Megosztott az Európai Parlament a palesztin állam elismerésének kérdésében
Konsiczky Zoltán, az MTI tudósítója jelenti:Brüsszel
A palesztin állam elismeréséről tartott vitát szerda délután az Európai Parlament plenáris ülése Strasbourgban, amelyen az derült ki, hogy a képviselőcsoportok álláspontja nagymértékben különbözik a kérdésben.
A legnagyobb frakció, az Európai Néppárt képviselőcsoportja részéről a külügyi bizottság német elnöke, Elmar Brok arról beszélt, hogy mind az izraeliek, mind a palesztinok többsége békében, két államban akar élni, de a radikálisok ezt mindkét oldalon ellenzik. A német konzervatív politikus szerint egyrészt meg kell nyitni a Gázai övezetet, ugyanakkor Izraelnek is joga van, hogy polgárai békében és biztonságban élhessenek, és a kétállami megoldás csak a két fél jogos elvárásainak együttes érvényesülésével és kölcsönös elismerésével valósulhat meg.
A szociáldemokrata frakció részéről a brit munkáspárti Richard Howitt viszont egyértelműen kiállt a palesztin állam elismerése mellett. Megjegyezte: ha az EP a kétállami megoldást támogatja, akkor a palesztin államot is támogatnia kell. Howitt úgy vélte, a status quo nem szavatolja Izrael biztonságát.
„A status quo összeomlóban, az elismerés új lendületet adhatna a békefolyamatnak, ez a szavazás a béke melletti voks” – nyomatékosította a brit politikus.
A harmadik legnagyobb frakcióval rendelkező Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) részéről Charles Tannock brit konzervatív képviselő úgy fogalmazott, hogy az ECR a két fél tárgyalásai útján létrejövő két államon alapuló megoldás híve, s üdvözölné egy demokratikus, szuverén és életképes Palesztina elismerését, de aggódik, hogy nem oldja meg a helyzetet, ha ez a kelleténél előbb, egyoldalú lépésként történik meg.
„Az elismerésre akkor van szükség, amikor a legjobban segíti a békefolyamatot” – érvelt Tannock, aki szerint az egyoldalú elismerés nem segítené elő, hogy Mahmúd Abbász palesztin elnök és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő tárgyalóasztalhoz üljön.
A spanyol liberális politikus, Fernando Barandiarán arról beszélt, hogy az alapértékeket az érdekek elé kell helyezni, és élére kell állni a kétállami megoldásért tett erőfeszítéseknek.
„Az elismerés emlékezetes pillanat lenne a jövő számára, amikor az Európai Unió a jó oldalra állt. Az elismerés a béke elismerése” – szögezte le a politikus.
Az északír Sinn Féin EP-képviselője, Martina Anderson a radikális baloldali frakcióból úgy fogalmazott, hogy akik szerint az elismerés negatív hatásokkal járna, azok figyelmen kívül hagyják a valóságot, hogy a tárgyalások nem haladnak.
„A telepépítés és a zsidó nemzetállamról szóló javaslat bizonyítja, hogy Izrael nem komolyan vehető partner a folyamatban” – szögezte le az északír képviselő.
A zöld frakcióból az LMP politikusa, Meszerics Tamás szólt hozzá elsőként a vitához. Utalt arra, hogy az Európai Uniónak könnyebb lenne egységes választ adnia a kérdésben, ha az EP most szavazhatna is a Palesztináról szóló határozatról, ám ez a hét elején lekerült a napirendről, s várhatóan csak a decemberi plenáris ülés voksol majd a kérdésről.
Fabio Massimo Castaldo, az euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája képviselőcsoport vezérszónoka úgy vélte, a status quo fenntartása nem lehetséges, Palesztina számára két lehetőség van: a radikális iszlámizmus vagy a tunéziai modell, a „fájdalmas átmenet a demokráciába”. Castaldo szerint két jogilag és politikailag egyenlő félnek, valódi államnak kell tárgyalnia a békefolyamatról, ám ehhez le kell szerelni a vallási szélsőségeseket és valódi demokratikus kormányra van szükség.
Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője azt a kérdést szegezte egyik képviselőtársának, hogy miért nevezi jogállamnak Izraelt, amely ártatlan embereket gyilkol és elveszi mások földjét.
„Miért támogatja Izraelt, a gyerekgyilkosok és földrablók országát?” – hangoztatta Morvai.
Felszólalásában a politikus később azt is felvetette, hogy ha a Hamászt terrorszervezetnek tekintjük, nem volna-e logikus Izraelt terrorista állammá nyilvánítani, s legalább felfüggeszteni vele a társult partneri együttműködést.
A vitában Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi főképviselője is kifejtette álláspontját. Sürgette, hogy mielőbb megoldás szülessen, s kiemelte: Izrael elsőszámú kereskedelmi partnereként és Palesztina elsődleges segélyezőjeként az EU-nak vezető szerepet kell játszania. Úgy vélte, egyesítheti a szembenálló feleket, hogy az Iszlám Állam mindenki számára fenyegetést jelent a térségben. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az államelismerés nem uniós, hanem tagállami hatáskör.
„Sem Önöknek, sem a külügyminisztereknek nem mondanám soha, hogy ez nem az én dolgom. Mert technikailag valóban nem, de politikailag nagyon is” – szögezte le Mogherini. Úgy ítélte meg, hogy egységes megközelítésre, közös elképzelésekre van szükség, mert az EU csak akkor tudja érvényesíteni a befolyását, ha egységes álláspontot képvisel.
„Mindannyiunknak azon kell dolgoznia, hogy sikerüljön eredményt elérni, hogy létrejöhessen Palesztina az 1967-es határok között, területcserékkel, ha arról sikerül megállapodni, Jeruzsálem közös fővárossal, Izrael pedig békében és biztonságban létezhessen, továbbá minden palesztin a saját egységes államában élhessen. Ezek nélkül nem lesz kétállami megoldás” – szögezte le Federica Mogherini. Hozzátette: ha „ülünk és várunk”, az nem a status quo fenntartása, mert a helyzet csak egyre rosszabb lesz.
Államok elismerésére az Európai Unió egyetlen intézményének sincs jogköre, ez a tagállamok kizárólagos kompetenciája. A tervezett határozatban az EP csak javaslatot tett volna erre, ha elfogadják, de az állásfoglalásról a szavazást a hét elején a decemberi plenáris ülésre halasztották el.
