5775 Áv hó 15. napján. 2015. július 31-én
|
Üdvözlöm a kedves hallgatókat 2015. július 31-én péntek délután fél kettőkor,
5775 Áv hó 15. napján.
A mikrofonnál a szerkesztő műsorvezető Breuer Péter.
Műsorunk a Magyar Rádió 19-es stúdiójából jelentkezik.
És akkor nézzük a mai tartalmat:
A hetiszakaszt Darvas István rabbi ismerteti..
Bemutatjuk Magyarország új országos főrabbiját, Dr.Frölich Róbertet.
Nyilatkozik Ilan Mor Izraeli nagykövet a közös kihívásokról, ami a két ország ellőt áll.
Megszólal Heller Ágnes édesapjáról és a botlatókövekről.
Szabó György beszél az Izraeli diákokról, akik diplomaták lesznek ha felnőnek .
-Demők Nórával a Zsidó Kulturális Fesztivál sajtóreferensével beszélgettünk.
Tartsanak velünk!
Az ima mellett cselekedni is kell!
Darvas István rabbi a hetiszakaszról beszélt.
Ezen a héten is van aktuális hetiszakasz, de mi is az?
Váetchánán a mostani hetiszakasz címe, ez mindig a Tisa Beávot követő szombaton hangzik el, amit egyébként a Vigasztalás Szombatjának is nevezünk.
Hogyan talál egy zsidó ember vigaszt?
Úgy, hogy egy olyan hetiszakaszt olvasunk, ami tele van micvákkal, a Tóra kiemelkedő részeivel. Példának okáért a Smá Jiszroel imánk és a Tízparancsolatot is megtalálja benne az ember. Váetchánán egy kéréssel indul, pontosabban kettővel. Mózes két kérést intéz Isten felé az imájában. Az egyik, hogy beléphessen az országba, a másik, hogy engedje látni azt az országot. A bölcseinknek ehhez is fűztek kommentárt, azt a tapasztalatot szűrték le, az imáink segítségével a vágyaink fele teljesíthető. Mózes is egy 50 százalékot kap jutalom gyanánt, azaz Isten engedi neki megnézni az országot, azonban a másikat, ami fontosabb lett volna, hogy beléphessen oda, azt nem engedi. Ez a gondolat emlékeztethet minket arra, ha valamilyen megoldandó problémánk van az életben, akkor két dolgot nem tehetünk. Az egyik, hogy figyelmen kívül hagyjuk az ima lehetőségét, hiszen az imák – ahogy a mózesi példa is mutatja – Isten előtt meghallgatásra lelnek. Viszont nem lehet csak az imákra támaszkodni. Ahhoz, hogy ha valamit el akarunk érni, amire vágyunk, akkor nincs jobb megoldás, immár 3 ezer éve, cselekedni kell. Ehhez kérjük a Jóteremtő támogatását.
A hetiszakasz a böjt után lesz, de lesznek még a közeljövőben nehéz napok. Mi vár ránk?
Ünnepélyesen kijelenthető, a nehéz napoknak vége. Ezt a hónapot, Áv hónapját, Vigasztalás Áv havát, a vigasztalás egyik sajátossága, hogy Áv hó 15-én ünnepeljük Tu Beávot, amit a köznyelv zsidó Valentin napnak is nevez, ami a szerelmesek napja. A talmudi időkben ez egy olyan nap volt, aminek a jelentőségét a Jom Kipurral hasonlították össze. Tehát innentől kezdve sem okunk, sem jogunk nincs a szomorkodásra. A hátralévő 6 hétben elő kell készülnünk, hiszen Ros Hasana és Jom Kipur hamarosan eljön. Meg kell próbálnunk lelkileg, szellemileg olyan állapotba hozni magunkat, hogy méltó módon álljunk majd a Teremtő elé.
Amennyiben valaki többet szeretne megtudni a hetiszakaszról, a felkészülésről, hol hallhatja az Ön tanítását?
Minden pénteken hat órától tanulunk a hetiszakaszról a zsinagógában, héttől imádkozunk, itt hallható a tanítás, majd kidust adunk, ahol szintén a szidráról igyekszem beszélni. A hét legfontosabb alkalma a szombat délelőtt, amikor felolvassuk a hetiszakaszt, majd az imát követő kiduson ugyancsak ezzel foglalkozunk.
Köszönöm a beszélgetést, a tanítást.
Breuer Péter
Az interjú a 2015. július 31-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.
Ki kell nyitni a kapukat!
Új országos főrabbija van a magyarországi zsidóságnak, Dr. Frölich Róbert személyében. Vele beszélgettünk, megkérdezve, mennyiben tervez másként munkáját, mint elődei. Szóba kerültek még a tervek, melyeket mindenképpen meg szeretne valósítani, de szó volt még azokról az elvárásokról, melyeket Frölich Róbert támasztott maga elé az országos főrabbi címhez.
Főrabbi úr, kik voltak az Ön elődei, mennyiben szeretne más lenni, mint ők?
Két elődömről tudok, egyikük az áldott emlékű dr. Schweitzer József professzor úr, a másikuk a XX. század első felében élő Wertheimer Sámson rabbi, aki Kismartonban teljesített szolgálatot, s úgy nevezték ki országos főrabbinak. Róla egyébként Toronyi Zsuzsától hallottam, aki a Zsidó Múzeum vezetője. Miben különbözik egy országos főrabbi egy másiktól? Más a habitusa, más az elképzelése, más az útja, amelyen a céljait szeretné elérni. Schweitzer professzor úr egy békés, nyugodt országos főrabbit testesített meg, én szeretném a magaménak tudni az ő békéjét és tekintettel a köztünk lévő tetemes korkülönbségre, hiszen ő, amikor országos főrabbi lett, már jóval túl volt a hetvenen, én még innen vagyok az ötvenen, szeretnék egy kicsivel aktívabb lenni, mint most vagyok. Terveim vannak, ezekek szeretnék a végéhez jutni, megvalósítani, mindezeket nem Frölich Róbert, hanem a magyarországi zsidóság javára.
Jelenleg hányfajta zsidó irányzat van Magyarországon, ezek közül melyek ismerik el az Ön megválasztását?
Bontsuk ketté ezt a kérdést. Azt, hogy hányfajta zsidó áramlat van, azt könnyen megválaszolhatjuk. Ott van a Mazsihisz, mely egyesíti a neológ és az ortodox hitközségeket, van a kisegyházként szereplő EMIH, a Cahabad Lubavics, vannak még a reformközösségek, a Bét Orim és a Szim Salom. Ki fogadja el az országos főrabbit és ki nem? Ezt leginkább tőlük kell megkérdezni. Én szeretnék úgy működni, szeretném úgy végezni a feladataimat, a küldetésemet, amelyet a Rabbitestület rám bízott, hogy az mindenkinek jó legyen. Minden zsidónak, aki itt él Magyarországon, függetlenül attól, hogy éppen melyik zsidó kisegyházat, felekezetet tartja az önmaga szívének kedvesnek. Nem az a kérdés, hogy melyik hivatalos szervezet ismeri el az országos főrabbit, sokkal inkább az, az országos főrabbi úgy működik-e, hogy el tudják őt fogadni. Ez egy nagyon nagy kihívás, ebben boldogult mesterem, Schweitzer József hihetetlen példát mutatott. Őt mindenki elfogadta kétely és kérdés nélkül. Ha én méltatlan utód is vagyok, de ebben egy kicsit is tudok hasonlítani rá, bízom benne, hogy sikerül, akkor már nem volt hiábavaló ez az egész. Egy országos főrabbinak igyekeznie kell olyannak lenni, aki híd, nem pedig kerítés.
Melyek azok a pontok, amiben eredményeket szeretne elérni? Legyen mondjuk 10 pont.
Nem tudom, hogy lesz-e 10 pont. Elsősorban szeretném azt, hogy a neológia megmutassa az igazi önmagát. Szeretném azt, hogy a magyarországi rabbikar, amelynek minden egyes tagja erején felül teljesít a közösségeiben, vidéken, Budapesten, végre ki tudjon állni a világ elé úgy, hogy azt mondhassák: ezek vagyunk mi, ezek az eredményeink, ezekre vagyunk büszkék! Ehhez persze a rabbikollégák segítsége kell, nélkülük ez nem megy! Azt hiszem, ez egy olyan célkitűzés, amelyben valamennyien érdekeltek vagyunk egy jó együttműködéssel. Szeretném, hogy biztosítottabb legyen az utánpótlás! Ma elég nehéz olyan embereket találni a zsidó közösségekben, akik járatosak a vallási rituálékban. Elég nehéz olyan embereket találni a zsidó közösségekben, akiket gond nélkül meg lehet kérni a hetiszakasz elolvasására a Tórából. Nem beszélve az égető kántor és rabbi hiányról. Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem mindent megtesz a tőle elvárható és megszokott magas színvonalon, hogy biztosítsa ezt az utánpótlást. Az ő kapujuk nyitva van, de ők csak a kapun belül tudnak dolgozni. Én azt szeretném, ha ebben a kapuban megjelennének az emberek, mert ők lesznek 20 év múlva azok a zsidók, akik majd akkor fognak nyilatkozni. Ezeket az embereket meg kell szólítani, be kell hozni, nem csak a zsidó körökből, azaz nem csak a Scheiberből, a Lauderból, az Amerikai Alapítványi Iskolából kell megszólítani az embereket. Ki kell nyitni a kapukat! El kell menni azokhoz a zsidó fiatalokhoz, akik nem zsidó intézményekben vannak, őket kell errefelé vonzani, hívni. Én szeretném ezt a hívószót kiadni.
Ez azt jelenti, hogy heteken belül az Alef-Bet-et tanulják az óvodások, az iskolások az etika helyett zsidóságot tanulnak majd, újabb Talmud-Tórák nyílnak?
Azt mondom, heteken belül elkészül egy erre vonatkozó terv, hónapokon belül megkezdődik egy munka, mi türelmesek vagyunk. Több ezer év van mögöttünk. Azt gondolom, egy-két esztendő múlva, ha a munka el tud kezdődni, két-három esztendőn belül meglátjuk ennek a gyümölcsét. Heteken belül nem. Ahhoz ez túlságosan nagy kihívás, de hosszabb távra tervezünk, időnk van.
Ön korábban egyenruhát hordott a protokolláris eseményeken, majd ez a ruha a szekrénybe került. Most, hogy országos főrabbi lett, a különböző rendezvényeken, ahol például a többi egyház vezetője is képviselteti magát, akkor külsőségben is országos főrabbiként jelenik meg? A Rabbitestületben is történtek változások?
Remélem, hogy így lesz, nem csak külsőségekben. Az országos főrabbi egyik funkciója a protokoll is, hiszen képviselnie kell a magyarországi zsidóságot. Azt be kell látni, a Mazsihisz ezen a téren elég szerényen teljesített. Amíg Schweitzer professzor élt, addig ő ott volt mindenhol, méltó módon képviselve a magyarországi zsidóságot. Most van egy új országos főrabbi, ezért úgy vélem, az új országos főrabbinak kell képviselnie a magyarországi zsidóságot, ha nem is olyan méltó módon, mint azt Schweitzer József tette. A Rabbitestületnek mindig is volt elnöke, két alelnöke. Hosszú éveken át Deutsch Róbert töltötte be az elnöki pozíciót, két alelnöke volt, az egyik Schönberger András, a pécsi főrabbi, a másik pedig én voltam. Most tisztújítás volt a Rabbitestületben, hiszen lejárt a mandátumunk. Deutsch főrabbi urat megerősítették elnöki pozíciójában, ahogy Schönberger főrabbit az egyik alelnöki tisztségben, a másik alelnök Radnóti Zoltán rabbi urat választották meg.
Összegezve: heteken, hónapokon belül akkor megnyílnak az új Talmud-Tórák, a Mazsihisz nagy munkába kezd, megtalálni azokat a fiatalokat, akik eddig nem tudták, hogy hol lakik a Jóisten?
A Mazsihisz heteken, hónapokon belül egy nagyon kemény munkába kezd, aminek reményeim szerint az eredménye az lesz, hogy újabb Talmud-Tórák nyílnak meg, és a fiatalok megtalálják az utat a hitközség kebelébe.
Kapott már visszajelzéseket, üdvözleteket a megválasztása óta? Mit vár a legfiatalabb országos főrabbi önmagától?
Hivatalos helyről még nem kaptam üdvözlő leveleket, ám ami ennél sokkal fontosabb, nagyon sok régi barátomtól kaptam üdvözletet, gratulációt. Nekem ez sokkal fontosabb, mintha az amerikai elnök küldött volna levelet. Mit várok önmagamtól? Bízom abban, nem leszek más, mint amilyen eddig voltam, maradok, aki vagyok. Kicsit leterheltebb leszek, kicsit elfoglaltabb, ezzel majd a családomnak kell megbirkóznia, nem nekem, mert még erőm van, bírom, ameddig a Jóisten adja, menni fog. Amit várok magamtól, az sokkal inkább az, hogy azok a régi barátok, tanítványok, azok a barátaim, akikkel együtt fociztam gyerekként a grundon, a régi osztálytársaim, a mostani barátaim, akik írtak nekem, felhívtak, köszöntöttek, azok ne csalódjanak bennem. Ez a legfontosabb.
Köszönöm a beszélgetést, sok sikert kívánok.
Breuer Péter
Az interjú a 2015. július 31-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.
Két állam kapcsol be egy harmadikat
Ilan Mor, Izrael Állam nagykövete egy különleges tervről és nagyszerű kulturális programokról is beszélt.
Azt eddig is tudtuk, hogy a magyar-izraeli kapcsolatok kiválóak, de ezt lehet-e még fokozni, akár egy harmadik ország javára?
A kapcsolatok valóban kiválóak, s ez ad alapot arra, hogy a két állam együttműködése kapcsán több államot is bekapcsoljunk ebbe. A magyar és az izraeli szakemberek nagyszerűek, így van lehetőség egy újabb együttműködésre, Ukrajna, Albánia, Macedónia és a környék több országával kapcsolatban.
Mire gondol konkrétan?
A részletekről még korai lenne beszélni, de a magyar és az izraeli szakemberek bevonásával, a térség országainak együttműködésében, különböző szakterületeken továbbképzéseket szervezünk majd.
Kiknek ma segítségével valósulnak meg ezek a képzések?
A magyar és az izraeli minisztériumok megfelelő főosztályainak szakemberei nyújtanak segítséget a harmadik ország szakembereinek térségi alapú továbbképzése itt a magyar fővárosban.
A magyar-izraeli együttműködés a kulturális területen is kiváló, jól tudom?
A fesztiválok idejét éljük, például a Szigeten, több helyszínen 6 izraeli csapat lép majd fel, ők az izraeli kultúra legmagasabb szintjét képviselik. Me4llette éppen most zajlik az Europa Cantat nemzetközi kórustalálkozó Pécsett, itt is több izraeli kórus lép fel. Októberben lesz egy különleges fe4sztivál Mádon és Sárospatakon, itt a világhírű Moran együttes lép fel.
Hamarosan itt az új, az 5776-os esztendő, vont már mérleget?
Még nincs itt az ideje a mérlegnek, szeptemberben remélem lesz alkalmam értékelni az elmúlt esztendőt, s természetesen makkor beszélek az előttünk álló 5776-os évről is.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
Az interjú a 2015. július 31-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.
Nem egy népnek, hanem egy embernek állítanak emléket
Heller Ágnes filozófus édesapja botlatókövének átadásán beszélt.
Mi a véleménye, hogy tetszik Önnek ez az újfajta megemlékezési módszer?
Minden megemlékezési módszer fontos, akármilyen is az. Ennek nem szimbolikus a jelentősége, hanem sokkal inkább az egyes emberről való megemlékezés az, ami fontos. Ahol most vagyunk, az apám lakott, így a kő az ő emlékét hordozza majd. Itt most nem egy népnek, nem egy sorsnak, hanem egy embernek állítanak emléket, aki egyike volt az áldozatoknak. Ezért is tartom ezt egy szép megemlékezés-formának.
Innentől kezdve Ön is ellátogat majd a Falk Miksa utca 24-26-ba, hogy emlékezzen édesapjára ezen a botlatókövön?
Nem ezért jövök el, hiszen én emlékszem édesapámra, én 70 év alatt nem szűntem meg emlékezni róla. Nekem nincs szükségem erre a botlatókőre, hogy emlékezzem. Azért van ez, hogy mások lássák, ez az ember itt élt, és ő, aki itt élt, megölték Auschwitzban.
Az Ön gyerekei, unokái is emlékeznek, annak ellenére, hogy nem is ismerték a nagyapjukat, dédapjukat?
Pontosan így van, a lányom nemrégiben az interneten tette közzé az apám végrendeletét, amit mindenki elolvashat, mindenki kommentálhat. Az apám csodálatos ember volt, ahogy a végrendelete is az volt, így megismerik, de meg is ismertetik a nagyapjuk emlékét, akivel soha nem tudtak találkozni.
Ön egy sokat publikáló tudós, most melyik könyvén dolgozik?
Most egy nagyon furcsa könyvön, egy filozófiatörténeti munkán gólyák számára, mert felháborít az, hogy manapság egyáltalán nem tanítanak filozófiát az egyetemeken. Amikor én jártam egyetemre, minden elsőéves tanult filozófiatörténetet, bölcsészek, közgazdászok, műszakik, most egyáltalán nem létezik filozófia oktatása. Az első kötetet fejezem be éppen, ebben az ókorral foglalkozom.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
Az interjú a 2015. július 31-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.
Egy hagyomány folytatódik
Szabó György, a Mazsök elnöke a badacsonytomaji üdülőbe érkezett izraeli delegációról beszélt.
A Mazsök táborában, Badacsonytomajon – ahogy mondani szokták – mindig történik valami, így van ez most is, hiszen egy különleges csoport táborozik itt. Kik ők, miért vannak itt, miért jó ez a Mazsöknek, illetve a magyar zsidóságnak?
Petah Tikvából érkezett fiatal izraeli diplomaták csoportját látjuk most vendégül Badacsonytomajon. A cél egyértelmű: magyar zsidó fiatalokkal közösen töltenek el egy hetet, ebből 3 napot Budapesten, annak érdekében, hogy megismerjék Magyarországot, a magyar társadalmat és megismerjék a magyar zsidóságot. Amennyiben a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány feladatait értelmezzük, akkor látható, egyik feladata, hogy a magyarországi zsidóság ismert legyen. Különös tekintettel az Izraelben élő fiatalok számára legyen ismert. Megmutatjuk, hogy Magyarországon egy élő, fejlődő, impulzív, mozgalmas zsidóság létezik. Nagy öröm látni azt, hogy ezek az izraeli fiatalok alig egy napot töltöttek el itthoni kortársaikkal Badacsonytomajon, de mintha már tíz éve ismernék egymást.
Mi várja a fiatalokat?
Nagyon érdekes programokat állítottunk össze, minden nap előadásokkal várjuk őket. Pont ma nemrég ért véget Szegedi Csanád előadása, este pedig a Napfény íze című filmet mutatjuk be. Ezzel is igyekszünk tágítani az ismereteiket a magyarországi zsidóság történetéről, elmúlt 100 évéről. Holnap meglátogatja őket Izrael Állam nagykövete, Ilan Mor, csütörtökön meg Latorcai Csaba helyettes államtitkár jön el. Természetesen van a fiataloknak szabadidejük, erre is szervezünk programokat, kalandparkot, hajókázást a Balatonon, tihanyi látogatást, de mindenféle egyéb érdekességgel is szolgálunk a számukra. Hozzá kell tennem, már van gyakorlatunk izraeli csoportok fogadására, hiszen tavaly két diákcsoport is jött hozzánk a háborús időszakban, a Rakétamentes vakáció elnevezésű program keretében. A mostani delegációval ezt a hagyományt folytatjuk, bízom abban, hogy az elkövetkezendő években egyre több izraeli fiatal látogat el hozzánk is, annak érdekében, hogy tapasztalatokat szerezzenek a magyar zsidóságról, a magyar társadalomról.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
Az interjú a 2015. július 31-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.
Megszokott helyszínen, a megszokott színvonalon a Zsidó Kulturális Fesztivál
Demők Nóra a Zsidó Kulturális Fesztiválról, a sztárokról és az újításokról is beszélt.
Mi vár ránk az idén?
Nagyon izgalmas programkínálatot állítottak össze a szervezők, a Zsidó Kulturális Fesztivál idén augusztus 30-tól szeptember 6-ig kerül megrendezésre. A programok három helyszínen kerülnek bemutatásra, a Dohány utcai zsinagógában, a Rumbach utcai zsinagógában és a Goldmark teremben. A fesztivál művészeti vezetője Böjte József filmrendező. Meggyőződésem, hogy az idei program egy igen széles kulturális merítést ad az érdeklődők számára.
Miután a helyszínek között szerepel két zsinagóga is, adnak valamilyen tájékoztatót a látogatóknak, hogyan kell viselkedni egy zsinagógában?
Mindenképpen illemtudóan és a hagyományokat betartva kell viselkedni. De azt is kell tudni, hogy ezek vallási helyszínek, de a Zsidó Kulturális Fesztivál mindenkié, hiszen a programok idejében koncertteremmé lényegül át. A szabályokat persze mindenkinek be kell tartani, csak fedett fővel léphetnek be a látogatók, de hangsúlyozom, azt szeretnénk, hogy senki se érezze magát feszélyezve a helyszín miatt.
Idén a fővárosban zajlanak a programok, melyiket emelné most ki?
A legnagyobb koncertek a Dohány utcai zsinagógában lesznek, néhány húzónév a fellépők közül: a fesztivál nyitókoncertje a Budapest Klezmer Band jubileumi koncertje lesz, 25 év, 25 koncert címmel, természetesen Jávori Ferenc Fegya vezetésével. A sztárvendég pedig Szinetár Dóra. Ez egy különleges előadás lesz, egy erre az alkalommal komponált programmal. Azt gondolom, hogy ez egy méltó nyitánya lesz augusztus 30-án, vasárnap a Zsidó Kulturális Fesztiválnak. Másnap Kern András Mi van velem című előadása következik, az biztos, nem lesz humormentes. Hegyi Barbara, Hernádi Judit, Fesztbaum Béla, Heilig Gábor lép fel Kern András mellett.
A Rumbachban mi történik?
A helyszín a jazz, blues, folk vonalat hozza be a fesztiválba, Ferenci György és zenekara augusztus 30-án lép fel, itt kerül sorra a zsidó kántorok hangversenye is, ahol olyan nevek lépnek fel, akik a magyar koncertéletben is ismertek, elismertek, mint Nógrádi Gergely, Tóth Emil, Zucker Imanuel.
A megújult Goldmark is színhelye lesz a fesztiválnak.
A Goldmark terem egy izgalmas helyszín, már történeténél fogva is, hiszen itt léptek fel az OMIKE rendezvényeken a zsidótörvények miatt a színpadtól megfosztott művészek egykor. Mi a fesztivál kapcsán is szeretnénk a köztudatba visszahozni ezt a helyszínt. Itt nagyon erős lesz a színházi program, például a Dohány utcai seriff darab kerül bemutatásra, Mohácsi János rendezésében, Bánfalvi Eszter, Boross Anna, Deák Péter szereplésével. Bemutatásra kerül Kárpáti Péter Negyedik kapu című darabja is, Tóth Ildikóval, Nagy Zsolttal, Fodor Tamással. A Goldmarkban a független színházak lépnek fel, ez is egy fontos üzenet.
Jegyvásárlás?
Idén már helyre szóló jegyek vannak, így mindenkinek jobb, ha elővételben veszi meg a jegyét, azsidokulturalisfesztival.hu oldalon kaphatnak meg minden információt az érdeklődők,de a szokott helyeken is megvehetik azokat.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
Az interjú a 2015. július 31-i Halljad Izrael! adásában elhangzó beszélgetés szerkesztett változata.
