Zsidó identitás, zsidó reneszánsz, zsidó közösség Budapesten – Beszélgetés New Yorkban

A Tom Lantos Intézet, a Balassi Intézettel, a New York-i Magyar Kulturális Központtal, a New York-i „Budapest Club”-al, valamint Magyarország New York-i Főkonzulátusával közösen rendezett egy vasárnap délutáni beszélgetést New Yorkban, a budapesti zsidó reneszánszról, a zsidó identitásról, közösségről, abból az alkalomból, hogy New York adott otthont egy, a budapesti zsidónegyedet bemutató kiállításnak. Tudósítónk jelenti.
Lapunk korábban már beszámolt arról, hogy Április 7 és 21 között látható a híres New York-i Soho, illetve Little Italy negyed közvetlen közelében található egyik bemutatóteremben, a WhiteBox-ban, az a kiállítás, amely Budapest VII. kerületének azt a részét mutatja be, amely „zsidónegyed” néven ismert.

A látogatók “585,000 négyzetméter“ című kiállításon elsősorban fényképek, valamint videók segítségével ismerhetik meg a budapesti zsidónegyed múltját, de még inkább mai arcát.

A kiállítás egyik kísérőeseménye volt az a vasárnap délutáni beszélgetés, amelynek első részében a Budapesten is szolgálatot tett amerikai Michael Paley Rabbi, Margit Patricia Eszter, a magyar származású Amerikában élő írónő, az amerikai Art Kibbutz alapítója, valamint Cseh Viktor zsidó kultúrával foglalkozó történész beszélgetett és válaszolt Ligeti András, a Tom Lantos Alapítvány programmenedzsere, valamint a közönség kérdéseire.

A beszélgetés második részében a kiállítás kurátorai és alkotói, Vadász Zita, Ausztics Andrea, Szombat Éva, Halász Dániel és Sarah Gancher mutatták be a kiállítást, a vasárnap délutáni közönségnek.

zsidorenesance_beszelgetes_Kumin_10_16NYAz eseményt Dr. Kumin Ferenc Nagykövet, New York-i Főkonzul nyitotta meg. Megnyitójában kiemelte, hogy rendkívül örömteljes, hogy Magyarországon valóban a zsidó élet, a zsidó közösség reneszánszáról beszélhetünk.

Dr. Kumin Ferenc hangsúlyozta, hogy nagyon fontosnak tartja, hogy komoly zsidó közösség él Budapesten, s hogy együtt él az Amerikában konzervatívnak nevezett, vagy ahogyan ezt pestiesen nevezik a neológ zsidóság és az ortodox zsidóság. Fontos azt is látni, hogy új tendenciák is megjelennek a magyar zsidóság életében. A Chabad közösség is élénk zsidó életet él.

Ki kell emelni, hogy a zsidóság egyik fontos vallási kérdése a temetők felújítása és megőrzése új lendületet kapott. Ugyanakkor el kell ismerni azt is, hogy Magyarországon létezik a Gárda, és a Parlamentben antiszemita hangokat is hallani. De örvendetes tény az is, hogy nemcsak Budapesten, de vidéken is erősödnek a zsidó közösségek. – tette hozzá Dr. Kumin Ferenc.

A megnyitót követő beszélgetést megelőzően Margit Patrícia Eszter felolvasott egy rövid részletet a Zsidó Menyasszony című regényéből. (Margit Patrícia Eszter regényében egy pesti lány fejlődését követheti nyomon az olvasó, ahol a fő kérdés az identitás keresése, ahol a főhős visszatérve a hagyományokhoz megtalálja szerelmét és gyökereit.)

Margit Patrícia Eszter ezzel megadta a beszélgetés hangulatát, ahol Michael Paley Rabbi budapesti tartózkodásáról, Ligeti András fiatalkori szarvasi élményeiről, Patrícia Eszter Margit saját pozitív tapasztalatairól számolt be, míg Cseh Viktor a budapesti zsidóságról, annak közösségeiről, a gondokról kritikai éllel beszélt.

A közönség köréből a kérdéseken kívül megjegyzések, észrevételek is elhangoztak. Így többek között szó esett a budapesti zsidóság körében tapasztalható reneszánsz okairól. A többször is megemlített szarvasi táboron kívül ilyen ok például a rendszerváltás utáni budapesti első zsidó iskola, a Wesselényi utcai MESORET AVOT, Amerikai Alapítványi Iskola megalakulása, ahol 1990-es évek elején már ötszáz fiatal tanult.

A budapesti zsidóság reneszánszának lehetséges pozitív okai között elhangzott a fiatal zsidó rabbik aktív megjelenése, munkája, valamint az identitáskeresés és ebből fakadóan a zsidósághoz történő visszatérés igénye, ami főként a mai zsidó fiatalok körében fogalmazódott meg.

A zsidó reneszánsz okai és egyben következményei között megemlítésre kerültek az új “régi” budapesti Zsinagógák, az Óbudai, vagy az Új Budai Zsinagóga újbóli megnyitása.

A zsidó reneszánsz lehetséges okai között szóba került az ORZSE, a Zsidó Egyetem új, zsidó közösség-szervező szakának a megindulása is, amely egyben szükséges következményként is megfogalmazódott.

S szó esett a Nyári Zsidó Fesztivál eseményeinek pozitív hatásáról, valamint azokról a kapcsolatokról, amelyek az amerikai és izraeli zsidóság és a magyar zsidó közösség között kialakultak.

A közönség soraiból többen – különösen a beszélgetés szünetében – azt hangsúlyozták, hogy világosan kell látnia mindenkinek, hogy a magyar zsidóság örömteli reneszánsza egy időben létezik a növekvő magyarországi antiszemitizmussal.

W.B.P.I. New York