Nem fogjuk engedni, hogy mások mondják meg nekünk, kit engedjünk be a házunkba és a hazánkba

NEM FOGJUK ENGEDNI, HOGY MÁSOK MONDJÁK MEG, KIT ENGEDJÜNK BE A HÁZUNKBA ÉS A HAZÁNKBA

Nem fogjuk engedni, hogy mások mondják meg nekünk, kit engedjünk be a házunkba és a hazánkba, kivel éljünk együtt, s kivel osszuk meg az országunkat. Ezért a kényszerbetelepítést elutasítjuk, és nem fogunk engedni se zsarolásnak, se fenyegetésnek – mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint eljött az idő, hogy megkongassuk a vészharangot, szembeforduljunk és ellenálljunk, és eljött az idő, hogy szövetségeseket gyűjtsünk. Eljött az idő, hogy felemeljük a büszke nemzetek zászlaját, eljött az idő, hogy megakadályozzuk Európa tönkretételét, és megmentsük Európa jövőjét, ezért pártállásra való tekintet nélkül egységbe hívjuk Magyarország minden polgárát, és minden európai nemzetet – tette hozzá.

„PÁRTÁLLÁSRA TEKINTET NÉLKÜL EGYSÉGBE HÍVJUK MAGYARORSZÁG MINDEN POLGÁRÁT. ÉS EGYSÉGBE HÍVUNK MINDEN EURÓPAI NEMZETET. EURÓPA VEZETŐI ÉS POLGÁRAI NEM ÉLHETNEK KÉT KÜLÖN VILÁGBAN. EURÓPA EGYSÉGÉT HELYRE KELL ÁLLÍTANUNK. EURÓPA NÉPEI NEM LEHETNEK EGYEN-EGYENKÉNT SZABADOK, HA EGYÜTT NEM VAGYUNK AZOK.”

A kormányfő március 15-i ünnepi beszédében hangsúlyozta, ma emelt lélekkel ünnepelünk az egész Kárpát-medencében, „minden magyar egy szívvel, egy lélekkel és egy akarattal”. Az is felvidítja a magyar szíveket, hogy miként a szabadságharc döntő csatáiban, úgy most is itt van velünk egy lengyel légió; köszöntöm Bem tábornok lelkes utódait – jegyezte meg Orbán Viktor. Leszögezte, most is mellettük állunk a küzdelemben, „veletek együtt üzenjük Brüsszelnek, több tiszteletet a lengyeleknek, több tiszteletet Lengyelországnak”. Szólt arról is, hogy az 1956-os forradalom a Bem-szobor és a Kossuth tér között született meg, ez szintén a lengyel-magyar sorsközösség egyik jele.

Kifejtette, a magyar ember kiáll az igazáért, ha kell, sőt harcol is érte, ha muszáj, de nem keresi feleslegesen a bajt, ezért ritkán adja forradalomra a fejét. 170 év alatt mindössze kétszer léptünk erre az útra – tette hozzá, rámutatva Európa újkori történelme mindkét magyar forradalmat megőrizte, 1848 és 1956 eseményeit egyaránt. Dicsőség a hősöknek, tisztelet a bátraknak! – fogalmazott a kormányfő. Elmondta, a történetírók ugyan feljegyezték az 1918-19-es forradalmat is, de azt nem a dicsőség lapjain őrzik, ezt a „magyargyűlölő, idegen érdekből és célokért kirobbantott, bolsevik felforgatásokról szóló lexikonban találhatjuk meg, a szellemi és a politikai elfajzás riasztó példái címszava alatt”.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyaroknak két forradalmi hagyománya van. Az egyik 1848-tól 56-on keresztül, a rendszerváltáson át az alaptörvényig és a mai alkotmányos rendig vezet. A másik hagyomány vérvonala a jakobinus európai elődöktől 1919-en át, a második világháború utáni kommunizmusba, a magyarországi szovjet világba fut – sorolta.

Fotó: fidesz.hu

Aláhúzta, a mai magyar életet az 1848-as és 1956-os forradalom szellemi örökösei rendezték be, e forradalmi hagyomány szívverése mozgatja és irányítja ma is a nemzet politikai, gazdasági és szellemi életét. Ma is a 48-as és 56-os eszmék pulzusa pumpálja a nemzetbe az életerőt, tartja mozgásban a magyarok szellemi és lelki vérkeringését – jelentette ki a miniszterelnök, aki arra kért mindenkit, adjunk hálát azért, hogy ez így lehet. Soli Deo Gloria – mondta Orbán Viktor.

Jelezte, az 1919-es hagyomány is velünk él még, „bár szerencsére inkább csak pislákol”. Ha nem érkezik újabb nagy szellemi és politikai infúzió, segélyszállítmány külföldről, akkor a levelek és ágak után a gyökerek is elszáradnak az internacionalizmus befogadására alkalmatlan magyar anyaföldben – szögezte le.

„A MI FORRADALMAINKAT TISZTES POLGÁROK, ORVOSOK, MÉRNÖKÖK, BECSÜLETES IPAROSOK, FÖLDMŰVESEK ÉS NEMZETI ÉRZELMŰ MUNKÁSOK VEZETTÉK. A MAGYAR FORRADALMÁROK NEM HOLDKÓROS UTÓPIÁK ÉS KÉRETLEN VILÁGBOLDOGÍTÁS ZAVART ELMÉJŰ LOVAGJAI.”

Orbán Viktor úgy fogalmazott, jóérzésű, gyermekeit nevelő, életpályáját munkával építő ember nem szokott felcsapni forradalmárnak, mert tudja, hogy a felfordulásból, az élet szokott rendjének megbillenéséből ritkán sülnek ki jó dolgok. Mégis, ezek a jóérzésű, jó gondolkodású és jóakaratú emberek, ezek a derék pesti polgárok első szóra váltak forradalmaink híveivé, ott meneteltek az első sorokban, karnyújtásnyira az egyetemi fiatalság mögött; ők adták a forradalmak és a szabadságharcok derékhadát, és a magyarok becsületéért is az ő vérükkel fizettünk a végén – idézte fel.

A mi forradalmainkat tisztes polgárok, orvosok, mérnökök, becsületes iparosok, földművesek és nemzeti érzelmű munkások vezették. A magyar forradalmárok nem holdkóros utópiák és kéretlen világboldogítás zavart elméjű lovagjai – fogalmazott.

A miniszterelnök azzal folytatta, 1848 forradalmárai nem akartak az önkény elbontott köveiből templomot építeni egy újabb zsarnokságnak. „A mi dalainkat nem a lincselő tömeg énekli, a pesti forradalom nem a káosz költeménye, hanem történelmünk komoly, és méltóságteljes pillanata, amikor ismét felfakadtak a dicső magyar nemzet sebei” – mutatott rá.

Elmondta, fel kell tennünk a kérdést, hogy sáfárkodunk a ránk hagyott örökséggel. Kijelentette, amit teszünk, nemcsak a hasznosság mércéjével, hanem a mindenség mérőszalagjával kell mérni.

„Az örökség megvolna, él magyar, áll Buda még” – fogalmazott, hozzátéve, az értelmes népek becsülik a magyart. Tartjuk az ősi magyar törvényt, tetteinket is a mindenséggel mérjük, és arra tanítjuk gyermekeinket, hogy látóhatáruk az örökkévalóság legyen – húzta alá.

A miniszterelnök kiemelte, azt, hogy felépül-e a szabad, független, méltó, mindenki által megbecsült haza, még nem tudhatjuk, de azt tudjuk, hogy az európai csillagzat ingatag. Mint mondta, ezért próbatételek várnak ránk, a kor mellkasunknak szegezi a kérdést: rabok legyünk vagy szabadok.

Kijelentette, a magyarok sorsa annyira beleszövődött a közös uniós sorsba, hogy nem lehetünk szabadok, ha Európa sem az. „Ma Európa olyan hervatag, mint a virág, melyet titkos féreg foga rág” – idézte a jól ismert sorokat Petőfi Sándortól.

„EURÓPA NEM SZABAD, MERT A SZABADSÁG AZ IGAZSÁG KIMONDÁSÁVAL KEZDŐDIK. MA EURÓPÁBAN TILOS KIMONDANI AZ IGAZSÁGOT.”

Orbán Viktor szólt arról is, hogy Európa nem szabad, mert a szabadság az igazság kimondásával kezdődik, ami mostanában tilos.

Tilos kimondani, hogy ma nem menekültek érkeznek, hanem népvándorlás fenyeget; 10 milliós tömegek állnak készenlétben, hogy meginduljanak felénk; hogy a bevándorlás bűnözést és terrort hoz az országokba; hogy a más civilizációkból érkezők tömegei veszélyt jelentenek az életformánkra, a kultúránkra, a szokásainkra és a keresztény hagyományainkra; hogy a korábban érkezettek beilleszkedés helyett külön világot építettek maguknak, melyek szétfeszítik az évezredes európai kereteket.

Kijelentette, tilos kimondani azt is, hogy mindez nem véletlen, és nem szándékolatlan következmények láncolata, hanem kitervelt akció és ránk irányított embertömeg.

Hangsúlyozta, tilos kimondani, hogy ma Brüsszelben azon mesterkednek, hogy minél gyorsabban ideszállítsák és betelepítsék közénk az idegeneket. A betelepítés célja, hogy átrajzolják Európa vallási és kulturális mintázatát, átépítsék etnikai talapzatát, felszámolva ezzel az internacionálé utolsó akadályát jelentő nemzetállamokat – fejtette ki.

Rámutatott, tilos kimondani, hogy Brüsszel ma lopakodva nyeli el nemzeti szuverenitásunk újabb szeleteit, és sokan egy Európai Egyesült Államok tervén dolgoznak, amelyre soha, senki nem adott felhatalmazást.

A szabadság mai ellenfeleit más fából faragták, mint a régi urakat, vagy a szovjet rendszer gazdáit, akik más eszközökkel kényszerítenek behódolásra – mutatott rá. Kijelentette, ma nem szállítanak lágerekbe, nem foglalják el tankokkal a szabadságukhoz hű országokat, hanem megbélyegeznek, fenyegetnek, és zsarolnak. A miniszterelnök úgy folytatta, lehet, hogy ez eddig elég volt, de Európa népei hamarosan lábra kapnak. Hozzátette, az igazság elfojtására épülő Európa gerendái recsegnek.

Szavai szerint Európa népei most talán megértették, a jövőnk forog kockán, nemcsak a jólét, hanem biztonságunk és életünk békés rendje is veszélybe került.

„A NÉPVÁNDORLÁS LASSÚ VÍZ, AMELY KITARTÓ SODRÁSSAL MOSSA EL A PARTOT.”

Aláhúzta, Európa jólétben szunyókáló népei megértették, végveszélyben vannak az életelvek, amelyekre Európát építettük. Európa keresztény, szabad és független nemzetek együttélése, férfi és nő egyenjogúsága, fair verseny és lojalitás, tisztesség és alázat, igazság és irgalom – sorolta.

A kormányfő megjegyezte, a veszély most nem úgy támad ránk, mint a háborúk és a természeti csapások szoktak; a népvándorlás lassú víz, amely kitartó sodrással mossa el a partot. Humanitárius ügynek adja ki magát, de valódi természete a térfoglalás – tette hozzá.

Orbán Viktor kiemelte, javíthatatlan emberjogi harcosok falkái éreznek leküzdhetetlen vágyat, hogy kioktassanak és megvádoljanak bennünket. Állítólag kirekesztők és ellenségesek vagyunk, pedig az igazság az, hogy nemzetünk történelme a befogadások és a kultúrák összekapcsolódásának történelme is – fogalmazott. Hozzátette, aki új családtagként, szövetségesként, vagy életéért futó jövevényként bekérezkedett, azt beengedtük, és nálunk új hazát talált magának. Aki azzal a céllal érkezett, hogy átalakítsa az országunkat, a maga képére formálja nemzetünket, aki erőszakkal és akaratunk ellenére jött, az mindig ellenállásba ütközött – szögezte le.

„HA A NÉPVÁNDORLÁST MEG AKARJUK ÁLLÍTANI, ELŐSZÖR BRÜSSZELT KELL MEGFÉKEZNÜNK.”

A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, először csak néhány százról, egy-két ezer betelepítettről van szó, de ma egyetlen európai vezető se meri letenni a nagyesküt, hogy az egy-két ezer nem szaporodik-e fel végül tíz- és százezrekre. Orbán Viktor leszögezte, ha a népvándorlást meg akarjuk állítani, először Brüsszelt kell megfékeznünk. A kormányfő szerint Európa jövőjét ma nem azok veszélyeztetik első helyen, akik ide akarnak jönni, hanem a nemzetköziség brüsszeli megszállottjai. Nem hagyhatjuk, hogy Brüsszel a törvények fölé helyezze magát – húzta alá.

Hozzátette: nem fogjuk hagyni, hogy ránk erőltesse kozmopolita bevándorláspolitikájának keserű gyümölcsét. Nem fogunk bűnözést, terrorizmust, homofóbiát, és zsinagógákat gyújtogató antiszemitizmust importálni Magyarországra, nem lesznek törvényen kívüli városnegyedek, nem lesznek zavargások, bevándorló zendülések, és nem fognak bandák vadászni asszonyainkra és lányainkra – sorolta.

Orbán Viktor leszögezte, nem fogjuk engedni, hogy mások mondják meg nekünk, hogy kit engedjünk be a házunkba és a hazánkba, kivel éljünk együtt, kivel osszuk meg az országunkat. Tudjuk, hogy megy ez: először megengedjük, hogy megmondják, kit kell befogadnunk, azután arra kényszerítenek, hogy idegeneket szolgáljunk a saját hazánkban, végül oda jutunk, hogy kiadják az utunkat a saját országunkból – jegyezte meg. Ezért a kényszerbetelepítést elutasítjuk, és nem fogunk engedni se zsarolásnak, se fenyegetésnek – húzta alá.

Felhívta a figyelmet arra, Európa vezetői és polgárai nem élhetnek többé két külön világban. Hozzátette: Európa egységét helyre kell állítanunk, Európa népei nem lehetnek egyenként szabadok, ha együtt nem vagyunk azok. A miniszterelnök aláhúzta, ha összefogunk, sikerül, ha széthúzunk, elbukunk; vagy együtt vagy sehogy. Ma ez a törvény – jegyezte meg.

„AZ A FELADAT VÁR A MAGYAROKRA, A KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETEKRE, ÉS A JÓZAN ESZÉT MÉG EL NEM VESZTETT TÖBBI EURÓPAI NÉPRE, HOGY LEGYŐZZÜK, ÁTÍRJUK ÉS MEGVÁLTOZTASSUK A NEKÜNK SZÁNT SORSOT.”

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a sors könyvében 1848-ban az volt megírva, hogy a Habsburg-birodalom ellen nincs mit tenni, és ha akkor belenyugszunk, be is teljesedett volna rajtunk a végzet: a német tenger elnyelte volna a magyarokat. Hozzátette, a sors könyvében 1956-ban az volt megírva, hogy megszállt és szovjetizált ország maradunk, míg az utolsó magyarból ki nem vész a haza szeretete, s ha akkor belenyugszunk, be is teljesedett volna rajtunk a végzet: a szovjet tenger elnyelte volna a magyarokat.

Felhívta a figyelmet arra, a sors könyvében ma az van megírva, hogy a rejtőzködő és arctalan világerők megszüntetnek mindent, ami sajátos, különálló, ősi és nemzeti; összevegyítenek kultúrákat, vallásokat és embertömegeket, míg végül a mi sokszínű és büszke Európánk vérszegény és engedelmes nem lesz. Ha mi ebbe belenyugszunk, be is teljesedik rajtunk a végzet, és elnyel bennünket az Európai Egyesült Államok hatalmas bendője – tette hozzá.

A miniszterelnök kijelentette, az a feladat vár a magyarokra, a közép-európai nemzetekre, és a józan eszét még el nem vesztett többi európai népre, hogy legyőzzük, átírjuk és megváltoztassuk a nekünk szánt sorsot.

Megjegyezte, mi, magyarok és lengyelek tudjuk, hogy kell ezt csinálni. Nekünk megtanították, hogy az ember csak akkor néz szembe a veszéllyel, ha elég bátor, ezért elő kell kotorni a felejtés hordaléka alól a bátorság ősi erényét – tette hozzá. A miniszterelnök aláhúzta, legelőször is lélekben kell elszánnunk magunkat. Érthetően, hangosan, hetedhét határon is túlfutó hangerővel kell válaszolnunk a legelső, legfontosabb és a sorsunkat eldöntő kérdésre, ezen áll vagy bukik Európa jövője: rabok legyünk, vagy szabadok, ez a kérdés, válasszatok – zárta beszédét Orbán Viktor.