A képviselők akár már hétfőn a magyar-lengyel szolidaritás évének nyilváníthatják 2016-ot.
Az Országgyűlés hétfőn induló négynapos ülése 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a házelnök előzetes napirendi javaslata alapján elsőként azt a kormánypárti kezdeményezést tárgyalhatják, amely a magyar-lengyel szolidaritás évének nyilvánítaná 2016-ot. Az előterjesztést rögtön a vitát követően el is fogadhatják, amennyiben a képviselők négyötöde hozzájárul a házszabálytól eltérő szavazáshoz.
Az interpellációkra ezúttal is két óra áll majd rendelkezésre, míg az azonnali kérdésekre és válaszokra hatvan perc. Az első ülésnap végén kedden elfogadni tervezett javaslatok bizottsági jelentései és az összegző módosító javaslatok kerülnek terítékre.
Az Országgyűlés kedden a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok ünnepnapjára történő emlékezéssel kezdi munkáját, majd határozathozatalokat tart. A képviselők ekkor dönthetnek a postatörvény módosításáról, amely egy fideszes módosító javaslattal kizárólag a posta piaci alapú szolgáltatásaira korlátozná az adatkikérés korlátásozását. A kormánypárti Bánki Erik szerint az indítványt ezzel a változtatással Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is elfogadhatónak tartja.
A parlament változtathat továbbá a társasági adóról szóló törvény, továbbá – szintén a házszabálytól történő eltéréssel – egy év haladékot adhat a civil szervezeteknek az új Polgári törvény (Ptk.) rendelkezéseinek átvételére. A szavazásokat követően a közoktatás állapotáról tarthatnak politikai vitanapot.
Szerdán összesen hat javaslat általános vitája szerepel a napirenden, a képviselők ekkor mondhatják el véleményüket például az ebtenyésztésről szóló szabályok lazításáról, valamint a magyar felsőoktatás napjának kijelöléséről.
A Ház ülése a tavaly kialakított ülésezési gyakorlatnak megfelelő a következő hétfőn azonnali kérdésekkel és kérdésekkel érhet véget.
