Balog Zoltán a közoktatás helyzetéről tartott parlamenti vitanapon

ELKERÜLHETETLEN VOLT AZ ÁTALAKÍTÁS

balog99

Balog Zoltán kedden a közoktatás helyzetéről tartott parlamenti vitanapon közölte, változtatni kell a pedagógusok túlbürokratizált minősítési rendszerén, de annak lényegét nem szabad feladni.

Beszélt arról is, hogy meg kell vitatni, jó-e a vegyes rendszer, vagyis hogy az iskolák működtetése az önkormányzatoké, a fenntartás pedig az államé. Jelezte, hogy az iskolák 17 százaléka van kizárólagos állami fenntartásban és működtetésben.

„2010-BEN AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER AZ ÖSSZEOMLÁS ELŐTT ÁLLT.”

A köznevelési rendszer fenntartásának sem minőségi, sem finanszírozási szempontból nem volt egyértelmű felelőse 2010-ben, az önkormányzati rendszer az összeomlás előtt állt – magyarázta az emberi erőforrások minisztere az iskolák fenntartásának állami kézbe adását.

Balog Zoltán kijelentette: semmiféle megbízható adat nem létezett 2010-ben sem a tanárok számáról, sem arról, mennyibe kerül Magyarország számára az oktatás fenntartása. Ekkor alakult ki konszenzus arról, hogy az állam fenntartó szerepét erősíteni kell – hangsúlyozta a miniszter.

Pósán László, a Fidesz vezérszónoka elkerülhetetlennek nevezte az oktatási rendszer átalakítását 2010-et követően, az értékelése szerint romokban hevert. A lépés céljaként azt jelölte meg, hogy a gyermekek versenyképes tudást szerezzenek, a pedagógusok pedig nagyobb megbecsülést kapjanak.

Az MSZP-SZDSZ-kormány elhibázott lépései közé sorolta a szöveges értékelés bevezetését, az óraszámok ellenszolgáltatás nélküli megemelését, illetve azt, hogy a bolognai rendszer miatt 40 százalékkal kevesebben szereznek diplomát.

„A TANÁRI PÁLYÁRA JELENTKEZŐK SZÁMA 50 SZÁZALÉKKAL EMELKEDETT A 2014-15-ÖS TANÉVBEN.”

A kormánypárti politikus a pedagógus életpályamodellt és a béremelést üdvözölve az első kézzel fogható eredménynek tartotta, hogy a tanári pályára jelentkezők száma 50 százalékkal emelkedett a 2014-15-ös tanévben, a pálya csúcsán pedig a félmillió forintot is elérheti egy egyetemi végzettségű tanár fizetése.

Kitért arra, hogy a bérek reálértéke is magasabb, amit a rezsicsökkentéssel, a családi adókedvezményekkel, a személyi jövedelemadó és az áfa csökkentésével indokolt.

Pósán László több gyakorlati példát hozott debreceni intézményvezetőktől, akik a béremelést és a munkafolyamatok átalakítását is méltatták.