Emlék-gyertyák

Emlék-gyertyák

ner99999

„Meg kell tanulnunk, hogy mit jelent a holokauszt, és ezt a tudást át is kell adni. A holokauszt a bűnök sorozata. Az akkori gyűlölet a máig ér. Ez ellen tenni kell. Azon múlik az ország sorsa, hogy mennyire tudunk tenni a gyűlölet ellen.”- emelte ki Dr. Szita Szabolcs a Holokauszt Emlékközpontban tartott konferencián, melyet pedagógusok részvételével tartottak meg a hétvégén. páva mi ha avir

Az általános és középiskolák tantervében még mindig egy óra áll rendelkezésre a pedagógusoknak, hogy evvel a témával külön foglalkozzanak. Érinthetik a történelem és irodalom tanítása során is, de sokan kerülni próbálják ezt a „kényes” témát. „Nem annyira történelem, hogy fájdalom nélkül nyíltan lehessen beszélni róla” – fogalmazta meg a holokauszt oktatással kapcsolatos gondokat egy tanárnő.

Dénes Gábor filmrendező szakmáját hívta segítségül, hogy a megszokott sémák mellett, mely filmek részleteivel lehet felidézni azt az utat, mely elvezetett a népirtáshoz. Bob Foss „Kabaré” és Fábry Zoltán „Ötödik pecsét” című filmjeinek egy-egy részlete mást fog jelenteni már, mint eddig. A „Holokauszt” és a „Táborok emlékei” című amerikai dokumentumfilmek képsorai azonban nem „arattak osztatlan sikert”. A hosszú percekig vetített képkockák a jelenlévőket is megrázták.

dr. Gombocz Eszter a „Zsidó iskolások Budán és Óbudán 1920-1949” című vándorkiállítás segítségével mutatta be, hogy hogyan lehet az iskolás korosztályhoz közel vinni ezt a témát. Maga kiállítás egy elemi iskolai osztály történetét eleveníti fel a ma élő túlélők visszaemlékezéseinek segítségével.

Dr. Chava Baruch, a Yad Vashem intézet magyarországi részlegének vezetője első előadásában a képzőművészeten keresztül mutatta be a koncentrációstáborok életét. Ella Liebermann-Shiber, David Ohre, Charlotte Solomon, Leo Hass és társaik nem „született” képzőművészek, a gettók falai közt lettek azok és másik írókká váltak ott. Művészetük letompította, de megőrizte és megmutatta az átélt borzalmakat.

Milyen élet és hol várt a túlélőkre? Felszabadultak, de szabadok-e? Van-e második generáció?- ezekre, a kérdésekre próbált meg választ keresni Baruch az „Emlék-gyertyák” című előadása, melyből megtudhattuk, hogy a mai napig vitatott a második generáció léte. Életük sok esetben nem könnyű, annak ellenére, hogy nem élték át a borzalmakat, azok mégis jelen vannak mindennapjaikban. „A má­sodik generáció tagjai közül sokan éreztek mérhetetlen felelősséget szüleik iránt, olyannyira, hogy néha felcserélőd­tek a szerepek a szülő–gyermek kapcso­latban. Nem egy túlélő szülő az elpusztított gyermekei nevét adta a felszabadulás után született újabb gyermekeinek. Sok szülő úgy vélte, hogy gyermekének kell megvalósítani mindazt, amit ők nem tudtak gyermekkorukban a holokauszt miatt.”- fogalmazott Chava Baruch.

2015. október 13. sztorma HCJD