Heisler András: Kegyelettel emlékezünk azokra a zsidó hősökre, akik életüket adták a magyar hazának
Kegyelettel emlékezünk azokra a zsidó katonahősökre, akik életüket adták a magyar hazának – fogalmazott Heisler András a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke hétfőn Budapesten, a Kozma utcai zsidó temető első világháborús hősi parcellájának felújítása alkalmából tartott megemlékezésen. Az alábbiakban az elhangzott beszédet közöljük.
Különleges alkalomra gyűltünk össze a Kozma utcai zsidó temetőben. Egy világháborús parcella felújítása kapcsán emlékezünk mi zsidók, Magyarország kormányának képviselővel, s nem zsidó nemzet társainkkal közösen.
Mindnyájunkat az a megtiszteltetés ért, hogy az emlékbeszédet Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke fogja mondani. Egy I. Világháborús emlékparcella, melyet a magyar kormány, a Honvédelmi Minisztérium újíttatott fel, s olyan értékeket hozott felszínre, melyet mindenkinek lehetősége lesz ezután megcsodálni.
Mert „Csodálatos vagy Isten, hogy silánynak látszó anyagba belesugároztál mennyei fönnségedből egy parányit. Teremtéd a követ, mely útszélre hullott, folyómedernek szélére sodródott, a föld méhébe rejtőzött és Te kihozattad azt ékkőnek, szobornak, Színai kőtáblának, de sírkőnek is”. Ezt írta egykoron Birnfeld Sámuel rabbi. S aki ilyen mívesen, ennyire ékesszólóan képes volt használni a magyar nyelvet, annak bizony nagyon kellett szeretnie hazáját, magyarságát. Birnfeld Sámuel élt 1944-ig, munkaszolgálatosként, Félixdorfban halt éhen.
A temető mindenki számára a szomorúságot, az elmúlást, a halált jelenti. Itt búcsúzunk el szeretteinktől, ide járunk emlékezni rájuk, ide járok én is nagyapám és édesapám sírjához. Izraelben a Jom Hazikaront, az Emlékezés napját közvetlenül követi a Jom Haacmaut, a Függetlenség napja. Az egyik a gyászé, a másik az örömé.
A zsidó tradíció ugyanis mindig gondot fordított arra, hogy ünnepeinken a gyász és az öröm, mindkettő jelen legyen. S ha valaki figyelmesen körülnéz a Kozma utcai temetőben, akkor az elmúlás mellett látja a díszes sírokat, a különleges építészeti megoldású családi kriptákat, a pécsi majolika remekeit, a magyar bauhaus csodáit, s a hazai eklektika változatos szépségeit. Megjelenik előttünk a történelem. A kiegyezést követő, talán éppen az első világháborúig tartó aranykor. Magyarországé, és egyben a zsidó közösségé is volt.
Kegyelettel emlékezünk azokra a zsidó katonahősökre, akik életüket adták a magyar hazának, s közben örvendünk, mert igenis merjünk örvendeni annak, hogy az I. világháború emlékét őrző parcella renoválását azok a magyar katonák végezték, akik talán virtuális utódai a Monarchia soknemzetiségű seregének.
Tisztelt Miniszterelnök Úr, Hölgyeim és Uraim!
Köszönöm, hogy a Nemzeti Örökség Intézet meghívásának eleget téve megtisztelik a mai rendezvényt. A program ötletadója Radnainé Fogarasi Katalin, a NÖRI elnökeként mindent megtett a sikeres lebonyolításért, ugyanúgy Hende Csaba miniszter úr és – talán mondhatom csapatai – szívvel lélekkel dolgoztak a sikerért.
Külön köszönöm excellenciás nagykövet uraknak és hölgyeknek, hogy eljöttek: fontosnak tartottuk ugyanis megmutatni Önöknek, a magyar zsidóság évszázadok óta a magyar nemzet része. Ezen állításomat Miniszterelnök úr személyes megjelenése erősíti meg.
