A NAGYKÖVETEK MUNKÁJÁT SEGÍTI A NYUGODT ÉS KIEGYENSÚLYOZOTT HÁTORSZÁG

A NAGYKÖVETEK MUNKÁJÁT SEGÍTI A NYUGODT ÉS KIEGYENSÚLYOZOTT HÁTORSZÁG

A magyar gazdaság meglehetősen stabil, a pénzügyi állapotok kiegyensúlyozottak, az államadósság-csökkentésben az arányokat tekintve Magyarország a legjobbak között teljesít – mondta el Orbán Viktor.

A misszióvezetők előtt tartott beszédében Orbán Viktor sikeresnek ítélte a külügyi szervezetrendszer két évvel ezelőtti átalakítását. A kormányfő ismertette a külgazdasági eredményeket. Elmondta, a tavalyi évben a magyar export 7,4 százalékkal nőtt; és nyilvánvaló, hogy az exportdinamika mögött ott áll a külügyminisztérium gárdájának teljesítménye is. Emlékeztetett, a külügyhöz került a Magyarországra érkező beruházások ügye is. Az eredmények kapcsán hozzátette, a hazánkba érkező beruházások is rekordokat döntenek. Megjegyezte, ma már nem elég, ha a körülmények jók, attól még nem jönnek a befektetők, hanem hozni kell őket.

„KÖZÉP-EURÓPA JÓL LÁTHATÓAN ABBA A KORSZAKÁBA LÉPETT, HOGY KÉPES SAJÁT LÁBÁN MEGÁLLNI, ÉS KÉPES SAJÁT MAGÁT DEFINIÁLNI..”

Orbán Viktor kitért arra is, hogy az unión belül többen is eltökéltek az úgynevezett mag-Európa létrehozásában, mely azokat az országokat tartalmazná, melyek eurót vezettek be, és lenne egy másik Európa is, mely nem lesz benne ebben a magban.

Feltette a kérdést, ha a közös pénzen túl az adópolitikát, az államadósság-kezelést, a szociális rendszereket is harmonizálják, akkor mitől független egy állam, hiszen ha valamit harmonizálnak, akkor annak a betartása fölött ellenőrzést kell gyakorolni.

Az ember érzi, ahogyan csúszik ki az adott állam fővárosából az összes szuverenitást jelentő döntési jogkör máshova – tette hozzá.

A kormányfő elmondta, több ország is az eddiginél komolyabban barátkozik a gondolattal, hogy a közös pénz után esetleg mélyebb integrációt is létre lehetne hozni, mely kihívás elé állít minden eurózónán kívüli országot.

A miniszterelnök szerint nem árt gondolkodni, hogy mi lenne a magyar érdek egy ilyen helyzetben: csatlakozni egy ilyen közös pénzt használó és a nemzeti szuverenitás legfontosabb elemeit feladó európai egységhez, vagy inkább az eurózónán kívül maradva továbbra is megpróbálni önálló gazdaságpolitikát, nemzetpolitikát folytatni.

„A MAGYAR ALKOTMÁNY SZERINT A MAGYAR GAZDASÁG VALUTÁJA A FORINT.”

Orbán Viktor aláhúzta, a magyar alkotmány szerint a magyar gazdaság valutája a forint, és az alkotmány megváltoztatásához kétharmados parlamenti többség kell; ezért ha lesz majd egy erre vonatkozó kérdés, akkor annak a válasznak a nemzeti egység alapján kell megszületnie.

Beszédében a kormányfő kitért Közép-Európára is. A kormányfő szerint a régiónak is foglalkoznia kell azzal, hogy újradefiniálja magát ebben a változóban levő európai térben.

Ezzel kapcsolatban bejelentette, a visegrádi négyek (V4) úgy döntöttek, hogy az együttműködés fennállásának 25. évfordulóján konferencia- és vitasorozatot indítanak arról, hogy mit gondolunk Európáról, hol tartunk, és hogyan határozza meg a jövőjét Közép-Európa ebben a térben.

A miniszterelnök aláhúzta, Közép-Európa jól láthatóan abba a korszakába lépett, hogy képes saját lábán megállni, és képes saját magát definiálni. Orbán Viktor aláhúzta a visegrádi négyek komoly referenciapontot és erőforrást jelentenek a magyar diplomácia számára. Egy nagyszerű, történelmi horizonton is értelmezhető sikere és teljesítménye a magyar diplomáciának a V4-ek létrehozása – jegyezte meg.

A kormányfő beszédében kitért a szomszédos országok és hazánk kapcsolatára is. Elmondta, Szlovákiával rendezettek a kapcsolataink. Régen volt olyan helyzet a magyar-szlovák, és még régebben a magyar-csehszlovák kapcsolatokban, amikor kiszámítható partnerként tekinthettünk egymásra – tette hozzá.

„ROMÁNIÁBAN NEMCSAK A JOGÁLLAMI ELVEK ÉRVÉNYESÍTÉSÉRŐL, HANEM A MAGYAR KISEBBSÉG POLITIKAI VEZETŐINEK A HÁTTÉRBE SZORÍTÁSÁRÓL IS SZÓ VAN.”

Románia kapcsán a miniszterelnök úgy látja, hogy ott a jogállamiság, a jogszerűség és a korrupció elleni harc örve alatt politikai hadjárat folyik magyar politikusokkal szemben. Úgy érezzük, hogy Romániában nemcsak a jogállami elvek érvényesítéséről, hanem a magyar kisebbség politikai vezetőinek a háttérbe szorításáról is szó van – fogalmazott. Hozzátette: ezt majd megfelelő formában és megfelelő súllyal szóvá is kell tenni.

A kormányfő értékelése szerint Szerbiával kiegyensúlyozott az együttműködésünk. Orbán Viktor aláhúzta, hazánk támogatja Szerbia uniós csatlakozását.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy most próbáljuk rendezni a kapcsolatainkat Horvátországgal, mely nem egyszerű feladat, mert a kapcsolat szövete roncsolt.

A kormányfő szerint nemcsak arról van szó, hogy durva dolgokat vágtak a barátaink a fejünkhöz, hanem ennél nagyobb bajnak látja azt, hogy az idő elment, nem sikerült meghozni és megvalósítani több közös stratégiai döntést, melyek így már más relációba kerültek.

Példaként említette, hogy nem épültek a horvátok irányából energiarendszerek, csővezetékek, pedig korábban azt gondoltuk, hogy így csökkenthető az orosz energiafüggőség. Ehhez képest időközben megépítettük a szlovákokkal a vezetéket, és előrehaladott tárgyalások vannak a lengyelekkel is, hogy megvizsgáljuk azt, hogy a náluk épülő LNG-ből hozható-e gáz Közép-Európába – tette hozzá.

A miniszterelnök a külkereskedelem kapcsán kitért a tengeri kijárat fontosságára is. Elmondta, a magyarok előtt két lehetőség van, a horvát és a szlovén kikötők. Emlékeztetett, már az első kormánya idején is igyekeztek a „horvát lóra tenni”, de miután ez ellehetetlenült, ezt egy másik lehetőség, a szlovénokkal való együttműködés beelőzte. Szlovéniáról szólva a kormányfő elmondta, ez egy elhanyagolt relációja a magyar külpolitikának, de komoly remények fűzhetők az együttműködéshez.

„NEM LÁTNI, HOGY A SZÁMUNKRA FONTOS SZOMSZÉDUNKBÓL MIKOR LESZ EGY A SAJÁT LÁBÁN MEGÁLLÓ, NYUGATOS GAZDASÁGI SZERKEZETTEL RENDELKEZŐ JOGÁLLAM.”

Ukrajnáról szólva Orbán Viktor elmondta, nem látni, hogy a számunkra fontos szomszédunkból mikor lesz egy a saját lábán megálló, nyugatos gazdasági szerkezettel rendelkező jogállam. A kormányfő megismételte, Magyarország érdeke az, hogy Oroszország és Magyarország között mindig legyen „valami”, vagyis ne legyen közös határunk Oroszországgal. Érdekeltek vagyunk abban, hogy Ukrajna boldoguljon, ugyanakkor nem vagyunk érdekeltek, hogy Ukrajna okán belerángassák Magyarországot egy oroszellenes nemzetközi koalícióba – húzta alá Orbán Viktor. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az év felénél nem lesz automatikus az EU-s szankció meghosszabbítása Oroszországgal szemben.

A miniszterelnök a nagyköveteknek elmondta, nyugodtan végezhetik a munkájukat. A nyugodt és kiegyensúlyozott külpolitikai munka előfeltétele a nyugodt és kiegyensúlyozott hátország, és e tekintetben önök jól állnak – mondta a misszióvezetőknek.

A külügyi tárca kulcsszereplő, a kormány támogatása számára továbbra is adott, emellett a magyar gazdaság meglehetősen stabil, a pénzügyi állapotok kiegyensúlyozottak, az államadósság-csökkentésben az arányokat tekintve Magyarország a legjobbak között teljesít – húzta alá Orbán Viktor.