Zsidó nők, akik új utakat jártak

Zsidó nők, akik új utakat jártak

 

 

szines magendavid

Milyen élet vár egy férfi dominanciájú patriarchális zsidó kultúrába született nőre, ha nem a tőle elvárható tradicionális szerepre vágyik?  E témát boncolgatták szombaton a Bálint Házban rendezett fórum résztvevői és előadói Groó Diana: Regina című filmjének segítségével.

Az 1902-ben született Regina Jonas, a világ első rabbinőjének életútját bemutató dokumentumfilm megtekintése után Balázs Gábor eszmetörténész rövid áttekintést adott a „lázadó” nők szerepéről Esztertől Regináig. Izgalmas kép rajzolódott ki a hagyományos női szerepből kilépő életutat vállaló, a céljuk elérésében nőiségüket is felhasználó politikai, hadvezéri, vezetői ambíciójú életpályák megismeréséből. Amíg Eszter használni tudta a hagyományos női attitűdöt a politikai célok elérése érdekében, addig Debora inkább az erős, férfias, hadvezéri masculin nőt testesítette meg. Az első, a néppel együttműködő női vezető Mirjam, Mózes testvére volt. Jól illeszkedett ebbe a képbe Regina Jonas alakja, aki nem akart férfi lenni, hanem konzervatív női vezetővé szeretett volna válni, de ebben megakadályozta a történelem és a fasizmus.

A délután második részében izgalmas kerekasztal beszélgetés aktív résztvevői lehettek a főleg nőkből álló hallgatók.

Nem kímélte beszélgető partnereit a moderátor szerepet vállaló Wirth Judit. Érdekes, sokszor provokatív kérdéseire adott válaszokból megtudhattuk, hogy mennyire nehéz elfogadtatni a modern női szerepet a zsidósággal.

 

Kovács Edit gender-kutató emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a zsidótörvények megjelenése előtt 152 női egyesület működött, melyből a háború után csak 16 alakult újra. A mai kor nőinek egy fontos kérdést kell tisztázniuk, hogy vissza akarnak-e térni a tradicionális zsidó női szerephez, vagy inkább a modernebb női képet szeretnék felvállalni.

Tikos Katalin családállító, véleménye szerint a közismerten zsidóellenes beállítottságú Hellinger munkásságából lehet és kell használni olyan dolgokat, amelyek a terápiás, gyógyító

módszerek segítségével az egyén és a család gyógyulását segítik elő.

A Németországban élő Polnauer Flóra kántor, – aki skype-on keresztül vett részt a beszélgetésben – véleménye szerint, amit saját pályája is bizonyít nagyon nehéz itthon elfogadtatni a hagyományos női képtől eltérő életutat vállaló nők helyzetét. Szükség lenne nagyobb integrációra, a különféle családképek ötvözésére. Példaként a New York-i zsidó közösségek életét említette. A legnagyobb gondnak azt tarja, hogy még mindig a „szerepet” és nem az embert látjuk a nőkben.

2015. március 8. sztorma HCJD

 

Szerényi Péterné

slapaj.blog.hu