Izrael a 68. születésnapját ünnepli

ערב טוב ישראל חג שמח וסוף שבוע מקסים לכולם

A népességi előrejelzések szerint 2035-ben Izrael lakossága 11,3 millió lesz.

1948-ban alakult meg Izrael Állam, amely egynaposan vívta meg függetlenségi háborúját hat támadó arab állam hadseregével. Az eltelt évtizedekben voltak történelmi pillanatok, amikor sokan azt hitték: a kísérlet elbukik, az ország nem marad fenn.

1948: a frissen kikiáltott állam fegyveres erői a pánarab agresszióval szemben folytatnak védekező harcot

A Függetlenségi Háború után az országot még több alkalommal késztették erőpróbára szomszédai: 1956-ban az angol és a francia csapatokkal közösen viseltek hadat Egyiptom ellen, 1967-ben a Hatnapos Háborúban Egyiptomot, Szíriát és Jordániát kényszerítették térdre, a győzelem eredményeképpen jelentős területnyereséget könyvelve el. 1973-ban már csak Egyiptom és Szíria támadott. A győztes háborúkat az 1978-as és 1982-es libanoni hadjáratok követték.

Amire senki nem számított: Izrael 1967 nyarán tönkreveri Egyiptomot, Szíriát és Jordániát hat nap alatt

Izrael elsőnek az Anvar Szadat vezette Egyiptommal kötött békét, lemondva a Sínai-félszigetről. A kilencvenes évek elején megindult folyamat eredményeként sikerült békét kötni Jordániával és számos egyezményt írtak alá a palesztinokkal, amelynek eredményeként létrejött a teljes körú, gyakorlatilag állami szintű autonómiával rendelkező Palesztin Hatóság.

Anvar Szadat egyiptomi államfő és Menáchem Begin izraeli miniszterelnök kezet fognak Camp Davidben. A háttérben Jimmy Carter amerikai elnök

Izrael 2000-ben egyoldalúan felszámolta a Dél-Libanoni Biztonsági Övezetet és kivonult északi szomszédja területéről. 2005-ben ugyancsak egyoldalúan kivonult Gázából és felszámolta az ottani településeit. A békefolyamat során fokozatosan palesztin kézre juttatta a Nyugati Part – Júdea és Somron – legnagyobb részét.

Izrael lakossága 2,2 százalékkal nőtt a tavalyi Függetlenségi Nap óta: körülbelül 150 ezren születtek és 360 ezren vándoroltak be más országokból.

Jichák Rabin izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat PFSZ-vezető kézfoigása a Fehér Ház kertjében, Bill Clinton amerikai elnök áldásával

Az államalapításkor az ország lakossága 806 ezer fő volt; ehhez hamarosan csatlakoztak az arab világból vagyonelkobzás mellett elűzött zsidó százezrek. A lakosság azóta megtízszereződött; a központi statisztikai hivatal szerint ma 8 millió 522 ezer polgára van az államnak.

Ennek 74,8 %-a, mintegy 6 millió 377 ezer fő zsidó; az izraeli arab lakosság létszáma 1,771 millió (20,8 %), a többiek – nem arab keresztények, más hiten lévők, illetve a népesség-nyilvántartásban felekezeten kívüliként feltüntetettek – száma 374 ezer, azaz kb. 4,4 %.

Husszein jordán uralkodó tüzet ad Jichák Rabinnak. Mindketten láncdohányosok voltak. A Jordán Hasemita Királyság lett Egyiptom után a második arab állam, ami teljes körű diplomáciai tárgyalásokat létesített Izraellel. Más arab országok azóta sem követték a példát

A zsidó lakosság háromnegyede az országban született, egynegyedük más országból vándorolt be. Ma a polgárok több mint fele másodgenerációs Izraelben született, szemben 1948-cal, amikor ez az arány még csak egyharmad volt.

Az államalapítás idején csak egyetlen, százezresnél nagyobb város létezett: Tel-Aviv. Ma tizennégy városban laknak 100 ezren vagy annál többen, ezek közül nyolcban 200 ezernél többen. Ezek: Jeruzsálem, Tel-Aviv, Haifa, Rison Lecion, Petach Tikva, Asdod, Natanja és Beér Seva.

A népességi előrejelzések szerint 2035-ben Izrael lakossága 11,3 millió lesz.