Április 7 és 21 között látható a híres New York-i Soho, illetve Little Italy negyed közvetlen közelében található egyik bemutatóteremben, a WhiteBox-ban, az a kiállítás, amely Budapest VII. kerületének azt a részét mutatja be, amely „zsidónegyed” néven ismert. A látogatók "585,000 négyzetméter" című kiállításon elsősorban fényképek, valamint videók segítségével ismerhetik meg a budapesti zsidónegyed múltját, de még inkább mai arcát. Tudósítónk a kiállítás megnyitóján járt. A kiállítás, amelyen fiatal kortárs magyar művészek alkotásai láthatók, a zsidónegyed mai arcára koncentrál. Kilenc helyszínt választottak ki a művészek a sok száz lehetséges, bemutatható színhely közül, s ezek segítségével láttatják, hogy mi volt, s ma milyen funkciót töltenek be ezek az épületek. A kiállítás több szervezet támogatásával jött létre. Talán a legfontosabb ezek közül a Balassi Intézet, amelyik a világ 23 országában van jelen. A Balassi Intézet hálózata - New Yorkban a Magyar Kulturális Központ szerepét tölti be – be kívánja mutatni a magyar multikulturális múltat és jelent, a magyar művészetet és társadalmat az amerikai közönségnek. A kiállítás másik fontos támogatója a Tom Lantos Intézet, amely az egykori magyar származású amerikai szenátor Tom Lantos szemléletmódját, munkáját, küldetését szeretné folytatni azzal, hogy ember- és kisebbségi jogi szervezetként a zsidó, roma és más etnikai vagy nemzeti, nyelvi és vallási kisebbségekre koncentrál. Az intézet központi területe a zsidó élet és az antiszemitizmus; a roma polgári jogok; valamint az emberi és kisebbségi jogok érvényesítése. A kiállítást és kísérőrendezvényeit a New York-i WhiteBox-ban látogathatják az érdeklődők. A WhiteBox rendszeresen helyt ad kortárs művészeknek, művészeti kísérleteknek, kiállításoknak, rendezvényeknek és művészeti oktatási programoknak. A kiállítás és fiatal művészei Szemző Zsófi fiatal fotóművész objektívjén keresztül látjuk a kiállítás első központi épületét, a korábban 1260 ülőhelyes Rumbach utcai zsinagógát, amely ma sajnos romos épület. Többször nekiálltak már ugyan, a korábban szép napokat látott Zsinagóga rendbehozatalának, de ma is a romok tűnnek fel a látogatók számára. A kiállítás másik, a mai napig zsidó célokra használt épülete Kazinczy utca 16., a Mikve (rituális fürdő), amely 1928-1930 között épült. Az épületet Flohr Zsuzsa, egy Budapesten illetve Bécsben élő képzőművész szemével láthatjuk. A kiállítás harmadik helyszíne, a Wesselényi utca 44. szám alatti, a mai MASORET Avot - Amerikai Alapítványi Iskola épülete, amely az első zsidó általános iskola Magyarországon. 1896-óta működik iskolaként, de dísztermét korábban Zsinagógaként is használták. A második világháborút követően szakiskolák működtek az épületben, egészen 1990-ig, amikor a Masoret Avot Amerikai Alapítványi Iskola megnyitotta kapuit. Az iskolát a magyar származású kanadai Albert Reichmann és amerikai Dr. David Moskovits alapították. Az új zsidó iskolában a rendszerváltást követően 500 tanuló tanult. Később az Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség Magyarország (MAOIH) átvette az iskola a fenntartását, és a közelmúltban zsidó bölcsődével és óvodával bővült az intézmény. Az iskolát és környezetét Illés István mozgókép designer mutatta be a kiállításon. Videója felhívja a figyelmet egy, a Wesselényi utcában látható Orosz Richárd festette utcai freskóra, amely egy magyarországi verseny a "Mit jelent számodra a magyarnak lenni?" győztes freskója volt. A kiállítás további részében a látogatók képet kaphatnak a zsidónegyed mai funkciójáról, amit úgy lehet leginkább leírni, hogy ez a környék Budapest „szórakoztató negyede”. [...]