2014-ben több mint 4,5 százalékkal nőttek Magyarországon a reálbérek – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor a parlamentben az azonnali kérdések órájában.
Mi vagyunk azok, akik a tönkretett országot megpróbáljuk helyrehozni. Miért nem azokhoz fordul ezekkel a kérdésekkel, akik tönkretették az országot? – kérdezte Orbán Viktor a jobbikos képviselőtől a Parlamentben. A miniszterelnök feltette az ellenzéknek a kérdést: miért okoz önöknek örömöt, hogy ha elvitatják az ország eredményeit?
Miért fáj önöknek az, hogy Magyarországnak, 10 millió embernek sikerült összefognia, és olyan eredményeket elérni, hogy Európában a második, harmadik legjobban növekvő gazdaság a miénk? – kérdezte Orbán Viktor. A kormányfő arra is emlékeztetett, 2014-ben több mint 4,5 százalékkal nőttek a Magyarországon a reálbérek.
Viszontválaszában Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a külföldön dolgozók minden évben körülbelül 2 milliárd eurót küldenek haza. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon jelenleg 76.417 ezer betöltetlen állás van.
Arra szeretnék mindenkit biztatni, hogy keresse a munkalehetőséget, mert a magyar gazdaság bővülése lehetőséget ad mindenkinek az itthoni boldogulásra is, még ha kevesebb munkabérért is, mintha külföldön dolgoznának – fogalmazott Orbán Viktor.
Minden kérdés megvitatható a magyar politikában, de nem lehet méltatlan helyzetbe hozni se a magyar közvéleményt, se a magyar választópolgárokat, se a politika iránt érdeklődő embereket. Ezért a magyar kormány egy bizonyos szint alatt semmilyen vitában nem vesz részt – reagált Orbán Viktor egy MSZP-s képviselő azonnali kérdésére.
A szovjet emlékmű ügyét érintő felvetésre válaszolva kifejtette: valóban nehéz helyzetben vagyunk, két okból is; Magyarországot a II. világháború során a Szovjetunió katonái megszállták, az 56-os forradalmat pedig a Szovjetunió beavatkozásával leverték. Mind a kettőnek voltak szovjet katonai áldozatai, mindkét esemény áldozatainak vannak emlékművei. Az ezekhez való viszonya Magyarországnak mindig is felemás volt és felemás is marad – mutatott rá.
A miniszterelnök felhívta a figyelmet, hogy a két esemény emlékművei egy helyen vannak, így nehéz különválasztani őket, ezért Magyarország mindig tudomásul veszi, ha az Oroszországból érkező vezetők kegyeletüket fejezik ezeknél a síremlékeknél.
Ugyanakkor kitért arra is, hogy a Don kanyarnál elesett magyar katonák emlékműve miatt soha nem emelt kifogást Oroszország az ellen, hogy azokat a sírokat gondozzuk, fönntartjuk, sőt maguk is szerepet vállaltak ebben. Végül azt mondta, hogy e téren kívánatosnak tartja a kölcsönösséget.
Egy másik azonnali kérdésre reagálva a kormányfő úgy fogalmazott: „nem szeretjük, ha a kommunista milliárdosok pártja kioktat bennünket gazdasági kérdésekben. Nem szeretjük, ha a zöldbárók pártja, ami csak azért dolgozott az elmúlt húsz évben, hogy Magyarországon fönnmaradjon a nagybirtokrendszer”.
„Meghirdettük, hogy 80 százalékban a kis- és középbirtokok és 20 százalékban lehetnek nagybirtokok Magyarországon. Efelé haladunk” – emelte ki. Orbán Viktor a konkrét ügy kapcsán pedig arról beszélt: a kormány utasítást adott a KEHI-nek, hogy vizsgálja meg a hortobágyi földbérletek pályázati eljárását.
Az ellenőrzési eljárást a hivatal lefolytatta, javaslatot tett a pályázati rendszer módosítására, mert az több ponton nem felelt meg az átláthatóság követelményének – tájékoztatott. Hozzátette: ennek megfelelően a Földművelésügyi Minisztérium módosította az eljárást. A KEHI beszámolójából idézve a kormányfő elmondta: a konkrét ügyekben véleménykülönbség alakult ki a KEHI és a minisztérium között. „Arra utasítottam őket, hogy ezeket a vitákat január 31-ig zárják le. Ez megtörtént” – közölte Orbán Viktor.
A miniszterelnök beszámolt arról is, hogy a nyertes pályázóknak előírták, hogy a megkötött haszonbérleti szerződésben vállaltakat a benyújtott pályázatban megjelölt feltételeket a szerződés teljes ideje alatt tartsák be. Továbbá megállapították azt is, hogy legalább 14 esetben a szerződéseket fel kell bontani – fűzte hozzá, megjegyezve: most ott tartunk, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóságának az a feladata, hogy akik a pályázati feltételeknek nem feleltek meg, felmondja a szerződést és újra megpályáztassa az adott birtoktestet.
