Orbán Viktor viszontválaszában megköszönte a KDNP frakció hozzászólását, miszerint a népességcsökkenést Magyarországon nem migrációval, hanem a családtámogatási rendszer korszerűsítésével kell megoldani. Ez a következő 15 év legfontosabb kérdése – emelte ki a miniszterelnök hétfőn a parlamentben.
„Nem engedek olyan csábításnak, ami nyugat-európai minta másolását javasolja: hogy engedjünk be migránsokat. Ezt a felfogást elutasítjuk” – húzta alá.
Egy ellenzéki felvetésre úgy reagált a migránsválsággal kapcsolatban, hogy a globális világrend igazságossá tétele fontos szempont, de semmilyen összefüggésben nem áll azzal, hogy itt és most meg kell védeni a magyar embereket.
A miniszterelnök a terrorfenyegetettség kérdéséről is beszélt reakciójában. A terroristák nem szoktak négyötöddel döntéseket hozni, amit néhány európai ország komolyan vesz, ott a haderőt is felhasználják terrorellenes rendészeti feladatokra – hívta fel a figyelmet. A kormányfő megemlítette Franciaországot és Szlovákiát, ahol még alkotmányt is módosítottak a kérdés rendezésére. Kérem, fogadják el a kormánynak azt az igényét, hogy terrorveszély esetén a hadsereget rendészeti feladatokra az ország védelme érdekében be lehessen vetni – mondta.
Fotó: fidesz.huA szabadkereskedelemmel kapcsolatban elmondta, a kormány álláspontja, hogy létezik jól és rosszul irányított szabadkereskedelem. „Ha nincs exportunk, a mostani életszínvonalunkat sem tudjuk biztosítani, nemhogy növelni” – jelentette ki. Ezért egy kényszerűen exportorientált ország elviekben nem állhat szemben a szabadkereskedelemmel – mutatott rá. Elmondta, „a szabadkereskedelem olyan, mint a szúnyogháló, ami fontos nekünk, bejöhet, ami nem, az kint marad”.
Az Európa és az Egyesült Államok közötti megállapodásokról szólva kijelentette, vannak mozgásteret biztosító kérdések, és vannak olyan veszélyek, amelyek kizárják a megegyezést. A kizáró okok között említette, hogy egy Magyarország méretű ország nem mondhat le arról, hogy jogvitáit az állam határain belül rendezze.
A külföldi befektetői kérdésről úgy nyilatkozott, hazánk tőkeellátottságának szintjén szükség van ilyen beruházásokra. Kétségesnek nevezte azt az ellenzéki állítást, hogy a külföldi befektetők közelebb lennének a kormány szívéhez. Rámutatott, a gazdaságfejlesztési források 60 százalékát a következő hét évben a kis-, és középvállalkozások kapják meg.
Cáfolta, hogy a kormány az olcsó bérek politikáját támogatná. Mind a magán-, mind a közszférában béremelések történnek – húzta alá. Közölte: nem a kormány, hanem a munkaadók és a munkavállalók állapodtak meg egy olyan minimálbér emelésben, amire 2002 óta nem volt példa.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy 2016-ban kutatásra és fejlesztésre jelentős forrásokat biztosítanak.
Ugyanakkor komolytalannak minősítette azt az állítást, hogy a kormány az oktatásra az egymást követő években kevesebbet költött volna. Minden évben – mind az egészségügyre, mind az oktatásra -, többet fordítunk – jelentette ki. Azon lehet vitatkozni, hogy ennek belső arányai milyenek – jelezte. Ha nem vagyunk hajlandóak elfogadni a tényeket, hogyan vitatkozunk értelmesen a következményekről? – tette fel a kérdést. A szakképzés állapotáról kijelentette, erre a szegmensre is kiemelt figyelmet fordít a kormány.
Visszautasította azt az ellenzéki állítást, hogy a jelenlegi magyarországi helyzet bármiben is hasonlítana a pártállami időkhöz. „Azoknak az időknek a visszatérése nem fenyeget” – fogalmazott a miniszterelnök.
A korrupcióról és a hatalommal való visszaélésről szólva úgy fordult a Jobbikhoz, érdemes lenne megnézni például Ózd városának vezetését, ahol a polgármester 4-5 helyről vesz fel fizetést. „Most, hogy önök is kormányoznak, figyeljék meg, hogyan teszik, hatalommal való visszaélés ügyében komoly tapasztalatokat lehetne itt gyűjteni” – mondta.
Az MSZP frakcióvezetőjéhez fordulva úgy fogalmazott, 2010-ben az egészség-, és oktatásügyet fenntartó önkormányzati rendszer csődbe ment. Ha a fenntartó csődbe megy, akkor a fenntartott is – mutatott rá, hozzátéve, ha egy önkormányzat olyan csődben van, hogy 1200 milliárd forinttal kell szanálni, akkor nyilvánvaló, hogy az iskolák és kórházak is csődben vannak.
A bérezés kapcsán aláhúzta azt a tényt, hogy egy általános iskolai tanító 2010-ben átlagosan egy évben kevesebb, mint 2.456.000 forintot keresett. Ez 2016-ban 3.627.00 forintra emelkedik, ami mintegy egymillió forintos emelkedés – mutatott rá. A középiskolai tanároknál 27, míg az általános iskolai tanároknál 40 százalékos a bérnövekedés 2010 óta – emelte ki.
„Ez nem sok, jobb lenne, ha ennél kétszer többet keresne, de azt az erőfeszítést, amit a magyar társadalom tett ezért, azt senki se vonja kétségbe! – húzta alá. A miniszterelnök kijelentette, az ellenzék folyamatosan azt a tévedést követi el, hogy azt hiszi, a kormányt támadja, pedig csak az emberek teljesítményét vonják kétségbe.
Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, támogatja a kerekasztal tárgyalásokat. Hozzátette, a 25 pontos követelésben 18 százalékos béremelési igény van, amit megért, „de ebben a pillanatban nem lehetséges”.
Arra kéri a pedagógusokat, várják meg, amíg a kormány végigviszi a rendőrök, az egészségügyi dolgozók, és a közigazgatásban tevékenykedők béremelését.
Felszólalása végén felhívta a figyelmet arra, hogy a pedagógusok nem akartak egy platformra kerülni az MSZP-vel. Ez ítéletalkotás arról a munkáról, amit önök nyolc év kormányzás alatt végeztek – fűzte hozzá. Kijelentette, a kormány most is, és a jövőben is vállalni fogja a felelősséget döntéseiért.
