Trumá Hetiszakasz פָּרָשָׁת תְּרוּמָה

Trumá  Hetiszakasz פָּרָשָׁת תְּרוּמָה

Felajánlani a közösségért

Darvas István rabbi és Toronyi Zsuzsa, a Zsidó Múzeum vezetője a hetiszakasz kapcsán a parancsolatok teljesítéséről, annak milyenségéről, valamint az adományozás fontosságáról beszélt.

 

 

Most a héten melyik hetiszakasz kerül sorra?

Darvas István: A héten Trumá hetiszakaszát olvassuk, a szó azt jelenti, felajánlás, azaz egy dolognak magasabb szellemi szintre való emelése. Ennek kapcsán Rásinak van egy fontos megjegyzése a felajánlásokkal kapcsolatban. Azt mondja, lismá kellett adni a felajánlásokat.

Mit jelent az a kifejezés, hogy lismá?

  1. I.: Azt jelenti, ha valaki egy parancsot önmagáért a parancsért teljesít, nem valamilyen külső okból. Az érthetőség kedvéért, ha valaki felajánl egy tárgyat a Zsidó Múzeumnak és ez hosszabb életet garantál a számára, akkor téved, nem lismá cselekszik. Azonban ha úgy érzi, hogy neki kötelessége a magyarországi zsidó emlékezetet segíteni felajánlva egy tárgyat, akkor ő lismá cselekszik. A Talmudban különböző vélemények fogalmazódnak meg a lismával kapcsolatban. Van egy szigorú megjegyzés, ami azt mondja, ha valaki egy micvát nem a micva kedvéért teljesít, hanem valamilyen más okból, akkor annak az illetően jobb lett volna meg sem születnie. Ugyanakkor van egy másik olvasat is, ez azt mondja, ha valaki nem a micváért teljesíti azt, mondjuk például, eljár valaki péntek esténként a zsinagógába, de ott nem imádkozik, hanem beszélget, akkor ő nem a micva kedvéért jár oda. Ám a másik olvasat szerint ez jó, mert előbb utóbb átlalkulkhat és az is lehet, hogy így majd lismává válik. Ennek az álláspontnak az értelmében micvát gyakorolni jó, akár van mögötte meggyőződés és koncentráció, akár nincsen, mert ez menetközben is megszülethet.

Milyen dokumentummal tudja a gondolatokat kiegészíteni a múzeum kincseiből Toronyi Zsuzsa?

Toronyi Zsuzsa: Trumá hetiszaklaszához az egész múzeum gyűjteménye kapcsolható, hiszen adomány adomány hátán van nálunk. A tárgyak egyfelől az emlékezetet segítik elő, másrészt pedig a Szentély emlékének életben tartásához is segítséget adnak. Most egy olyan dokumentumról, egy 1870-ből származó könyvről beszélnék, ami a makói közösségé volt. Ez egy snóder könyv. A snóder is egy felajánlás, amit akkor tesznek az emberek, amikor felhívják őket a Tórához. Ebben a könyvben a hetiszakaszok szerint szerepel a felajánlások sora.

Ki vezette ezt a könyvet?

  1. Zs.: nem lehet tudni, az írás nem szófer írás, hanem egy olyan kézírás, amit annak idején az iskolában tanulhattak. Nem csak szép ez az írás, bár ezt manapság kevesen tudják már elolvasni, hanem azért is nagyszerű ez a dokumentum, mert pontosan olvashatóak a hetiszakaszok neve. Szerepel benne az összeg mértéke, a felajánló neve és az is, hogy mindek a céljára ajánlotta fel. Chevra Kadisa, Bikur Holim, vagy más egyesületek, csoportok neve szerepel itt. Nem meglepő módon a legtöbben a Chevra Kadisának ajánlottak. Szerintem fontos lehet ez a dokumentum azoknak, akik a makói zsidók történetét kutatják, érdekes lehet megnézni, mikor, hányan, milyen célokra, milyen rendszerességgel adományoztak.  Kik azok, akik nem csak tagjai a közösségnek, hanem aktív résztvevői is.

Köszönöm a beszélgetést.

Breuer Péter