Debrecen Pásti utcai Ortodox Zsinagóga átadása Heisler András beszéde
Budapesti zsidó vagyok, Alföldi ősökkel. A zsidó negyed szélén, a Király utcában születtem. A szűk utcák, a 18. században épült omladozó vakolatú házak, a salétromos illatú sötét pincéjű épületek gyermekkorunkban, mint természetes, élő közeg vettek körül bennünket. A beton, a kő, a malter, a tégla és az utcákat borító macskakő azonban a benne élő emberektől, a nagyhangú kereskedőktől, a reggelenként lovas kocsikon ülő, durvaszövésű inget viselő jeges emberektől, Kohn néni pékségének illatától, a Frőlich cukrászda sötét, vanília illatú pultjánál dolgozó eladótól és a zsinagógákba igyekvő zsidók gyors lépteitől váltak számomra otthonos szövetté.
Otthonos szövet… A debreceni Pásti utcai zsinagógát 1893-ban Berger Jenő tervei alapján építették. A korai szecesszió elemeivel díszített épület mindig a város ékességének számított. Az imarend, a dallamok hasonlóak volt szinte minden magyarországi zsinagógában. S ne tessenek beleremegni, de a magyarországi neológia és orthodoxia imakönyvei a mai napig kompatibilisek egymással. Az épület élő szövetté válását azonban itt is a használóinak, Nektek, debreceni zsidóknak kell megteremteni. Egy zsinagóga valódi értékét ugyanis ez adja! A debreceni zsidó közösségnek mára olyan infrastruktúra áll rendelkezésére, ami bázisa lehet a tradícionális dallamok, az ősi imák felhangzásának – s mindnyájan tudjuk, e munka oroszlánrészét elnökötök, Horovitz Tamás végezte. Megérdemel egy nagy tapsot!. Bázisa lehet, hogy a környék szórványainak zsidó lakosai szellemi otthont találjanak, hogy a Határontúli testvér hitközségek képviselői benne otthonra leljenek, hogy azokat a magyarországi zsidó vallási tradíciókat, melyeket hetven esztendővel ezelőtt a történelem szinte teljes egészében szétzúzott, újra lehessen építeni.
Magyarországi zsidó tradíciókról szóltam, és nem másról! Debreceniek! Ha skanzen helyett a majdnem elpusztított zsidó élet elemeit fel tudjátok újítani, ha a nagyon fontos turisztikai célok megfogalmazása és megvalósítása mellett a héber nyelv tanulását, a judaizmus végtelen szellemi kincsesbányáját élővé tudjátok tenni, akkor…, igen akkor fog a Pásti utcai épület igazán élő szövetté, barátságok, haragok, szerelmek vagy vágyódások, emlékek és a felejtés helyszínévé válni. Így volt ez, s talán így van ma is mindenütt, ahol még léteznek működő zsinagógai közösségek, ahol reggelente még összejön a minjen, ahol előkerülnek a fekete tfilinek és a patinás, mindig gonddal összehajtogatott ima sálak, a csíkos taliszok.
A zsinagóga a zsidó szellemi és közösségi élet alapja. Építészeti megoldásaik soha nem öncélúan keletkeztek, mindig pontosan lekövették a közösségi élet változásait. A zsinagógák követik híveik sorsát. Az épített környezet mindig a közösséggel együtt változik. A Pásti utcai zsinagóga megújult, a debreceni zsidó közösség pedig él! Debreceni zsidó testvéreim! Gratulálok Nektek eredményeitekhez. Kívánom, hogy a Pásti utcai zsinagóga felújítását követően váljék ez az épület a cívisváros, és egész Magyarország dicsőségére. Szolgálja a turizmus igényei mellett a debreceni zsidó közösség fejlődését. Kívánom, a megújulás ne csak a falak, a kövek és a habarcs kohéziójában, hanem a debreceni zsidóság valódi vallási tradícióinak folytatásában jelentkezzék. Kívánom, hogy a debreceni közösség ne tévelyedjen el a sokszínű zsidó vallási irányzatok útvesztőjében, s felújított épületeik legyenek helyszínei az őseiktől örökölt tradíciók folytatásának.
