz. Ennek jegyében a legsürgetőbb feladat valamennyi európai embertársunk minőségi, tápláló élelemmel való rendszeres ellátása – minden tagállamban, beleértve a társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportjaihoz tartozókat is. Európa képes – és ezért köteles – élelmezni minden polgárát!”

 

Molnár Csaba (S&D, DK)

„Európa a világ legerősebb gazdasági-politikai hatalma. Ha nem akarunk eltűnni a történelem süllyesztőjében, akkor nem a széthúzás, hanem az összefogás, nem a nemzetállamok Európája, hanem az Európai Egyesült Államok a megoldás. Vissza kell nyernünk az állampolgárok bizalmát Európában. Ehhez mindenkinek biztosítanunk kell a felemelkedés reményét, közös hadseregre és menekültpolitikára van szükség.”

 

Niedermüller Péter (S&D, DK)

„Az Európai Uniónak ma számos súlyos kihívással kell szembe néznie, amelyek nem oldhatók meg nemzeti keretekben, vagy az európai együttműködés alapjait jelentő értékek megtagadásával. Ki kell mondani, az Európai Uniót ma leginkább belülről, a nemzeti érdekeket abszolutizáló, az együttműködést elutasító, bezárkózó, illiberális politikát folytató kormányok részéről fenyegeti veszély. Nekünk határozottan fel kell lépnünk ez ellen, akár szankciókkal is.”

 

Jávor Benedek (Zöldek, PM)

Az Európa előtt álló feladatokat csak közösen tudjuk megoldani. Együtt kell működnünk, hogy kialakítsunk egy jobb Európát, amely nem csak gazdasági együttműködés, de értékközösség is, amely hatékonyan lép fel a szegények és az elesettek érdekében is, legyenek azok európaiak, vagy háború elől menekülők. Csak egy közös, szolidáris, fenntartható Európa lehet sikeres, külön-külön kudarcot vallunk.

REF : 20160909IPR41712