El kell indulni! Bösálách Hetiszakasz פָּרָשָׁת בְּשַׁלַּח

El kell indulni!       Besalach a szidrának a címe,

Darvas István rabbi és Toronyi Zsuzsa, a Zsidó Múzeum vezetője a hetiszakasz kapcsán beszéltek arról a pillanatról, amikor el kell indulni, de szóba került még Herzl Tivadar szerepe is.

 

 

Mi a mostani hetiszakasz?

Darvas István: Eltelt egy hét, eleink kivonultak Egyiptomból, s elindultak egy hosszú úton. Besalach a szidrának a címe, ez azt jelenti: Amikor elküldte. A bölcseink szeriont nem véletlenül kapta a kivonulás ezt a címet, mert az őseink nem mindegyike a saját akaratából hagyta el Egyiptomot, kellett a fáraó erőteljes noszogatása is. A fáraó megelégelte a tízcsapást, ezért gondolta, hogy a zsidók nélkül harmonikusabb lesz az élet az országában.

Miért is volt mindez?

  1. I.: Kimentek az őseink, de nem volt teljes egyetértés, ezt jól tükrözi az a tény is, hogy a fáraó, aki közben meggondolta magát és üldözőbe vette a zsidó nép tagjait, amikor utoléri őket, akkor döbbenetes dolog történik, a zsidó közösség megosztottnak tűnik. Vannak, akik azt gondolják, harcolni kéne az egyiptomiakkal, mások szerint meg kéne adniuk magukat, s vissza is kéne fordulni. Egy csoport szerint ilyenkor a legjobb imádkozni, van egy másik csoport, amelyik azt mondja, vessék magukat a tengerbe. Ez az egész a zsidó történelemnek az összesűrített pillanata, amikor még Mózes is úgy gondolja, az Örökkévaló felé fordul.

Mi történik ebben a pillanatban?

  1. I.: Az Örökkévaló figyelmezteti Mózest, nem is egészen szelíden, hogy ez nem a harcnak, nem az imádkozásnak, nem az öngyilkosságnak az ideje, egyetlen dolgot kell tenniük, el kell indulni. Menni, menni tovább, mert van egy isteni ígéret, ezt Isten megtartja, ezért minden más tevékenység az csupán pótcselekvés, időhúzás. Vannak olyan pillanatok, amikor sem a pótcselekvés, sem az időhúzás nem hasznos, sőt kifejezetten káros. El kell indulni! A történet ismert, a tenger kettéválik, az őseink átkelnek, míg az egyiptomiak nem. Többen, így a lubavicsi rebe is azt mondja, akkor, amikor egy zsidó ember a Szináj felé szegezi a tekintetét, fizikai, de szellemi értelemben is, akkor fel kell ismerni azt a pillanatot, amikor nincs más dolga, menjen előre, a többit majd az Örökkévaló elrendezi körülötte.

Tulajdonképpen, mi történt a Szináj hegyen, mi történik, amikor lélekben erre fordulunk?

  1. I.: Ebben a szóhasználatban a Tóraadásra és a kinyilatkoztatásra utal a Szináj hegy szerepe. Erre azonban nem tekinthetünk egy lezárt folyamatként, hiába van most 5776., hiába gondoljuk, hogy a Tóraadás 2448-ban lezajlott, ez folyamatos. Ahhoz, hogy ez folyamatos legyen, van egy örök Szinájunk, van egy Örökkévalónk és kell egy örök szándék is, hogy a jelenleg is zajló Tóraadásnak mi is aktív részesei legyünk.

Csak fáraónk ne legyen…

  1. I.: Tulajdonképpen a fáraót tekintve, nagyjából minden nemzedékben születik egy úja fáraó, de őket is meg kell próbálni szeretni, mert nekik köszönhetően sokáig – néha nehéz, néha tragikus helyzetben – megmutatták az őseink, hogy nem a fáraók uralják ezt a világot, hanem az Örökkévaló.

Fáraó, Sás tenger, azaz a Vörös tenger, van Szináj. Mit tud ezekhez mutatni a múzeum?

Toronyi Zsuzsa: Minden esetben az egész múzeumot tudom elhozni, persze egy kis darabját megmutatva. Volt, a hetiszakaszhoz kapcsolódva, időnként rettenetesen megosztott zsidó közösség, volt sok córesz, baj, ezekre, ahogy egy hete beszéltünk erről, úgy kell tekinteni, mint egy isteni adományra, amire akár áldást is kell mondani. Amiről a héten érdemes beszélni a múzeum dokumentumai közül, az Theodor Herzl emlékezete, hiszen ő is arra törekedett, hogy a zsidóknak hazája legyen, ő is a Szináj felé tekintett. Egy erősen megosztott közösség állt a háta mögött, ez a megosztottság már előtte is megvolt.

Mit is jelentett ez?

  1. Zs.: Már a középkorban is viták zajlottak arról, szabad-e csoportosan elmenni Izrael földjére ott letelepedni, vagy nem szabad. A fáraót könnyen meg lehetett találni minden európai városban, nehéz helyzet, éledő politikai antiszemitizmus. Erre kínált Herzl egyfajta megoldást, ebben sokféle kihívás érte őt, sokféle közösségi véleménnyel kellett neki szembesülnie.

Herzlről, mint magyar zsidóról beszélünk, de mennyire volt ő magyar zsidó egyébként?

  1. Zs.: Theodor Herzl abban az épületben született, aminek a helyén áll most a Zsidó Múzeum, Pesten él tizennyolc éves koráig. A közeli evangélikus gimnáziumba járt, tehát Herzl a pesti belvárosi közegben nőtt fel, persze német nyelvű zsidóként, de akkor Pest egésze német nyelvű volt. Azonban ennek ellenére és a gimnáziumi oktatásnak is köszönhetően Herzl tudott magyarul. Ezt bizonyítja azok a dokumentumok, melyek Herzl leveleit tartalmazzák itt a múzeumban. Ezek között vannak kétnyelvűek is. Egyébként az Evangélikus Levéltárban megtekinthetőek a régi dolgozatai is.

Érdekes, hogy a parancsolatok okán is, nem találhatunk képeket többek között az izraeli közintézményekben, kivéve az izraeli parlament, a Kneszet épületét, ahol az ülésteremben Herzl képe látható. 

  1. Zs.: Mióta létrejött Izrael Állam, azóta Herzlre, mint alapító atyára tekintenek, de nem szabad elfeledni, ezek az ábrázolások olyanok, hogy Theodor Herzlt Mózesként mutatják. A Mózes és Herzl párhuzam, így nem csak a Kneszetben és vizuálisan van jelen, hanem a gondolatilag is. Van egy plakettünk, ez majd az új kiállításon szerepel, amit Boris Schatz készített 1903-ban, ez a fiatal Herzl portréja, ám a másik oldalon Mózest lehet látni.

Herzl élete érdekes volt. Olyan emberről beszélünk, akinek hatalmas érdemei voltak a zsidó állam megálmodásában, de a magánélete egy bulvárlap címoldalán szerepelhetne. 

  1. I.: Megint csak a párhuzam kedvéért. Tudni kell, hogy Mózes magánélete annyira ellentmondásos volt, hogy erről a testvérei, Mirjám és Áron kezdtek el – ha már bulvár – pletykálkodni. Ennek lettek következményei, hiszen akkor, ha valaki másnak az intim szférájába ment bele, akkor poklossággal lett sújtva. Így Mózes magánélete is adhatott témát a környezetének.
  2. Zs.: Herzlre, mint egy nagy szakállas embverre tekintünk. Megint egy kicsit a bulvárba belemenve, állítólag azért növesztett nagy szakállat, mert egy párbajban megvágták az arcát. Theodor Herzl nem csak egy alapító atya volt, hanem egy hús-vér ember, aki ráadásul nagyon fiatalon halt meg. Mit várhatunk egy alig negyvenéves embertől, mintsem azt, hogy megtöltse a bulvárhíreket…

Térjünk most vissza a múzeumi dokumentumokra.

  1. Zs.: Szó volt a levelekről, amikben lehet egyfajta elégtétel is. Hiszen, amikor Herzl dolgozott, később, amikor a Zsidó Múzeumot alapították, a Pesti Izraelita Hitközség, erősen anticionista beállítottságú. 1931-ben annak ellenére, hogy a hitközség nem azonosul Herzl nézeteivel, pénzt és energiát áldoz arra, hogy ezeket a leveleket megvásárolja, azokat a Magyar Zsidó Múzeumban elhelyezze. Valaminek a fontosságát elismerni és azzal azonosulni nem kell hogy egy legyen. A hitközség, noha nem értett vele egyet, tudta, nagy jelentősége van annak, amit Herzl csinált, ezért is fontos, hogy az ő relikviái itt legyenek a gyűjteményben.
  2. I.: Gondolom ebben az is szerepet játszott, mert az akkori hitközségben akadt egy-két olyan pozícióban levő ember, aki ezt felismerte. Ez azért is nagyon fontos, mert és megint a hetiszakaszhoz kapcsolódom, a tengeren való átkeléskor is egyetlen ember volt, aki megindult. Mindig van egy (két) ember, aki elindul, megfelelően tud gondolkodni, rálát problémákra, így akár olyan is létrejöhet, hogy a segítségével jut hozzá a múzeum ezekhez a dokumentumokhoz. Így ez lehet egy kedves csúsztatás is, amely az utókor számára az egész közösséget is dicséri.
  3. Zs.: Én osztom ezt a csúsztatást, mert úgy gondolom, a múzeum egy közösségi reprezentáció, hiszen amit bemutatunk a mögöttünk álló teljes közösség szellemi arculata.

Azonban a húszas években, annak ellenére, hogy a cionizmus nem volt népszerű, nagyon sok ortodox zsidó elindult Izrael földje felé.

  1. I.: Minden szempontból érthető, hogy elindultak, hiszen egy pillanatra sem szűnt meg a rabbik között az a felfogás, mely szerint az Izrael földjén való lakás, élés, az egy micva. Ettől élesen elválik az a narratíva, amit a modern Izrael Állam alapításáról gondolnak, az köztudott, hogy ez a tény sok zsidó irányzatnak problémát okoz. Ám az, hogy valaki ott lakjon, az nem csak egy álom, hanem egy elérendő cél volt.

Még mi található Herzlről?

  1. Zs.: Egy dokumentum is, ami az általa alapított lapnak, a Cionista Szövetség lapjáról van szó, a Die Weltnek a gyászjelentése, Theodor Herzl haláláról. A dokumentum idekerülése volt érdekes. Ezt nem a hitközség vásárolta, hanem Bettelheim Samu küldte el 1918-ban. Tudni kell az adományozóról, hogy ő alapított először Magyarországon, Pozsonyban cionista szövetséget, olyat, amilyet Herzl megálmodott, azaz szekuláris, politikai cionista egyesületet. Ő tudta azt, hogy ha van Pesten egy zsidó múzeum ahol a zsidó kultúra egészét őrzik, akkor ennek a dokumentumnak itt kiemelt szerepe van. Már azzal is sokat tanulunk, ha látjuk a dokumentumot, ne beszélve arról, ha megismerjük az idekerülését is.

Köszönöm a beszélgetést.

Breuer Péter