TAVASZI TANULSÁGOK NÉMI TÖRTÉNELMI ÁTHALLÁSSAL BENEDEK ISTVÁN GÁBOR ÍRÁSA
Svát hónap
Tavaszi tanulságok némi történelmi áthallással Benedek István Gábor írása
Svát hónap
A Fák új éve megható, szép ünnep, de csak együtt az emlékezéssel.
Vajon milyen egyéni, közösségi élet vár ránk? És a tegnapból mit hasznosíthatunk ma és holnap?
Számomra szülőfalum, Tótkomlós, az akkori zsidó élet felmutatása szellemi-lelki gyönyörűség – és kimeríthetetlen példatár.
Tótkomlós különös település volt. Mária Terézia szlovákiai tótokat költöztetett ide. Alá kell húzni: evangélikus családokat, akik a vallásháborúk, vagyis az ellenreformációs küzdelmekből megtanulták: nekik is toleránsnak kell lenniük, ha önmaguk számára méltányosságot várnak. Vagyis viszonylag korán kinyitották a falu kapuit a zsidók előtt. A piacra előbb a környékből költözött be néhány vállalkozó szellemű „Mózes hitű” kereskedő, később távolabbról is jöttek.
Komlóson vallási irányzatot családi kötődés alapján választottak, s a makói ortodox vonulathoz csatlakoztak. Így jöhetett el hozzájuk Vorhand Mózes rabbi a nagy tudású vallásvezető, akinek sírja, zsinagógája ma szent zarándokhelynek számít a zsidó világban.
A komlósi zsidók hitközségüket maguk tartották fenn. A templomot adakozásból építették, a temetőre kölcsönt vettek fel a községtől.
Jegyzőkönyvben rögzítették a kiadásokat: a javítások, beszerzések, közösségi ünnepségek költségeit, a szegény lányok kiházasítását. A rendkívüli kiadásokra kötelező arányokat szabtak, mindig gondoskodva megfelelő tartalékokról.
A családok zöme kóser háztartást vezetett, a kántor intézte a vágást. A zsinagóga lényegében folyamatosan nyitva tartott. Amíg működött a zsidó elemi, a zsidó fiúk és lányok oda jártak, de az állami iskolában is mindig volt zsidó hittan tanítás. Amíg működött a zsidó iskola, ott nem kellett tandíjat fizetni; az iskolai költségeket a helyi közösség fedezte – ezért a környékbeli szegény szlovák szülők is szívesen küldték ide tanulni a gyerekeiket.
1944-45 kataklizmája mindezt eltörölte. A zsidó életet a politika porig rombolta; az alföldi zsidóság elpusztult. A munkaszolgálatból, a deportálásból Tótkomlósra visszatért 88 zsidó idővel máshová költözött, meghalt, többen kivándoroltak. A legfájóbb veszteség azonban még ennél is több. A hagyományos zsidó szellem, a folytonosság, a tudás és a lélek mára már alig felidézhető. Jószerével csak emlék maradt… De azért svát idején átmelegszik az ember szíve, ha legalább szólhat a régi időkről. A munkaszolgálatból, a deportálásból Tótkomlósra visszatért 88 zsidó személy idővel máshová költözött, meghalt, többen kivándoroltak. A legfájóbb veszteség azonban még ennél is több. A hagyományos zsidó szellem, a folytonosság, a tudás és a lélek mára már alig felidézhető. Jószerével csak emlék maradt. De azért svát idején átmelegszik az ember szíve, ha legalább szólhat a régi időkről.