Párbeszéd, oktatás és gyógyítás

 

Párbeszéd, oktatás  és gyógyítás

Heisler András, a Mazsihisz elnöke szobrokról, emlékezetpolitikáról, a legjelentősebb hazain zsidó felekezet, a Mazsihisz szerepéről is beszélt.

heizler.breuer.m1jpg

Megint vannak olyan ügyek, amelyekről érdemes és kell is beszélni. Hogyan áll jelenleg a Mazsihisz a szobrok ügyében, az emlékezetpolitikában, a szervezet bel- és külkapcsolataiban?

Ez nem egy, hanem legalább négy kérdés, de igyekszem válaszolni mindegyikre. Ami a szobrokat illeti, több kalandja is volt ebben a témában a magyar közéletnek az elmúlt időszakban. A Mazsihisz már elfogadott egy állásfoglalást, ami arról szólt, hogy abba kéne hagyni ezt a közös kínlódást a szobrokkal, ezért is javasoltunk egy szobor, emlékmű állítási moratóriumot, azt látjuk, hogy az elmúlt hetek fejleményei tökéletesen igazolták a javaslatunkat. Nem szobrokra van szükségünk, hanem oktatásra, tanításra, párbeszédre.

Mindezek mellett rövidesen sor kerül egy másfajta emlékmű felavatására, mégpedig a Kozma utcai zsidó temetőben, a Margit híd lábánál talált elhunytak emlékére, hiszen a maradványok itt lesznek elhelyezve örök nyugalomra.

Különbség az, hogy itt nem egy emlékmű, hanem egy sír lesz. Egy olyan speciális sír, ahova a Margit hídnál talált csontokat fogjuk eltemetni. Több ember csontjáról van szó, ezek között – az igazságügyi orvosszakértő véleménye szerint – nagyon sok olyan volt, amiről a DNS vizsgálatok alapján arra lehetett következtetni, ezek tulajdonosai askenázi származású zsidók voltak. Megkérdeztük a rabbikat, ők azt mondták, mivel zsidó csontok is vannak a többi között, csak és kizárólag zsidó temetőben lehet őket eltemetni. Ezt végül elfogadta a többi zsidó felekezet, a Nemzeti Örökség Intézete is, majd végül megállapodtunk a Fővárosi Önkormányzatnál, hogy a Kozma utcai zsidó temetőben kerülnek eltemetésre a maradványok, mindezt teljes egyetértésben a többi szereplővel. A temetést most próbáljuk megszervezni. Ennek azért igen komoly közéleti szele van, hogy itt tényleg komolyan kell szervezni, ez nem csak egy egyszerű zsidó temetés lesz. Várhatóan a kormány is képviseltetni akarja magát, mi meghívjuk a történelmi egyházakat is, miután a csontok között vannak nem zsidóké is, így számukra is megadjuk a lehetőségét annak, hogy méltósággal tudjanak elbúcsúzni a halottaiktól.

Ön nyilatkozta nemrégiben, hogy a Mazsihisz kapcsolatai a kormánnyal kiválóak, de valóban így van ez?

Ezt nyilatkoztam valóban, de ez csak az egyik fele a mondandómnak. Valóban egy nagyon jó, élő kapcsolatunk a magyar kormánnyal, azonban azt is mondtam, vannak olyan emlékezetpolitikai kérdések, amelyek a közösségünket nagyon érzékenyen érintik és ezekben kompromisszumot nem ismerünk. Ez így volt az elmúlt időszakban, hetekben, hónapokban. Tehát rendkívül szoros kapcsolataink vannak a kormánnyal, az elmúlt két-három hónapban is három miniszterrel találkoztam személyesen. Ezek nagyon konstruktív megbeszélések voltak, voltak kéréseink, amelyeket részben már teljesítettek, részben meg teljesíteni fognak. Voltak felajánlásaink, melyek az együttműködésre vonatkoznak, ezt én magam nagyon fontosnak tartom, miután többször is hangsúlyoztuk, a kormánnyal valódi partneri viszonyra törekszünk. Voltak mellette kritikáink is, ezt is nagyon fontosnak tartom, mármint azt, hogy ha valami nekünk nagyon nem tetszik, azt nyugodtan mondjuk el, ezt meg is lehet tenni.

A szobrok kapcsán említette az oktatást, mi történik most ezen a területen, a saját intézményekben?

Nem biztos, hogy hasznos lenne a saját intézményekre, a Benjamin óvodára, a Scheiberre, az OR-ZSE-ra leszűkíteni a kört, hiszen amikor Balog miniszter úrral tárgyaltunk, akkor az oktatás hangsúlyosan került előtérbe, ott szó sem volt arról, hogy mi csak a saját intézményeink ügyében tárgyaltunk volna, mi akkor is az egész magyarországi zsidó közösség érdekeit próbáltuk képviselni. Nagyon komoly hangsúlyt kapott ezen a tárgyaláson is az e-learning, az interneten való oktatás kérdése, ennek törvényi szabályozása, mert ez még eléggé rendezetlen. Kaptunk ígéretet arra, hogy ebben lehet majd előrelépés. A saját intézményeinket, az OR-ZSE-t illetően csak jó híreket tudok mondani, az akkreditációja az intézménynek folyamatban van, a végleges döntésről hivatalosan még nem értesültünk, de az eddig beérkezett jelzések pozitívak voltak.

Ha jól tudom, akkor ezen a megbeszélésen szó volt az Amerikai úti Szeretetkórházról, arról, hogy oktatókórházi státuszt kaphat az intézmény.

Valóban, ez volt a másik hangsúlyos téma a megbeszélésen. Nagyon fontosnak tartom, hogy van négy egyházi fenntartású kórház, amelyek együttműködnek, ez már önmagában is jelentős dolog, van két katolikus, egy református fenntartású kórház és van a Szeretetkórházunk. A miniszterrel folytatott megbeszélésen ennek a négy kórháznak a véleményét közvetítettük, ami szerint ezen együttműködésben a zsidó Szeretetkórháznak a gerontológiában szánnak szerepet. Mi szeretnénk ezt az intézményt gerontológiai oktatókórházként működtetni, erre nagyon nyitottan reagált a miniszter úr.

A Margit hídnál talált csontok kapcsán is beszélt a többi zsidó felekezetről.

Magyarországon öt zsidó felekezet van, ezek közül a legnagyobb, a legnagyobb támogatottságú, lélekszámú, intézményhálózattal rendelkező szervezet a Mazsihisz és annak taghitközségei. Ilyen formában Magyarországon a zsidóságot leghangsúlyosabban a Mazsihisz képviseli, azt látom, ezt a közélet is egyre inkább elismeri.

Köszönöm a beszélgetést.

Breuer Péter

Az interjú a 2016. március 4-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.