A szentföldi egyházak néhány héten belül megkezdik a leromlott állapotban lévő Jézus Sírja szentély helyreállítását a jeruzsálemi Szent Sír-bazilikában – jelentették be a ferences rendhez tartozó Szentföld őrzője kolostorban szerdán.
A Szent Sír-bazilika, Jeruzsálem. A Keresztút X-XIV. stációi a bazilikában találhatók.Jézus (vélt) sírja fölé már Konstantin császár parancsára templomot építettek, i.sz. 335-ben szentelték fel. E templom volt századokon át a palesztinai keresztények kultuszának a központja, és a világ minden tájáról vonzotta a zarándokokat. 614-ben a perzsák felégették a templomot, és elrabolták Jézus keresztjét. Legyőzőjük, I. Heraklius kelet-római császár parancséra elkezdték a szent helyek újjáépítését. A templom ezután többször újjáépült. 1103-1130 között a keresztesek emeltették a ma is álló kupolás bazilikát, 1149-ben, a keresztes hódítás 50. évfordulóján szentelték fel. 1187-ben a bazilika a mohamedánok birtokába került. A szent sír-bazilikán ma hat vallási közösség osztozik: a római katolikus, a görögkeleti, az örmény, a kopt, a szír és az etióp. Az, hogy a bazilikának több gazdája” van, a berendezésen is meglátszik. Ezüst és márvány, gyémánt és művirág –meglehetősen vegyes ízlésvilág tárul elénk. A bazilika kétkapus homlokzatát és a harangtornyot – amely egykor magasabb volt, de a felső része ledőlt- a keresztesek építetté a XII. században. A déli bejáraton át a bazilika homlokzata előtti tágas udvarba lehet jutni. Az udvart a déli oldalán ívekkel lezárt oszlopsor maradványai szegélyezik. A nyugati oszlop a XI. századi oszlopfejjel épségben megmaradt. Az udvar keleti oldalán a három ajtónyílás közül a déli az Ábrahám-kolostor és zarándokszálló bejárata. A második ajtó az örmény Keresztelő Szent János-kápolnába, a harmadik a Szent Mihály kápolnába vezet. Az udvart nyugat felől lezáró falon a bazilika görögkeleti kápolnáinak apszisai láthatók. A déli (Jézus fivéréről, Jeruzsálem első pátriárkájáról elnevezett) Jákob-kápolna. A középső, Mária Magdaléna kápolnája azon a helyen állt, ahol a hagyomány szerint a feltámadt Jézus megjelent Mária Magdaléna előtt. A harmadikat, A negyven mártír kápolnáját a római légiók negyven katonája emlékének szentelték, akiket Lucianus császár keresztény hitük miatt végeztetett ki 320-ban. Az udvar északi végéből induló lépcső vezet fel a Golgota-hegy (Skull Hill) tetejére, ahol Jézust keresztre feszítették, majd sírba tették. Akkoriban csak kopár sziklák voltak itt. A héber gulgolet jelentése „koponya”, így a Golgota neve magyarul Koponya-hegy (a Bibliában: Koponyák hegye). A zsidó hagyomány szerint ugyanis itt temették el az emberiség ősatyjának, Ádámnak a koponyáját, amelyet Noé magával vitt a bárkába. A Golgota név latin megfelelője a Calvaria, ezért a dombot 333 óta Kálvária-hegynek is nevezik. A Golgota a kereszténység egyik legszentebb helye, ahová a világ minden országából érkeznek zarándokok.A zsidók temetkezési helyei a helységeken kívül voltak (csak a királyokat és a prófétákat temették el a városokban). Ezért Jézus sírja –két fülkéből álló sziklabarlang, amelyet eredetileg Arimatiai József vágatott magának a domb keleti lejtőjén- annak idején, a városfalon kívül, az országút mentén volt. Heródes Agrippa király azonban 43-ban megépítette a harmadik (bővebb) városfalat, s ekkortól Jézus sírja már Jeruzsálem belterületén feküdt, a mai városnak pedig, csaknem a közepén található. A Golgota tetejére vezető lépcsőt egy 1808-ban pusztított tűzvész után építették. A hegy tetején három kápolna őrzi a keresztre feszítés három mozzanatának emlékét.
A sírhely szerkezete és márványtömbjei alaposan tönkrementek az idők során, már évtizedek óta egy vasból készült támasztószerkezet tartja meg a bazilika belsejében lévő több méter magas márványból épített szentélyt, amelyet azon kő fölé emeltek, amelyen a hagyomány szerint keresztre feszítése után Jézus Krisztus testét egy sziklasírban elhelyezték.
Már csak a külső vastámaszték tartja össze a márványoszlopokat és -táblákat, amelyeket kikezdtek az időjárás viszontagságai, a napi több ezer zarándok és turista látogatása.
A görög ortodoxok, az örmény egyház és a római katolikus ferences rend közösen végzi el a helyreállítást, amelyet a görög kormány és magánadományok is segítenek.
Március elején Athénban konferenciát rendeztek a kérdésről, ahol a szentélyt felmérő több görög tudós is ismertette véleményét az építmény állapotáról. Szerintük a márványépület romlásához legnagyobb mértékben a nedvesség, a nagyszámú látogató járult hozzá, de káros hatása van az égő gyertyáknak is, amelyek olaj- és faggyúlerakódásokat okoznak.
Görög szakemberek segítségével néhány hét múlva kezdik meg a helyreállítást, amely várhatóan nyolc hónapig fog tartani, és 2017 elején fejeződik be. A munkálatok idején folyamatosan nyitva lesz és látogatható marad a kereszténység egyik legfontosabb zarándokhelye.
Az első templomot Jézus sírhelye fölé I. (Nagy) Konstantin császár emeltette a negyedik század elején. Ezt az évezredek során többször lerombolták majd újjáépítették. Krisztus Sírjának jelenlegi márvány szentélyét 1809 és 1810 között húzták fel török-barokk stílusban a bazilika hatalmas kupolája alá, egy az egész hatalmas épületnek súlyos károkat okozó tűzvészt követően.
Noha a bazilika belsejében lévő szentély az építészek szerint statikailag eleve sérülékeny volt, mégis kiállta az idők próbáját, és még az 1927-es Richter-skála szerinti 6,2 es erejű földrengésben sem omlott össze.
