Fokozódik a migrációs nyomás Magyarországon

Fokozódik a migrációs nyomás Magyarországon

Idén fokozódni fog a Magyarországra nehezedő nyomás az illegális bevándorlással kapcsolatban – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó 39 – Mit, miért tesz a kormány? című sajtótájékoztatón, melyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.

Lázár János hangsúlyozta: szembe kell szállni Brüsszellel a „kényszerletelepedési kvóta” miatt, de arra is számítani kell, hogy a következő évtizedben sem javul a kontinens biztonsági helyzete az illegális bevándorlás miatt.

A miniszter azt mondta, tavasszal újra kezdődhet az országra nehezedő bevándorlási nyomás, ezért fel kell készülni egy újabb biztonsági határzár létesítésére, Románia felé.

Magyarország folyamatosan konzultál a szövetséges szomszédos országokkal, köztük Romániával is, ahogy Törökországgal is folyamatosan tárgyalnia kell az uniónak – hangsúlyozta. A helyzetet a Fidesz elnöksége is megvitatja pénteken – jelezte.

Lázár János felhívta a figyelmet Recep Tayyip Erdogan török elnök nyilatkozatára, amely szerint akár meg is nyithatják országuk határát Európa felé a menekültek előtt. A török elnök arról is beszélt, hogy hamarosan újabb 600 ezer szíriai menekült érkezhet országukba – ismertette Lázár János.

Hozzátette: a német kormány és Törökország közötti tárgyalások arról zajlanak, hogyan kerülhetnek a bevándorlók az unióba, és az EU kényszer alá akarja helyezni a tagállamokat a szétosztásukkal kapcsolatban. A kormány ezért arra számít – hangsúlyozta -, hogy emiatt szembe kell szállni Brüsszellel.

Úgy folytatta: Magyarország határára is újabb nyomás nehezedik, ezért a felállított határzárat jogilag is meg kell védeni. Esély sincs arra, hogy 2016-ban enyhüljön az Európára nehezedő bevándorlási krízis – jelentette ki. Úgy ítélte meg: a határon tavaly tapasztalt „jelenetekhez” hasonlókra idén is számítani kell.

Megismételte: azért tartja szükségesnek a parlamenti pártok összefogását a szükséges jogszabályok megalkotásához, mert csak a honvédség és a rendőrség együttesen képes megóvni az ország biztonságát.

A Fidesz elnöksége pénteki ülésén mérlegeli, hogy tartsanak-e nemzeti konzultációt a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatban – ismertette Lázár János egy kérdésre. Fontos, hogy az ellenzéki pártokat azzal is biztassák az alaptörvény-módosítás támogatására, hogy a társadalom elmondja arról a véleményét – tette hozzá.

Tudomásul kellene vennie az ellenzéknek, hogy nemcsak rövid távú pártpolitikai érdekek vannak, és azzal, hogy betartanak a Fidesznek, az országnak ártanak – hangoztatta. Ő maga mindenképpen támogatna valamilyen konzultációt vagy népszavazást – mondta.

Kérdésre válaszolva azon véleményének is hangot adott, hogy Németország az elmúlt tíz évben nem követett el annál nagyobb hibát, mint hogy német nyomásra át kellett Európán engedni 170 ezer embert regisztráció és kontroll nélkül. Ez volt a legsúlyosabb biztonsági hiba, amit az elmúlt tíz évben elkövettek Közép-Európában – szögezte le.

Elmondta azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn napirend előtt felszólal a parlament tavaszi ülésszakának kezdetén, azután utazik el a visegrádi négyek prágai találkozójára.

A kormány azt kéri, tárgyaljanak a pedagógusok

A kormány azt kéri a pedagógusoktól, különösképpen a Pedagógusok Szakszervezetétől (PSZ), hogy a közoktatás problémáinak megoldása érdekében üljenek le tárgyalni a kormánnyal – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Példátlan az elmúlt 25 évben, hogy egy olyan komoly szakszervezet, mint a PSZ visszautasította a kormány tárgyalási szándékát, ugyanakkor jelezte: tiszteletben tartják, hogyha tüntetni akarnak. Sztrájkkal és tüntetéssel azonban nem oldódnak meg a problémák – tette hozzá.

A miniszter szerint ha a PSZ felelősen gondolkodik az oktatásról, akkor „nem balhéval, hanem tárgyalással és a tárgyalásokon keresztül változásokkal tudja elérni”, hogy a pedagógusok helyzete és a gyerekek oktatásának minősége javuljon.

Adjanak esélyt a tárgyalásnak, hiszen a kormány nem vitatja a pedagógusok szándékait, a pedagógusok se vitassák azt, hogy az ország választott képviselői is abban érdekeltek, a helyzet jobb legyen – közölte.

Lázár János felvetette Galló Istvánnénak, a szakszervezet elnökének személyes felelősségét is, aki szerinte 2009-ben lebeszélte a pedagógusokat a tüntetésről, amikor megszüntették a 13. havi fizetést. Mint mondta, reméli, hogy Galló Istvánnéban most is megvan a személyes felelősség, hogy nem politikát akar csinálni az iskolában.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta azt is, meg kell vizsgálni, ki miatt vannak hiányosságok, ki miatt nincs kréta, WC-papír az iskolákban, a fenntartó állam vagy az üzemeltető önkormányzatok miatt. Ha az önkormányzatok nem tudják megoldani, meg kell fontolni az üzemeltetés állami kézbe vételét – jelezte.

Úgy fogalmazott: nem a felelősséget akarják elhárítani, de ha egy önkormányzat számára nehézséget okoz az üzemeltetés, akkor jobb, ha „az önkormányzatok kiterítik a lapjaikat”, elmondják, hogy ez meghaladja a képességeiket, forrásaikat. Az államnak pedig meg kell vizsgálni azt a lehetőséget, hogy átveszi az üzemeltetést – közölte.

A miniszter elmondta, hogy a kormány ülésén Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkára beszámolt a közneveléssel kapcsolatos kérdésekről, a köznevelési kerekasztal elindulásáról. Lázár János azt mondta, nagyra értékelik azt, hogy nagyon sokan elfogadták a meghívásukat a kerekasztalra.

Kérdésre válaszolva a miniszter a pedagógusok 25 pontja kapcsán azt mondta, hogy abból szerinte 15-20 százalékos béremelés következik, úgy, hogy a korábbi béremelésnek még nincs vége. Hozzátette: tudomásul kell venni ez az ország nem tud minden évben 20 százalékos béremelést végrehajtani a pedagógusoknál.

Jelezte ugyanakkor, szakmai kérdésekben nyitott kapukat döngetnek a pedagógusok, szakszervezetek, ezért nem kell tüntetni.

Kérdésre válaszolva Lázár János azt mondta, hogy megkérdőjelezhetetlennek tekintik azt, hogy vannak olyanok, akiknek az áll érdekében, hogy a pedagógusok akciója politikai akcióvá váljon. Olyan szervezetekről van szó, akik a kormányzattal szemben állnak – tette egyértelművé. Hozzátette: „ennek a politikai balhénak” a szervezői között vannak olyanok, akik évek óta szervezik a tüntetéseket a kormánnyal szemben, a finanszírozók között pedig olyanok vannak, akik évek óta finanszírozzák a kormánnyal szemben álló ellenzéki erőket.

Megjelent a csok két rendelete

Beszélt a szerdán a Magyar Közlönyben megjelent, a családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok) kapcsolatos két kormányrendeletről is. Megerősítette, hogy a program elsődleges célja a gyerekvállalás támogatása, másodlagos célja a lakásépítések számának növelése, amely hozzájárulhat az ország gazdasági növekedéséhez. Azt mondta, arra biztatják a pénzintézeteket és a lakosságot, minél hamarabb kezdjék el a csokkal kapcsolatos ügyintézést.

Ismertetése szerint használt ingatlanok esetén jelentős könnyítéséket hajtottak végre és az új lakások megszerzésének is tisztázták a szabályait.

A miniszter közölte: megnyílik a lehetősége annak, hogy külterületi ingatlanok esetében is igényeljék a csokot. Hozzátette: tisztázták az infrastrukturális feltételeket, így a fúrt kutat is elfogadják, illetve nem kell szennyvízhálózatnak sem lennie. Szerinte így akár a tanyavilágban is épülhetnek a csok révén házak.

A közfoglalkoztatottak helyzetével kapcsolatban Lázár János azt hangsúlyozta: új lakás építésébe nem tudnak belevágni a jelenlegi jövedelemviszonyok mellett, számukra a használt lakáshoz jutás, illetve a lakásfelújítás lehet realitás. Ehhez hozzáférnek, a megfelelő támogatás rendelkezésre áll – közölte.

Tíz intézmény sorsáról még vita van

Mintegy tíz háttérintézmény sorsáról zajlik még az egyeztetés a minisztériumokkal a megszüntetendő 73 hivatal közül – mondta a  Kormányinfón a miniszter.

Lázár János hangsúlyozta: a tárcáknak a következő napokban, hetekben azt kell megválaszolniuk, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyeket nem a minisztériumokban kell elvégezni.

A vitatott háttérintézmények esetében vizsgálják, hogy az átszervezés nem hátráltatná-e az uniós források kifizetését, mely feladatokat vehet át a felsőoktatás, mely kutatóintézeteknek kell államiként működniük, de szempont az is, hogy az átalakítás hogyan illeszkedik egy-egy államtitkár szakmapolitikai elképzelésébe – mondta a miniszter. Hozzátette: a háttérintézményeknél számítani kell a vezetői létszám csökkentésére. Megismételte: az a cél, hogy a kormányzás minisztériumokban, kormányhivatalokban és járási hivatalokban működjön.

Elmondta azt is, hogy az átalakítások miatt először a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumot (KÉF) hívják össze, és lesz az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsnak (OKÉT) is ülése. Beszámolt arról is: zajlik az állami cégvezetők fizetési besorolása, olyan bérszinteket alakítva ki, amelyek megegyeznek a V4-ek átlagával.

Támogatást kapnak a tejtermelők

A tejtermelők idén átmenetileg és tartósan is számíthatnak kiemelt állami támogatásra – közölte. Lázár János elmondta: a kabinet felhatalmazta a földművelésügyi minisztert, tegyen javaslatot a komoly problémákkal küzdő ágazat segítésére.

A miniszter elmondta azt is: a kormány felhatalmazta a fejlesztési minisztert az M0-s és M4-es utak összekötésére, az út négysávossá tételére Abonyig.

A kabinet a reformáció ötszázadik évfordulója alkalmából felújítja a budapesti Palotanegyedben lévő Károlyi-Csekonics-palotaegyüttest és azt a református egyháznak adja át térítésmentesen, elsősorban felsőoktatási célokra.

A „digitális nemzet” fejlesztési koncepcióról is tárgyalt a kabinet – tudatta a miniszter, emlékeztetve: 2018-ra négymillió háztartásban szeretnének szélessávú internet-hozzáférést biztosítani, valamint kiépíteni egy az állami szervezeteket és a gazdaságot is segítő gerinchálózatot.

A miniszter kérdésre válaszolva elmondta: a Szépművészeti Múzeum minden törvényi szabályoknak megfelelve adja kölcsön műkincseit. A múzeumnak jelenleg háromezer letéti szerződése van, ebből ezerkétszázat kötött állami szervezettel, a többit magánfelekkel, cégekkel kötötte. A sajtó által Habony Árpáddal összefüggésbe hozott festménykölcsönzéssel kapcsolatban kijelentette: „örüljünk annak a mai világban, a 21. században, hogy vannak olyanok, akik a 18. századi képzőművészet iránt érdeklődnek ebben az országban. Személy szerint számomra ez egy fontos és nagy dolog”.

A Hóman-szobor esetleges felállítását firtató kérdésre nyomatékosította: az alaptörvény értelmében azok, akik az ország szuverenitásának elvesztése, vagyis 1944. március 19. után és 1990 májusa előtt kollaborálók voltak, nem vállalhatók.

A postai adatszolgáltatás szabályozásának változtatását érintő felvetésre úgy felelt: az egyetemes szolgáltatást továbbra is nyilvánosan kell végeznie a postának, ám a társaság versenyképessége úgy őrizhető meg, ha a piaci szolgáltatásával kapcsolatos adatait megőrzi.

A szerdai kormányülés további témáit sorolva közölte: a vajdasági magyaroknak biztosított gazdaságfejlesztési támogatás állását is megtárgyalták, a kabinet emellett értékelte a kárpátaljai helyzetet, a munkaerő-piaci lehetőségeket, a magyarságot érintő támogatási rendszert.

Foglalkoztak az újraiparosítást célzó Irinyi-tervvel – fűzte hozzá, megjegyezve: a miniszterelnök kecskeméti látogatása is ennek jegyében zajlott. A kabinet megállapította azt is: jól áll a minisztériumok költözése, akárcsak a budai várbeli építkezések.

Kérdésre válaszolva az egészségügyi intézmények profiltisztításával indokolta azt, hogy a kórházak ápolási osztályai, krónikus belgyógyászatai helyett úgynevezett szakápolási otthonokban láthatják el a jövőben az erre szorulókat. Lázár János szerint erről szakmai konszenzus van, és a jövőben is mindenkit ellátnak, csak nem az egészségügyi, hanem a szociális kasszát terhelik vele.

A salgótarjáni időközi polgármester-választás kapcsán Lázár János kérdésre válaszolva arról beszélt: a 2014-ben leköszönt Fidesz-KDNP-s polgármester 750 millió forint plusszal adta át a kasszát, amely most másfél milliárdos mínuszban van. A salgótarjániaknak azt kell tudniuk, hogy ha a kormány nem segít a városon, akkor a következő években csődbe fog menni – tette hozzá.

Közölte azt is, hogy az Uberrel kapcsolatos kormányhatározat-tervezetet február 24-én tárgyalja a kabinet.

A turizmus szervezetrendszerének átalakításával kapcsolatos sajtóhírekre reagálva Lázár János azt mondta: Orbán Ráhel, a miniszterelnök legidősebb gyermeke semmilyen állami funkciót nem tölt be, nem folytat állami tevékenységet, semmilyen átalakításhoz, semmilyen köze nincs. „A leghatározottabban cáfolom azt, hogy bármilyen formában is – akárcsak a véleményével és a jelenlétével – befolyásolna bármilyen átalakítást” – fogalmazott. A turizmussal kapcsolatos határozattervezetet a kormány kétszer tárgyalta, de nem született döntés róla – mondta.

Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.