Deutsch Péter Rabbi és Nógrádi Gergely Kántor a Váci Zsidó megemlékezésen

Deutsch Péter Rabbi és Nógrádi Gergely Kántor a Váci Zsidó megemlékezésen

 

Emlékező gyülekezet!

Minden esztendőben temetőinkben vagy zsinagógáinkban megemlékezünk azokról a hozzátartozóinkról , akik a szörnyű időben Isten szent nevéért vállalták a mártíriumot. Hét évtized elmultàval itt àlunk ès emlékezünk a vàci zsidó màrtirokra, kiket a 40 es évek nàci eszméje elpusztított. Ez a nàci eszmefuttatàs, amelynek eredményeként 6 millió zsidó, ezen belül 600 ezer magyarországi ,  szülő nagyszülő , gyermek és  àrva  halt meg.
Mit jelentett  a nàci német eszmefuttatàs:??!!!
A nemzetiszocialista, a német náci párt programja élesen elítélte az első világháborút lezáró, „árulók” által kötött versailles-i békét és annak előírásait.
A 25 pontos programjukbol màr 7 tartalmazott zsidóellenes kitételeket : a zsidók nem lehetnek állampolgárok, a zsidó bevándorlókat távolítsák el az országból, számolják fel a kamatrabszolgaságot, államosítsák a főleg zsidó tulajdonban lévő áruházakat, a németül megjelenő újságoknál csak nem zsidók lehessenek szerkesztők, az irodalmat és kultúrát tisztítsák meg az idegenektől.
És ez csak a kezdet volt.

A hitleri Mein Kampf utàn, és folytatása, a kevésbé ismert „Zweites Buch” (Második Könyv) hemzsegett az antiszemita kitételektől: a zsidókat parazita, áruló, gaz és egyéb jelzőkkel illette. Hitler azzal vádolta a zsidókat, hogy céljuk a világuralom, „más népek fajtalan elkorcsosítása, a legnagyobb nemzetek faji szintjének lealacsonyítása, a nemzeti értelmiségiek kiirtása…és az uralkodás az így létrejött faji zagyvalék fölött”. Műveiben a zsidókat az emberiség megrontóinak nevezte, mivel szerinte ők voltak felelősek csupa káros téveszme, a pacifizmus, a demokrácia, a humanizmus ès a  lelkiismeret elterjedéséért.

Lelkiismeret….
A nàci gondolkodasmód alapjan  a lelkiismeret egy rossz és  kàros emberi tulajdonsàg volt.  Való igaz a lelkiismeret gondolata  a zsidósághoz erősen köthető. Nekünk ez egy pozitív tartalommal bíró fogalom.  Bölcseink tanítjàk, hogy  becsületre méltóan,  lelkiismeretes emberként kell hogy éljünk. Amikor egy zsidó férfi reggel elmegy otthonról  és megérinti az ajtófélfàn lévő mezuzàt avagy reggel felteszi a tfilint,  akkor a smà jiszráel szövege ; a zsidó vallàs  legnevezetesebb  tórai szövege jelenik meg előttünk.
Ez a két jelkép a tfilin és a mezuzà emlékeztet bennünket  az Örökkévaló szàmos parancsolataira. Arra hogy legyünk becsületesek , alázatosak,  legyen  tiszta lelkiismeretünk, és szeressük felebarátinkat  úgy mint önmagunkat .

Ha elolvassuk Mózes első könyvében Noé hetiszakaszàt Ő róla olvashatjuk egyes  egyedüliként hogy, Noé igaz ember volt a saját nemzedékében aki Istennel együtt jàrt. Nóé egy igaz ember volt.  Az örökkévaló szerette őt  és családját ezért megsegítette, megadta neki azt a lehetőséget,  hogy egy bàrkàt építsen és túlélje az özönvíz pusztításàt.

Nóénak a càdiknak is nehezen sikerült  feldolgoznia azt a traumàt ami vele és a vilàggal történt.  Olvashatjuk miután partra ért és bemutatta hàla jeléül az àldozatát az Örökkévalónak – zilàlt és elkeseredett lett.
Egy  vallásos Ujpesti  holokauszt túlélővel beszélgettem egyszer. Kivàncsi voltam Józsi bàcsi miképpen tudta a hitét megőrizni ennyi sok szenvedés utàn. Hogyan volt képes továbbra is hinni ès bízni a Jóistenben. Józsi bàcsi elveszítette szüleit, testvéreit, unokatestvéreit, mindenkit aki fontos volt szàmàra.
Egy nagyon érdekes tórai törtènettel adott vàlaszt, amit sosem fogok elfelejteni.
Probàlom pontosan felidézni a beszélgetésünket.
Nézd Péterkém, valóban sok coreszen mentem keresztül, de mindig ott volt a fejemben az a tanítás amit a Csengeri rabbitól tanultunk.
Mégpedig az, hogy a Jóistentől van a jó és a rossz is. El kell fogadnunk azt ami meg írva számunkra. Ne tekintsünk visszafelé.
A  Jóisten megparancsolta Lót feleségének is hogy ne forduljon meg, ne lássa mi történik szodomaval és gomoràval. De nem hallgatott rà és sóbálványà vàltozott.
Ezért tudtam én is túlélni a holocaust àltal élt megpróbáltatásokat.  Nem tekintettem vissza. Hallgattam a rabbimra és új életet kezdtem.

Salamon király a bölcs mondta: „Nagy műveimet megalkottam: építettem magamnak házakat, ültettem szőlőket, létesítettem kerteket és parkokat, ültettem bennük mindenféle gyümölcsfát. Építettem vízgyűjtő medencéket, hogy azok öntözzék árnyas erdeim fáit. Naggyá lettem és gyarapodtam, sokkal jobban, mint bárki más előttem Jeruzsálemben.”

A vàci zsidók is lelkiismeretesen tették a dolgukat és alkottak, gyarapították vàrosuk hírnevét .

Màr a 16. században telepedtek le zsidók, a török hódoltság idején. Ekkor már volt egy utca, amelyet „Zsidó” utcának hívtak.
Mielőtt a váci zsidó Hitközség megalakult volna 1839-ben màr 16 kereskedő család lakott itt Vácon.
1850-ben a  zsidó iskola is elindult.

A vàci zsidó lakosság kellő alázattal és szorgalommal   segítette Vàc vàrosànak gazdasági és szellemi fellendülését. Ebben a vàrosban  működött a híres Oberlander téglagyár, Löbl Ármin kötő és szövő üzeme, a Geiger féle vegyészeti gyár, Löwinger József képkeretező üzeme, Neumann Manó ecet, likőr és pálinka gyára és még sorolhatnànk.

Ebben a vàrosban élt  a vilàghírű ortodox főrabbi a csodarabbiként is emlegetett Silberstein Dávid, aki később megalapította a Tel Aviv közelében lévő Petách Tikvá városát.   Fia a hires  Jhoshua Silberstein követte  a rabbi székben, akihez az én apai nagyapám is jàrt tanulni Talmudot.
A csoda rabbi jövendölései között szerepelt egy közeli jövőben bekövetkező világégés és a zsidóság világméretű üldöztetése is, ami nemsokkal halàla utàn  mint tudjuk jól ….. bekövetkezett….
A vàci zsidósàgot sem kímélte a magyar nyilas politika.
A Zsidótörvényeket megelőzően kezdték betiltatni zsidók vállalkozásait.
A zsidók vagyonát kisajátították, 1943-ban eltávolították a közigazgatásban dolgozó zsidókat.
1944 júniusàban  vagonírozták be az  összegyűlt közel 2000 zsidó személyt akik közül mindösszesen 226-an tértek vissza Auschwitzból.
Hitler híres Reichstagban történő  jövendő mondása nem teljesült be…. Hitler a következőt mondta:
,, A háború nem úgy fog végződni, ahogyan azt a zsidók elképzelik, hogy tudniillik az európai árja népeket kiirtják, hanem úgy, hogy ennek a háborúnak a végeredménye a zsidóság megsemmisítése lesz.”
Nem sikerült hiszen itt vagyunk. Itt vagyunk ès emlékezünk. Itt leszünk mèg nagyon sokáig és emlékezni, harcolni fogunk, hogy mègegyszer ilyen embertelen népírtàs ne történhessen meg. Sem a zsidósàggal sem egyéb népcsoportal.

Táchász óvajsz jiju bönijo
Az elődök helyén mi legyünk szószólói az újnak , tisztelői a tiszteletet megadónak és ellene a fanatizmusnak amely mindig készen áll hogy végzetébe taszítsa az egész világot.
Ma itt az emlékezés napján, midőn a fájó sebeket felszakítjuk emlékezzünk mindazokra , akiket egy szörnyű kor tébolya kiszakított köreinkből.
A sok szenvedés és megpróbáltatás után hiszünk a jelenben és a jövőben , hogy szabadon gyakorolhatjuk vallásos zsidó életünket.
Emlékezzünk a Vàcról eldeportált mártír zsidó apákra és nagyapákra , kik irányították lépteinket, velünk voltak, neveltek bennünket.
Emlékezzünk a zsidó anyákra és nagymamákra , kitől az életet kaptuk, óvtak vigyáztak reánk.
Emlékezzünk a hitvesre ki jóban és rosszban kitartott mellettünk, kivel boldogok voltunk.
Emlékezzünk a testvérre gyermekkori emlékek közös ismerőjére.
Emlékezzünk a gyermekre életünk értelmére , szépségére és céljára.
Emlékezzünk azokra a testvéreinkre ,akiknek minden családtagját elpusztított a kegyetlen iszonyat, aki után nincs ki káddist mondjon.
Szálljon valamennyiükért minden drága zsidó testvérünkért , akik Kiddus Há Sém a Teremtő szent nevéért vállalták a mártiriumot , az évszázados tradicionális gyászdallam : Kél molé ráchámim
Örökkévaló Istenünk adj nekik örök nyugodalmat és nekünk vigaszt fájó de soha soha be nem gyógyuló sebeinkre Ámen.