MÚOSZ Etikai Bizottsága állásfoglalása az újságírói szabadságról és felelősségről

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége honlapján a mai napon megjelent az Etikai Bizottság állásfoglalása az újságírói szabadság és felelősség kérdéskörében.

A MÚOSZ Etikai Bizottsága átérezve felelősségét az újságírás szakmai-etikai normáinak kialakításában megtárgyalta a Charlie Hebdo tragédiáját követően a magyar sajtóban megjelenő számtalan egymásnak komolyan ellentmondó, főként politikai, s nem sajtószakmai indíttatású véleményt és ennek alapján alakította ki sajtószakmai- etikai állásfoglalását.

Az egymásnak ellentmondó vélemények megítélésével kapcsolatosan az Etikai Bizottsághoz egy beadvány érkezett, amelynek tárgyalása során kialakult többségi álláspont szerint, a hazai sajtó jelen helyzetében szükség van egy szakmai-, etikai állásfoglalás kialakítására. Ez az állásfoglalás kizárólag sajtószakmai-, etikai oldaláról vizsgálja a hazai sajtóban megjelent véleményeket, s kialakult helyzetet.
Az állásfoglalás szövegének megfogalmazása érdekében lefolytatott demokratikus vita során az EB egyik tagja kiegészítést fűzött az EB állásfoglalásához.

Az Etikai Bizottság arra kéri a hazai sajtó minden munkatársát, hogy az állásfoglalás szövegét fogadja el, tartsa, illetve tartassa be az abban foglaltakat.

 

MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
ETIKAI BIZOTTSÁG

A MÚOSZ Etikai Bizottsága megtárgyalta az újságírói szabadság és felelősség témakörében az Etikai Bizottsághoz beérkezett beadványt.

A MÚOSZ Etikai Bizottsága – átérezve felelősségét a hazai újságírás etikai normáinak alakításában – az alábbi állásfoglalást teszi közzé:

ÁLLÁSFOGLALÁS
az újságírói szabadság és felelősség témakörében

Minden újságírónak joga van a sajtó műfaji, szakmai szabályai és a törvények szabta kereteken belül szabadon kifejeznie véleményét.

Minden újságíró felelősséggel tartozik sajtó-alkotásainak létrehozása során az emberi-, az alkotmányos-, az állampolgári- és a személyiségi jogok tiszteletben tartásáért.

Az újságíró társadalom közös felelőssége a lelkiismereti és szólásszabadság védelme.

Indokolás

Magyarországon is kiújult a vita a sajtószabadság határairól, a Charlie Hebdo francia lap szerkesztősége elleni támadás után. A vita egy részében az áldozatokat ítélik el, mások a muszlim mentalitást okolják a tragédiáért, a demokráciát és a sajtószabadságot féltik a következményektől. A vélemények a világban megosztottak.

A vallás kommunikációja eltér a politikai kommunikációtól. A vallás a mentális struktúra része, befogadása vagy elutasítása az egyén elidegeníthetetlen joga. Míg a politika a hatalom megszerzésére irányul, addig a vallás: a hit és a remény eszköze. Kommunikációs kezelésükben irányadó lehet a szétválasztás. Az egybemosás minden esetben fokozott figyelmet igényel. Ezért a MÚOSZ Etikai Bizottsága jelen állásfoglalás kialakításakor nem tekintette irányadónak az eltérő, vagy egymással szemben álló, politikai, vallási, érzelmi motivációkat.

A MÚOSZ Etikai Bizottsága az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 19. cikkelyében, valamint a MÚOSZ Etikai Kódexe és az Újságíró-szervezetek Közös Etikai Alapelveiben foglalt etikai elvekből indult ki.

A MÚOSZ Etikai Bizottsága hangsúlyozni kívánja, hogy:

A sajtó szabadsága, az informálás kötelezettsége, a tájékozódáshoz való jog az állampolgárok alapvető joga, amelyet az Alaptörvény biztosít.

Az információ – és benne a sajtó útján megszerezhető információ is – alapvető fontosságú a demokráciában.

A sajtó véleménynyilvánítási szabadságát, az újságírói függetlenséget és pártatlanságot meg kell őrizni, erősíteni kell a sajtó tulajdonosaival szemben is, akár állami- közösségi- önkormányzati, akár magántulajdonosokról van szó.

Az újságírók kötelesek sajtóalkotásaik létrehozása során a közölni kívánt információk valós tartalmáról meggyőződni, azokat elfogulatlanul, manipulációktól mentesen, a sajtóműfajok szabályai szerint közölni;

A személyes meggyőződés nem vegyíthető a hírként közreadott tényekkel;

A sajtóorgánumok vezetőinek felelőssége körébe tartozik, hogy a tartalomszolgáltatásban mindenkor a társadalomban általánosan elfogadott erkölcsi normák, valamint az újságírószakma szabályai, a vélemény és információs műfajokat elkülönítve, a sajtó szakmai-, etikai normái figyelembevételével jelenítsék meg;

Az újságíró társadalom minden tagjának felelőssége és kötelessége, hogy mind a magánéletében, mind a közösségi megnyilvánulásai-, illetve a sajtóalkotások létrehozása során az emberi-, alkotmányos-, állampolgári és személyiségi jogokat tartsa tiszteletben.

A MÚOSZ Etikai Bizottsága hangsúlyozni kívánja, hogy állásfoglalása kialakítása során nem törekedett új etikai-, szakmai szabályzásra, vagy a meglévő szabályok szigorítására, azonban fel kívánja hívni a figyelmet a következő szabályok betartásának fontosságára:
• Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (különösen annak a 19. cikkelye.)
• A MÚOSZ Etikai Kódexe (különösen annak 2.1.1. valamint 4.4. pontja)
• Újságíró-szervezetek Közös Etikai Alapelvei (Különösen annak 4. § a, b, c pontja)
(Mindezek a muosz.hu oldalán megtalálhatók.)

Budapest, 2015. január 23.

MÚOSZ Etikai Bizottsága

 

Kiegészítés az Etikai Bizottság állásfoglalásához

Alulírott teljes egészében elfogadja a fenti állásfoglalást, lelkiismereti szabadsága ugyanakkor azt is kimondatja: meggyőződése szerint épp a felsorolt dokumentumok értelmezése alapján hibás álláspontra helyezkedtek azok a médiumok ill. újságírók, amelyek, ill. akik a Charlie Hebdo-ügy kapcsán akár nyíltan, akár burkoltan, akár egészében, akár csak részleteiben is a lapot és annak karikaturista újságíróit hibáztatták a bekövetkezett tragédiáért.
Hibás az álláspontjuk, mert a szatíra önmagában nem lehet vallásgyalázás, a vallási alakok szatirikus karikatúrákban történő megjelenítése nem egy vallásnak, jelen esetben az adott vallásnak a megsértése vagy gyalázása, hisz azok önmagukban nem azonosak magával az adott vallással.
Álláspontjukkal támogatják azt a fundamentalista vallási érvelést, amely abban a körben elfogadottá tette, hogy vélt vallási sérelmekért gyilkolni lehet.

Alulírott meggyőződéssel vallja, hogy a szólás szabadsága erősebb jog, mint az egyes vallások bizonyos alakjaira érvényesített sérthetetlenség joga és felhívja a médiumok tulajdonosait, vezetőit és az újságírókat, álljanak ki a szólásszabadság legfontosabb intézménye, a sajtó szabadsága mellett, ne engedjenek a félelmet keltő fenyegetéseknek, öncenzúrájukkal, hallgatásukkal vagy az események belenyugvó tudomásulvételével ne segítsék ezen alapvető emberi jog érvényesülésének korlátozását!
Bubryák István
MÚOSZ-tag, ig.szám: 2250
Etikai Bizottság tagja

 

Forrás: muosz.hu