Darvas István rabbi: Besáláh hetiszakasz 1. kommentár, 5776. Svát 7.

Napi Tóra

 

Darvas István

 

 

darvas 2

 

 

K”K,

 

Besáláh hetiszakasz 1. kommentár, 5776. Svát 7.

 

Sábát sirá, a Dal szombatja alkalmával olvassuk Besáláh szidráját. Noha a napi imáink részét képezi a Sirát háJám (a tenger dala), mégis különleges megbecsülés övezi az évente kétszer (a másik: Peszáh 7. napján) lejnolt textust. Elnevezését arról a dalról kapta, melyet Izrael fiai énekeltek miután az őket üldöző egyiptomiak elől menekülve átkeltek a Sás-tengeren. Több probléma felmerült az átkelést megelőzően, a legnyomasztóbb kétségtelenül a hatalmas és jól felfegyverzett katonákból álló egyiptomi hadsereg felbukkanása volt, azonban mestereink szerint már a hetiszakasz első mondatából kiderül, hogy nem csak ez adott okot komoly aggodalomra. „És volt, midőn elbocsátotta Fáraó a népet…” (13:17). A Talmud (Megilá 10b) azt tanítja, hogy az „és volt” (ויהי) kifejezéssel kezdődő mondatok mindig valamilyen córeszt idéznek fel. A kivonulást követően Izrael vezetőinek szembesülnie kellett a ténnyel, hogy sokan még nem készültek fel a szabad élettel járó változásokra. A felmerülő nehézségek miatt Mózesék ellen fordultak, és ha rajtuk múlt volna, akkor ma is Egyiptomban lennénk rabszolgák. A Fáraót és népét sújtó tíz csapás ugyan felébresztette a zsidó lelkekben a hitet, de a szolgaság évszázadai túlságosan mély nyomot hagytak a fejekben. A tórai kijelentés, miszerint „elbocsátotta Fáraó a népet”, arra utal, hogy nem önszántukból hagyták ott a szolgaság földjét, hanem a zsarnok küldte el Izrael gyermekeit. Egyéni és közösségi vonatkozásban egyaránt hasznos tapasztalat lehet: az átkelés előtti pillanat legnagyobb problémája nem a külső ellenség jelenléte, sokkal inkább őseink mentális állapota volt.

Sávuá tov, jó hetet mindenkinek!

sovuatov