„Kárpát-medencei Sajtófókusz” a Civitas Europica Centralis (CEC) napi sajtófigyelője

2014. szeptember 22 11:54

 

 

„Kárpát-medencei Sajtófókusz”

Magyarország

  • Erdő Péter kikelt a EU ellen − „Az Európai Unióban hivatalosan nem nagy divat a vallás, különösen nem annak a keresztény változata” – vélekedett Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke aKossuth Rádió Európai idő című műsorában. Az esztergom-budapesti érsek elmondta, van ugyan körülbelül évente egyszer, általában az unió tisztségviselői által kiválasztott vallási vezetőkkel valamilyen találkozó, ezt azonban nem követi „komoly együttmunkálkodás” (Nsz)
  • Zoltai Gusztáv nem hagyja annyiban − „Bizonyosan „kiemelt téma lesz”, hogy visszahívják-e Zoltai Gusztávot a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) kuratóriumából” – mondta Tordai Péter, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke. Zoltai közben arra készül, hogy jogi úton vesz elégtételt a „sok rágalomért” (Nsz)
  • Zsinagógát avatott Kósa Lajos − Vasárnap átadták a felújított debreceni Kápolnási utcai zsinagógát, amely európai uniós támogatással, A vallási turizmus erősítése a nagyváradi és a debreceni zsidó hitközségek közreműködésével című, határon átnyúló projekt keretében készült el (Nsz)
  • A háttérben alkudozik az ellenzék? − Pénzt és pozíciót kérhet visszalépéséért a MoMa főpolgármester-jelöltje − „Háttértárgyalások folynak arról, hogy a főpolgármesteri posztért vívott harcban Bokros Lajos lépjen vissza Falus Ferenc javára” – tudta meg lapunk. Egy közvélemény-kutatás ugyanakkor azt mutatta, hogy Bokrosnak nagyobb a támogatottsága, mint a balliberálisok közös főpolgármester-jelöltjének. Úgy tudjuk, Bokros cserébe gazdasági főpolgármester-helyettesi posztot szeretne (MNO)
  • Mivel sújtja Lázár János a norvég alap civiljeit? − Mi történik, ha egy civil szervezetnek felfüggesztik az adószámát? Mit nem tehetnek meg, és hogyan tudnak valahogy mégis tovább dolgozni? Megnéztük, mi lesz a norvég alapos civilek elleni támadás legújabb áldozataival. A Kehi a NAV-nál kezdeményezte a Norvég civil alap pénzeiért felelős cégek adószámának felfüggesztését. Mennyire hozták szorult helyzetbe a norvégos civil szervezeteket – az Ökotárs alapítványt, az Autonómia alapítványt, a Demnetet, és a Kárpátok alapítványt – a lépés? Rövid távon a szervezetek még csökkentett módban képesek működni, igaz, a működési támogatásuk egy részéhez már nem férhetnek hozzá. De számlákat állíthatnak ki, és fogadhatnak be, tehát fizethetnek, és ők is hozzájuthatnak pénzekhez … (Index)

Románia

  • Összegyűltek az aláírások Szilágyi Zsolt indulásához − „Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és partnerei összegyűjtötték az aláírásokat ahhoz, hogy Szilágyi Zsolt EMNP-alelnök elindulhasson a romániai elnökválasztási versenyben” – jelentette be egy vasárnapi kolozsvári sajtótájékoztatón Toró T. Tibor, a párt elnöke. Szimbolikusan Toró T. Tibor írta alá kétszázezredikként a Szilágyi Zsoltot támogató ívet, a pártelnök azonban közölte, további 10-20 ezer aláírás ellenőrzése még hátra van. Az EMNP kedden délután nyújtja be Szilágyi Zsolt jelölését, és az ezt támogató aláírásokat a Központi Választási Irodához. „Az aláírásgyűjtéssel olyan feladatot vállaltunk, amely látszólag meghaladta az erőnket, de végig bíztunk benne, hogy sikerülni fog” – jegyezte meg Toró T. Tibor (MTI)
  • Az EMNP kész beszállni az RMDSZ autonómiatervezetének a közvitájába − „Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kész beszállni a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által elkészített székelyföldi autonómiatervezet közvitájába” – jelentette ki egy vasárnapi kolozsvári sajtótájékoztatón Toró T. Tibor, a párt elnöke. Elmondta, hogy az EMNP szakértői még elemzik az RMDSZ tervezetét, de két elvi kérdést máris megemlített, amelyekben különbözik az RMDSZ és az EMNP álláspontja (MTI)
  • Az RMDSZ választási üzeneteiről beszélt Kelemen Hunor − „A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) arról kíván beszélni az államelnök-választási kampányban, hogy az erdélyi magyarok milyen Romániában szeretnének élni” – jelentette ki Kelemen Hunor, a szövetség államfőjelöltje vasárnap, Zilahon, ahol egy óvoda avatóünnepségén vett részt. „Az államelnöki kampány számunkra jó alkalom arra, hogy elmondjuk, milyen Romániát akarunk, és milyen szerepe van ebben az országban az erdélyi magyar közösségnek. Mi egy erős Romániát akarunk, egy olyan államot, amelynek súlya van a balkáni térségben, és az Európai Unióban egyaránt. Egy olyan országot szeretnénk, amely az állampolgárok jólétét tartja legfontosabb feladatának” – idézte az RMDSZ hírlevele Kelemen Hunort (MTI)
  • Ponta: büszke, egységes és erős Románia elnöke akarok lenni − Nagyszabású tömegrendezvényen, 42. születésnapján kezdte meg választási kampányát szombat este a román államelnöki tisztségre pályázó Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő. Beszédében az összefogásra és a nemzeti büszkeségre helyezte a hangsúlyt. A Szociáldemokrata Párt (PSD) több mint ötvenezer részvevőt mozgósított a bukaresti Nemzeti Arénában megrendezett kampánynyitóra az egész országból. A Pontával szemben álló jobboldali elnökjelöltek szerint hasonló „születésnapi méltatást” csak Nicolae Ceausescu volt kommunista diktátor és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető számára rendeztek korábban (MTI)
  • A régiók szövetségi államaként kell újjáépíteni Romániát − Először fordult elő, hogy romániai államelnök-választásokon két magyar párt is állít jelöltet. A Néppárt színeiben induló Szilágyi Zsolttal az aláírásgyűjtésről, a támadásokról, valamint a föderatív állammá válás esélyeiről beszélgettünk − „…Romániát meg kell újítani, a jelenlegi korrupt és központosított hatalmi szerkezetet le kell bontani. Az országot a történelmi régiók szövetségi államaként kell újraépíteni, ez ugyanis minden szempontból pozitív változást hozhat. Németország, Ausztria és Svájc példája is azt bizonyítja, hogy a szövetségi államok az adminisztráció és a pénzügyek tekintetében egyaránt jobban teljesítenek. Persze vannak hatáskörök, amelyeknek a központi hatalomnál kell maradniuk, mint a külügy, a honvédelem, a monetáris politika. A történelmi régióknak viszont autonómiát, politikai, adminisztratív és pénzügyi döntési jogokat kell biztosítani úgy, ahogyan az például Németországban működik. Tudom, hogy ez egyelőre nehéz téma a bukaresti elit számára, ezért fontos, hogy olyan jelölt is pályán legyen, aki tudatosan vállalja Erdély regionális érdekeinek képviseletét. Ezzel erdélyi román szövetségeseket is megszólíthatunk, őket is nagyon zavarja, hogy a korrupció és a központosítás ennyire visszahúzott minket, gátolta a normális fejlődésünket …” (Erdélyi Napló)
  • Ellenőrzött autonómiamozgalom? − Amióta múlt hét elején kiszivárogott az RMDSZ új autonómiatervezete, az államelnök-választási kampány fő témájává nőtte ki magát. Ezúttal a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács is politikai álláspontot fogalmazott meg (Erdélyi Napló)
  • Corlăţean a székelyföldi románokért aggódik − Mintha valamely idegen állam által elnyomott, nehéz sorban sínylődő közösségről beszélt volna a román külügyminiszter. Kis román abszurd, az elmaradhatatlan „egységes állam” formulával. Aggódik a székelyföldi románokért Titus Corlăţean román külügyminiszter, aki ezért fokozottabban védené a Hargita és Kovászna megyében élő románok nemzeti identitását. A bukaresti főkülügyér ezt vasárnap, Csíkszeredában mondta, ahol részt vett a két székely megyében élő románok lelki életének gondozásáért felelős ortodox püspökség létrehozásának huszadik évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségeken (Mediafax/Főtér.ro)
  • Nem akar hidakkal, utakkal korteskedni Kelemen Hunor − Bár még csak a jelöltek által összegyűjtött aláírások a leadásánál tartunk, javában zajlik a kampány. (Amúgy meg – amint nap, mint tapasztalhatjuk – „Romániában non stop korteskedés zajlik. Az RMDSZ államfőjelöltje megmondta, milyen kampányt akar. Az RMDSZ arról kíván beszélni az államelnök-választási kampányban, hogy az erdélyi magyarok milyen Romániában szeretnének élni” – jelentette ki Kelemen Hunor, a szövetség államfőjelöltje vasárnap Zilahon, ahol egy óvoda avatóünnepségén vett részt. „Az államelnöki kampány számunkra jó alkalom arra, hogy elmondjuk, milyen Romániát akarunk, és milyen szerepe van ebben az országban az erdélyi magyar közösségnek. Mi egy erős Romániát akarunk, egy olyan államot, amelynek súlya van a balkáni térségben, és az Európai Unióban egyaránt. Egy olyan országot szeretnénk, amely az állampolgárok jólétét tartja legfontosabb feladatának” – idézte az RMDSZ hírlevele Kelemen Hunort (Főtér.ro)
  •   Autonómiával „fenyegetőznek” a cigányok − A romák nem nézik jó szemmel a Székelyföld autonómiatervezetét, amit az RMDSZ mutatott be. Aurel Roşianu, a Romák Pártja Kolozs megyei szervezetének vezetője közleményben figyelmeztetett, hogy több cigány szervezet ellenzi az autonómiatervezetet, mivel Hargita, Kovászna és Maros megyében mintegy 60 ezer roma él, akik nem kívánnak elmagyarosodni. „A tervezetnek pusztán az a célja, hogy az államfőválasztás második fordulójában tárgyalni lehessen a magyarok szavazatairól. Ha a tervezetet elfogadják és precedenst teremtenek, mi, romák is autonómiát kérünk azokban a megyékben, ahol jelentős cigány közösségek élnek, például Szilágy, Bihar, Kolozs, Călăraşi, Iaşi, Olt vagy Galac megyében” – áll a közleményben. (Evenimentul Zilei Proiectul de autonomie al UDMR incită spiritele. Romii se REVOLTĂ şi cer INDEPENDENŢĂ dacă propunerea lui Hunor e acceptată: „Vom cere autonomie în judeţele cu o mare pondere de romi”) (Főtér.ro)
  • Össztűz az RMDSZ autonómia-tervezetére − Román politikusok és elemzők szinte kivétel nélkül bírálták és elutasították az RMDSZ által csütörtökön közvitára bocsátott, a Székelyföld területi autonómiáját célzó törvénytervezetet (Krónika)
  • Rajthoz állhat Szilágyi Zsolt: összegyűlt a 200 ezer aláírás − „Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és partnerei összegyűjtötték az aláírásokat ahhoz, hogy Szilágyi Zsolt EMNP-alelnök elindulhasson a romániai elnökválasztási versenyben” – jelentette be vasárnap Kolozsváron Toró T. Tibor. A párt elnöke szimbolikusan kétszázezredikként írta alá a Szilágyi Zsoltot támogató ívet a sajtótájékoztató keretében, azonban közölte, további 10–20 ezer aláírás ellenőrzése még hátravan. Toró ugyanakkor közölte, az EMNP kedden délután nyújtja be Szilágyi Zsolt jelölését, és az ezt támogató aláírásokat a Központi Választási Irodához (Krónika)
  • Futócipőt húzott Tőkés László és Szilágyi Zsolt − Futócipőt húzott Tőkés László és Szilágyi Zsolt, akik péntek délután az Érmelléken csatlakoztak a Via Revolutiae emlékmaraton keretében útnak indult Juhos Gábor maratonfutóhoz. Tőkés az érmihályfalvi református templom udvarán mondott útravaló beszédében a civil áldozatvállalás olyan mintapéldájának nevezte Juhos Gábor teljesítményét, amelyre méltán büszkék lehetünk. „Fontos, hogy ne szoruljon háttérbe a határ menti magyarság ügye sem, ezért külön öröm, hogy a tavaly teljesített székelyföldi maraton mintájára, az önrendelkezés ügyét zászlajára tűzve, a Partiumot is végigfutja Juhos Gábor. Ez a régió hátrányosabb helyzetben van, mint a Székelyföld, mert betelepítéssel, megfélemlítéssel felőrölték a térség magyarságát” – fogalmazott az EP-képviselő. Hangsúlyozta: meggyőződése, hogy a Székelyföldnek és a Partiumnak két erős hídfőállásként kell alátámasztania az erdélyi magyarság jövőjét (Krónika)
  • Önkormányzati csereprogram indult fiatal tanácsosok számára − Önkormányzati csereprogramot mutattak be Sepsiszentgyörgyön a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) kezdeményezésére azzal a céllal, hogy a fiatal önkormányzati képviselők egymástól tanuljanak, és elmélyítsék tapasztalataikat az adminisztráció terén. A programban hét önkormányzat tizennégy képviselője vesz részt Kolozsvárról, Nagyváradról, Szatmárnémetiből, Vajdahunyadról, Marosvásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről és Székelyudvarhelyről (Krónika)
  • Tamási Áronra emlékeztek Farkaslakán − Tamási Áron összetéveszthetetlen írói nyelvezetéről, felbecsülhetetlen értékű életművéről beszéltek a felszólalók az író születésének 117. évfordulóján a farkaslaki szülőháznál tartott megemlékezésen (Krónika)
  • Ítéletet hirdetnek hétfőn a Mikó-perben? − Újabb tárgyalási fordulót tartanak hétfőn a Mikó-perben. Markó Attila ügyvédje szerint az ügyben akár ítélet is hirdethetnek a bírák (Maszol.ro)
  • Victor Ponta ezért nem szavazott soha Traian Băsescura − „Traian Băsescu szekustiszt volt, ez volt többek között az egyik oka annak, hogy nem szavaztam rá” – jelentette ki aRomânia TV-ben Victor Ponta miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökjelöltje (Maszol.ro)
  • „A védelmi miniszter tud magyarul, ő a harmadik székely a kormányban” − Kelemen Hunor kormányfőhelyettes szerint Mircea Duşa védelmi miniszter elfogadható szinten beszél magyarul, és ha az iskolában is tanulta volna a nyelvet, akkor most még jobban beszélne (Maszol.ro)
  • „A stabilitás akkor lehetséges, ha biztonságban érezzük identitásunkat” − Az elmúlt 25 év változásairól, kivívott jogokról, generációs különbségekről, magyar identitásról és itthon maradásról is beszélt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a XIII. Miért Akadémián, amelyet Püspökfürdőn tartottak szeptember 19-21. között ifjúság és sport témában (Maszol.ro)
  • Tanfelügyelők és módszertanosok tanácskoztak − Csíkszeredában zajlott a Magyar Oktatásért Felelős Tanfelügyelők és Módszertanosok Országos Tanácskozása szeptember 18. és 20. között. A helyszín minden évben változik, Hargita megyében először rendezték meg a szakmai eseményt, melynek ezúttal a Jakab Antal Tanulmányi Ház adott otthont (Maszol.ro)
  • Gazdasági és vállalkozástani képzés indul középiskolásoknak − Második alkalommal hirdeti meg a GTK Gazdasági Tanácsadó Klub a középiskolásoknak szóló vállalkozói nevelés képzést. A GTK Középiskolás Program célja, hogy az üzleti tervezés oktatásán keresztül egy olyan gyakorlatias gazdasági tudás átadása középiskolás diákok számára, amely az iskolában elsajátított elméleti közgazdaságtani és vállalkozástani ismereteket egészíti ki. A diákok számára az üzleti logika elsajátításához szükséges alapok biztosítása, amelyek hozzásegítik őket a jövőbeni üzleti (vagy akár nem üzleti jellegű) céljaik eléréséhez (Maszol.ro)
  • Két munkatársunkat is díjazták a MÚRE nagykárolyi tanácskozásán − A MÚRE szeptember 19-21 között Nagykárolyban tartotta Épített örökség: a kulturális turizmus és népszerűsítési lehetőségei című tanácskozását. A pénteken és szombaton zajló tanácskozásra ötvennél több újságíró érkezett Nagykárolyba a hazai magyar médiaműhelyek munkatársai mellett magyarországi, vajdasági, felvidéki és kárpátaljai kollégák is. A sajtósokat Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere köszöntötte, majd Rácz Éva, a MÚRE elnöke és Győrffy Gábor, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) újságíró szakának adjunktusa írt alá megállapodást. Ezt követően Vágner Mária az MR1 A hely című riportműsoráról beszélt, majd a MÚRE-tagoknak közgyűléssel, a vendégeknek városnézéssel ért véget a nap (Maszol.ro)
  • Újjászületett oktatási intézmény Zimándújfalun − Leleplezték a Móra Ferenc Általános Iskola névtábláit − Szombaton iskolai névadó ünnepséget szerveztek Zimándújfalun, ahol a megyéből, az országból, illetve az anyaországból érkezett vendégeket a községi tanács új üléstermében fogadták (Nyugati Jelen)
  • RMDSZ-es gyakornoki ösztöndíjak Brüsszelben − Folytatja gyakornoki programját Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, amelyet a MIÉRT-tel közösen hirdet meg, immár negyedik éve (Nyugati Jelen)
  • Ady Endre közös örökségünk − Felavatták az adyfalvi múzeumot − Megnyitotta kapuit az adyfalvi Ady Endre Múzeum és Emlékház. Az Európai Unió által finanszírozott felújítás több mint egyszerű helyreállítás: a szakemberek igazi, korabeli miliőt teremtettek a Szatmár megyei településen, a régi fényképeken látható berendezés, a különféle tárgyak Ady Endre szellemiségét tükrözik (Nyugati Jelen)
  • „Csökkenteni fogja a román-magyar feszültségeket” − Borbély bízik az autonómia-tervezet közvitájában − „Aggasztónak tartom, hogy bár mindenkinek van véleménye az RMDSZ autonómia-tervezetéről, valójában kevesen olvasták el annak tartalmát pontról pontra” – nyilatkozta Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke aRadio France Internationale (RFI) rádióállomás román nyelvű adásának (Nyugati Jelen)
  • Még lehet jelentkezni elnöknek és helyettesnek − A prefektúra illetékesei emlékeztetik a lakosságot, hogy amennyiben a november 2-i államelnöki választások alkalmából valaki még szeretne jelentkezni elnöknek vagy helyettesnek valamelyik szavazókörzetbe, még megteheti, szeptember 26-ig lehet beiratkozni (Nyugati Jelen)
  • Ponta szülinapi kampánynyitója gyatra hangosítással − Nagyszabású tömegrendezvényen, 42. születésnapján kezdte meg választási kampányát szombat este a román államelnöki tisztségre pályázó Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő. Beszédében az összefogásra és a nemzeti büszkeségre helyezte a hangsúlyt – kár, hogy műszaki hiba miatt beszéde élvezhetetlen volt (Szabadság)
  • Nem a románok „ellen” kérünk autonómiát − Az elmúlt 25 év változásairól, kivívott jogokról, generációs különbségekről, magyar identitásról és itthon maradásról is beszélt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a XIII. Miért Akadémián, amelyet Püspökfürdőn tartottak szeptember 19. és 21. között ifjúság és sport témában (Szabadság)

Szerbia

Horvátország

  • Otthon, a Szerémségben − Otthon, a Szerémségben elnevezéssel tartották meg a Vukovár-Szerém megyei magyar egyesületek első ilyen jellegű találkozóját Čakovciban. Az esemény főszervezője a HMDK Vukovár-Szerém megyei szervezete volt. A vasárnapi összejövetelre több mint százan jöttek el a környékbeli településekről: Kórógyról, Vukovárról, Vinkovciról, Ójankovácról, Bršadinból és Čakovciról. Az esemény főszervezője a HMDK Vukovár-Szerém megyei szervezete volt (ÚMKÚ)
  • Erdélyi magyar szervezet tagjai jártak nálunk − A HMDK vezetősége a múlt pénteken bellyei székházában fogadta a kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület tagjait. A találkozó a pécsi Határon Túli Magyarságért Alapítvány szervezésében jött létre. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület tagjait Bellyén Jakab Sándor és Jankovics Róbert, a HMDK elnöke és ügyvezető elnöke üdvözölte. A találkozó első részében a vendégek a horvátországi magyar érdekvédelmi szervezet tevékenységéről, céljairól hallhattak beszámolót, majd a vendéglátók elkalauzolták őket Vukovárra is. Először a Vukovári Magyar Otthonba látogattak el, majd a vukovári emléktemetőbe, és ott koszorút helyeztek el a ’91-es honvédő háborúban elhunytak tiszteletére állított emlékműnél (ÚMKÚ)
  • Alkotótábor baranyai és szlavóniai művészeknek − A hétvégén rendezték meg a már hagyományosnak tekinthető alkotótábort Pélmonostoron. A HMDK székházában tartott rendezvényen baranyai és szlavónia alkotók vettek részt (ÚMKÚ)
  • Nemzetközi projekt házigazdája volt a Media Hungarica − A Media Hungarica Horvátországi Magyar Művelődési és Tájékoztatási Intézet volt a házigazdája Zágrábban az e-tanítással foglalkozó Leonardo nemzetközi projektnek. A több országból érkezett vendégek a jövő tanítási módszereit vázolták fel. A Ciprusról, Magyarországról, Németországból, Hollandiából, Ausztriából, Csehországból és Szlovéniából érkezett szakembereket Andócsi János programfelelős fogadta Zágráb Város Magyar Kisebbségi Önkormányzatának tárgyalótermében (ÚMKÚ)

Szlovákia

Ukrajna

  • Huszonöt éves a Lembergi Magyar Kulturális Szövetség− Rendezvénysorozattal ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját a hétvégén Lembergben (Lviv) a Lembergi Magyar Kulturális Szövetség (LMKSZ), amely fő feladatának a magyar kultúra ukrán közegben történő népszerűsítését tekinti. Az évforduló alkalmából Szarvas Gábor, az LMKSZ elnöke az MTI-nek vasárnap telefonon elmondta: a Lembergben immár negyedszázada működő szövetség baráti társaságként indult, majd civil szervezetté alakult. „A szövetséget a nagyvárosban élő mintegy százötven értelmiségi, köztük számos művész, zenész, mérnök alapította” – tette hozzá, megjegyezve, hogy akkoriban Lemberg tizennyolc egyetemének és főiskolájának mindegyikén tanult tíz-húsz kárpátaljai magyar diák (MTI)
  • Kijev: a tűzszünet ellenére a szakadárok folytatják támadásaikat az ukrán fegyveres erők ellen – FRISSÍTETT (új: katonai veszteségek) − „Az ukrán fegyveres erők két tagja esett el, nyolc pedig megsebesült az elmúlt 24 órában Ukrajna keleti részén” – közölte szombati kijevi sajtótájékoztatóján Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője (MTI)
  • Porosenko: fel kell készülnie arra az esetre, ha a béketervek nem sikerül érvényt szerezni − Az ukrán államfő szerint országának fel kell készülnie területe védelmére arra az esetre, ha mégsem sikerül érvényt szerezni a válságrendezést szolgáló béketervnek, de egyedül katonai eszközökkel a háborút nem lehet megnyerni (MTI)
  • Amit szabad Jupiternek − Kínos helyzetbe került a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), s ezáltal a magyar kormány is. A KMKSZ korábban nem ismerte el Gajdos Istvánt, az UMDSZ volt elnökét a magyarság parlamenti képviselőjének, mert a Régiók Pártjának listáján szerzett mandátumot. Az Orbán-kormány egyenesen persona non gratanak tekintette Gajdost. Most a partnerszervezet, a KMKSZ elnöke indul Porosenko blokkjának listáján. Ki lesz így „a magyar” Ukrajnában?  „A KMKSZ választmánya szombaton, Beregszászon tartott ülésén túlnyomó szavazattöbbséggel jóváhagyta elnökének, Brenzovics Lászlónak a jelölését az előrehozott októberi ukrán parlamenti választásokon az ukrán államfő pártjának befutóként értékelt listás helyén” – adta hírül az MTI. (Brenzovics László a KMKSZ elnöke, aki idén márciusban vette át Kovács Miklós helyét, aki 18 évig volt a szövetség első embere) … (Nszv)
  •   Október 26: választás vagy bohózat? − Válaszol Tóth Mihály, a jogtudományok kandidátusa, az UMDSZ titszteletbeli elnöke − „…Ahogy többen is megjegyezték: függetlenül a múlt év eseményeitől, az ukrajnai közéletet/politikát meghatározó tendenciák nem módosultak. Valószínűleg azért nem, mert az ország gazdasági-társadalmi berendezkedésében nem változott semmi. Ukrajnában gyakorlatilag befejeződött a politikai élet deideologizálódása. A szereplők, csoportok nem elvek mentén szerveződnek meg, illetve különböztetik meg magukat a többitől. Minden valószínűség szerint megszűnik a parlamenti jelenléte az utolsó ilyen tömörülésnek, a kommunista pártnak. Egyébként kétséges a Szvoboda bejutása is. A választási kampány különösen sötét része a gyűlöletbeszéd. Ennek jelenleg egy szomszédos ország, illetve annak első számú vezetője a célpontja. De nagyon könnyen azzá válhat bárki, akinek más a véleménye. Mi több, tettlegességig fajuló megaláztatásban is részesülhet, akár szemeteskukában is „landolhat” – a rendvédelmi szervek szeme láttára. És senkinek nem jut eszébe egyikért vagy másikért bárkit is felelősségre vonni…” (TiszaNews)
  • Obama aktívabban részt fog venni az ukrajnai tárgyalásokban − Petro Porosenko ukrán államfő megegyezett Barack Obama amerikai elnökkel arról, hogy aktívabban be fogják vonni az ukrajnai helyzetről folyó tárgyalások menetébe. Ezt Porosenko jelentette ki az egyik ukrán tévécsatornának nyilatkozva (KárpátInfo)
  • IV. Feltisza Találkozó Aknaszlatinán − Immár negyedszer, ezúttal Aknaszlatinán tartották meg a Felső-Tisza-vidéki Magyarok Találkozóját (FELTISZA), ahol a Huszti, Técsői és Rahói járások magyar lakossága találkozott, bemutatva az érdeklődőknek néprajzi, gasztronómiai és kulturális értékeit, és erősítve egymásban a megmaradás fontosságát (Kárpátalja)
  • Kiemelt figyelem a kárpátaljai magyarságnak − Kárpátalján járt Ódor Bálint európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár − Ódor Bálint, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára szeptember 12-i kárpátaljai látogatása során Beregszászban előadást tartott a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán az Európai Unió aktuális helyzetéről, majd a KMKSZ ungvári székházában találkozott és tárgyalt Brenzovics Lászlóval, a KMKSZ elnökével. A megbeszélést követően Ódor Bálint helyettes államtitkár a Kárpátalja számára látogatása céljáról és eredményeiről elmondta: „Viszontlátogatásra érkeztem most ide, mert Brenzovics elnök úr járt Budapesten, és akkor már áttekintettük, hogy hogyan tudnánk európai uniós témákban együttműködni, főleg annak fényében, hogy most a kárpátaljai magyar közösségnek első alkalommal van európai parlamenti képviselője Brüsszelben és Strasbourgban. Ez a kérdés mára még fontosabbá vált, mert nagyon sajnálatos, és számunkra elfogadhatatlan módon nem sikerült magyar választási körzetet kialakítani itt, Kárpátalján. Így a kárpátaljai magyar közösségnek a képviselete nem lesz megoldott az ukrán parlamentben. A mi részünkről minden szakmai támogatást megadunk ahhoz a munkához, ami az EP kárpátaljai magyar képviselőjének a tevékenységét illeti …” (Kárpátalja)
  • A KMKSZ nyilatkozata az ukrajnai parlamenti választások kapcsán − A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség határozottan elítéli a Központi Választási Bizottság azon döntését, amellyel megfosztja a 150 ezres kárpátaljai magyarságot a parlamenti képviselet megszerzésének lehetőségétől (Kárpátalja)

A régió hírei  Világtükör

  • Ukrajna békéjéért tüntettek Moszkvában − Ez volt az első ilyen megmozdulás a konfliktus kezdete óta. Ezrek mentek el rá (Nsz)
  • Navracsics a könnyített pályán − Az Európai Bizottság leendő kulturális és oktatási biztosát fideszes képviselőkkel feltöltött bizottság várja az október elsejei meghallgatáson. Részben könnyített pályára készülhet európai parlamenti meghallgatásán Navracsics Tibor EU-biztosjelölt, volt külügyminiszter október elsején, Brüsszelben. A kulturális és oktatási biztosnak jelölt fideszes politikust – a súlytalanabbnak ítélt tárca és a frakcióelnökök döntése nyomán – egyedül az EP kulturális–oktatási bizottsága hallgatja meg. Ennek a testületnek azonban egyik alelnökét a Fidesz delegálta, és a tagok közt is további két fideszes szerepel. Magyar baloldali politikus viszont egy sincs a bizottsági tagok között (Nsz)
  • Hodorkovszkij elnök lenne − A volt Jukosz-vezér és milliárdos szombaton egyLe Monde-nak adott interjúban tett bejelentést erről. Online politikai mozgalmat is indított. A várakozásai szerint Vlagyimir Putyin dühöngeni fog (Nsz)
  • A paksi bővítésbe kerül, amit a NATO akar Magyarországtól − Bizonyos tekintetben a NATO hálával tartozik Vlagyimir Putyinnak, amiért kirántotta a szervezetet identitásválságából. A magyar katonai kiadásoknak a jelenlegi árakon 3600 milliárd forinttal kellene emelkedniük, hogy elérjük az észak-atlanti szervezet által megkövetelt átlagot (Nsz)
  • Közép-kelet-európai fiatalok az erőszak ellen − „Több mint ezer közép-kelet-európai fiatal, köztük 170 magyar vett részt azon a háromnapos nemzetközi találkozón, amelyet Fiatal európaiak az erőszak nélküli világért elnevezéssel rendeztek Krakkóban” – olvasható aRzeczpospolita napilap Facebook-oldalának beszámolójában. A Sant’Egidio közösség által immár negyedik alkalommal megrendezett találkozón lengyel, magyar, cseh, grúz, olasz, orosz, román és ukrán diákok vettek részt. A csütörtöktől szombatig tartó rendezvények során a fiatalok békéért imádkoztak, és több olyan beszélgetésen vettek részt, amely az előítéletek, a rasszizmus, a nacionalizmus témájával foglalkoztak. Mint a Rzeczpospolita írja, a szervezők különösen fontosnak tartották az orosz és az ukrán részvevők közös beszélgetéseit … (Nszv)
  • Salmond: A brit kormányfő becsapta a skótokat − A függetlenedés ellen szavazó skótok becsapásával vádolta meg vasárnap a brit miniszterelnököt a skót kormányfő, a függetlenségpártiak vezetője. Alex Salmond szerint David Cameron és más londoni politikusok hamisan ígértek az eddiginél szélesebb függetlenséget Skóciának a népszavazási hadjárat utolsó napjaiban arra az esetre, ha az elszakadást ellenzők győznek (MNO)
  • Szerb provokáció Szarajevóban? − „Provokációnak tartják a bosnyákok, hogy Szarajevó fölött egy hegyen keresztet emeltek az 1992-95-ös boszniai háború szerb áldozatainak emlékére szombaton” – írta internetes oldalán aNezavisne Novine című szarajevói napilap (MNO)
  • Kiszakadnának Bosznia-Hercegovinából − A boszniai Szerb Köztársaság elnöke szerint a skót népszavazás legitimálná egy boszniai referendum kiírását is, amelyben a többségében szerbek lakta országrész kiválhatna Bosznia-Hercegovinából. Az októberi bosznia-hercegovinai általános választások közeledtével egyre hangosabbá válnak a kampány előtti ígéretek, így nem meglepő, hogy Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke ismét függetlenedési elképzeléseit hangoztatta (MNO)
  • Ferenc pápa elítélte a vallási terrorizmust − A vallások közötti békés együttélést szorgalmazta Ferenc pápa vasárnap Albániában. Az egyházfő gazdasági növekedést kísérő szolidaritást is sürgetett a kontinens peremországában zajló első európai látogatásán (Bumm.sk)
  • Hazaküldik Németországból a Balkánról menekülteket? − Németországban a jövőben csak rendkívüli esetben számíthatnak menedékre az egykori Jugoszláviából érkezők, mert a törvényhozás felsőházának tekintett szövetségi tanács, a Bundesrat is – úgymond − biztonságos országnak nyilvánította Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát valamint Macedóniát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a német hatóságok többé nem tekintik menekültnek az ezekből az országokból származó személyeket, sőt még azokat is hazatérésre szólítják fel, akik jelenleg menedékkérelmük elbírálására várnak (InfoRádió)

Tudomány – határon innen, határon túl

Vélemény, publicisztika, interjú, blog

  • Foghúzás helyett készülődjünk! − „Csizmadia Ervin az orbáni demokráciáról szóló vitában a „méregfog kihúzását” ajánlja. Szerinte az ellenzék átengedte a vita terepét Orbán Viktornak, és ezzel elszalasztotta a lehetőséget, hogy megakadályozza a magyar közélet „zuhanórepülését”, valamint azt, hogy „kontraproduktívvá” váljon a hazai közélet (A méregfog kihúzása, Népszabadság, 2014. szeptember 6.). A terjedelmes és igen mélyre hatoló cikket így fejezi be: „Nincs vita? Van Orbán!” A szerző a tusnádfürdői beszédet követő visszhang elemzése után jut erre a következtetésre, amelynek lényege: „szerencsésebb lenne nem utólag ágálni megnyilatkozásai ellen, hanem vérmes nyugatosként késhegyre menő vitákat folytatni a liberális demokrácia megújuló- és teljesítőképességéről”. Vagyis a gyakorlatban Orbán kisajátította a demokráciáról szóló vita terepét, az ellenzék pedig elmulasztotta magát a vitát, és ezzel végzetes kárt okozott önmagának és cserbenhagyta a társadalmat. Szerintem ha az ellenzék vállalta volna a vitát, akkor képviselői csak egymás közt csatázhattak volna érveikkel, aminek nincs semmi értelme, hacsak nem az, hogy növelték volna a „kígyó méregfogának” hatékonyságát. Az érdemi vitához vitapartnerek kellenek. Orbán pedig nem vitázik, hanem kinyilatkoztatásokkal próbálja félrevezetni híveit és megalázni ellenfeleit. Már a kétharmados győzelem előtt is riasztó jel volt, hogy legfelkészültebb munkatársai is elmenekültek a környezetéből …” Wisinger István (Nsz)
  • Ezerháromszázhetven órával Orbán tusványosi beszéde után − „A jövő lényege, hogy bármi megtörténhet. És a bármit elég nehéz definiálni” – mondta Orbán Viktor közel ezerháromszázhetven órával ezelőtt Tusnádfürdőn. Szokatlanul őszinte beszéd volt, amelyre fontos, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk. A Fidesz elnöke ugyanis kendőzetlenül tárta a nyilvánosság elé, hogy milyen államot épít a Magyar Köztársaság helyén: illiberálisat, putyinokratikusat, falakat emelő, az európai közösség értékeit másodlagosnak tartó autokráciát” – írja dr. Ujhelyi István,  az MSZP alelnöke, parlamenti képviselő … (Nszv)
  • Magyarország szegényház lett − „Lapunk ismertette már a Bertelsmann Alapítvány e héten közreadott tanulmányát Európa és hazánk szociális helyzetéről. A német alapítvány harmincöt szempont figyelembevételével úgynevezett „szociális igazságossági indexet” állított össze, és megvizsgálta, hogy az Európai Unió egyes tagállamaiban az elmúlt hat év során hogyan alakult ez az index. Azaz a gazdasági válság és az adott kormányok politikájának hatására nőtt, vagy csökkent-e a társadalmi igazságosság, a szegények és a jobb módúak közti különbség. A tanulmány német alapossággal készült, s szerkesztőit bizonyosan nem lehet nemzeti elfogultsággal vádolni. Bár a német gazdaság kiválóan teljesít, Bertelsmannék kimondják, hogy hat ország is megelőzi Németországot a társadalmi igazságosságot illetően, köztük Csehország és Ausztria …” Hegyi Gyula (Nszv)
  • Van-e tanulság? − „A skótok nem akarnak elszakadni. Nagy-Britannia egyben marad, mert a maradást preferáló skót szavazók tíz százalékos többséggel így döntöttek. A csaknem száz év alatt 1707 és 1800 között az Angol Királyság és a Skót Királyság egyesülésével létre jött Nagy-Britannia Egyesült Királyság népe ma kétszeresen is büszke lehet. Megerősítést nyert egy háromszáz éves hagyomány, s ami legalább ilyen tanulságos, mind az angolok, mind a skótok, együtt és külön-külön is, szemléltető oktatást tartottak a legnehezebb politikai diszciplínából, a demokráciából. Mit jelenthet mindez nekünk, autonómiakövetelő magyaroknak? Egy új érvet mindenképpen. Látjátok románok, szlovákok, szerbek, ukránok stb. mit jelent a demokratikus egymás mellett élés? Nem lehetne csaknem száz év elteltével mégis legalább kipróbálni az igazi demokráciát? Mondjuk, az autonómia intézményének beiktatásával …” Ágoston András (KIFO Hírlevél)
  • Emlékek egy házasságból − „Úgy tűnik, vége van az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács közötti, még ha érdekorientált, de akkor is értelmes célokat szolgáló békés egymás mellett élésnek. Mert míg egy közös háztartásban a felek a legfeszültebb pillanatban is képesek kontrollálni gesztusaikat, még inkább a szavaikat, addig elméletileg mindig van visszaút. Egy határon túl azonban mindez lehetetlen, onnantól kezdve már a ki nem lőtt nyilak is sebeket okoznak, gennyesednek, fájnak, elviselhetetlenné válnak. Az RMDSZ és az SZNT együttélését eddig a közös érdek bölcs felismerése tette lehetővé. A magyar kormánypárt oldaláról elsősorban a politikai értelemben konkurenciamentes állapot, amely úgy tette lehetővé az autonómia ügyének váltakozó intenzitású képviseletét, hogy közben nem kellett félni, mikor váltja aprópénzre az önrendelkezés egyelőre szimbolikus tőkéjét a következetesebb – vagy kevésbé beszorított –vetélytárs. Ugyanakkor az SZNT az RMDSZ helyett is nevükön nevezte a dolgokat, amihez aztán utóbbi szükség szerint csatlakozott, vagy elhatárolta magát tőle. Attól függően, hogy éppen érdekképviselet vagy pedig pártlogika mentén működő szövetségi megnyilvánulást követelt meg a rövidtávú politikai érdek …” Csinta Samu (Erdélyi Napló)
  • A magyar sajtó és a politikum viszonyrendszerének változása − „Negyed évszázad telt el a rendszerváltás óta. E történelmi léptékű korszak tapasztalata elegendő ahhoz, hogy bizonyos hosszabb távú társadalmi-politikai változásokat, trendeket képesek legyünk azonosítani. Ezek közé tartozik a sajtó és a politikum viszonyának fokozatos megváltozása, valamint a sajtó világában bekövetkezett eszmei-politikai tagozódás. A rendszerváltás után a majdnem homogén sajtónak közvetlen politikaalakító ereje volt. A nem sokkal korábban még a kommunista rendszert támogató újságírók százai álltak szélirányba, és kormánybírálat ürügyén támadták ugyanazt a keresztény-nemzeti értékrendet. Csak immár nem a proletár internacionalizmus elvi talaján állva, hanem a liberális kozmopolitizmus jegyében. A nemzeti oldal a sajtótorta legfeljebb 15 százalékát uralta, a közhangulatot pedig képtelen volt alakítani …” Borbély Zsolt Attila (Erdélyi Napló)
  • A sárgarigó autonómiája − „Kertünkben minden reggel megszólal egy sárgarigó. Számomra a diófánk tetején trónoló madár jelképezi a tökéletes szabadságot. Rigóm régóta decentralizálta magát, akkora autonómiát élvez, ameddig a szem ellát, ha akar, reggel diófámon fütyörészik, máskor a szomszéd cseresznyefáján ver tanyát. Szabad, mint a madár – mondhatnánk, ha a rigó nem lenne eleve madár… Az autonómiatervezet kiszivárogtatásának időzítése nyilvánvaló kampányfogás. Ahogyan a tiltakozás is körülötte, amit minden román politikus – párttól, ideológiától függetlenül – ildomosnak vél kifejteni. Egy román politikai elemző rámutatott: azzal, hogy a magyar érdekképviselet az elnökválasztások előtt állt elő az autonómiatervezettel, a jelenlegi miniszterelnök – és szövetséges – malmára hajtja a vizet. Ugyanis ellenfeléből, a szász jelöltből az emberek még kinézik, ha mást nem, azt, hogy elnézően viszonyul az önrendelkezés ötletéhez, ám arra mindenki mérget vehet, hogy ízig-vérig román politikus az első alkalommal szemétbe hajítja az egész tervezetet. Legalábbis kampányidőszakban …” Nánó Csaba (Erdélyi Napló)
  • Komáromi paktum: a Most-Híd még jobban jár − „A komáromi Most-Híd – MKP együttműködés végleges formája még több borús felleget fújt az egyébként is megkérdőjelezhető hátterű és szándékú összefogás fölé. A hetekkel ezelőtt bemutatott tervhez képest mindkét alpolgármestert a Most-Híd adja, a hivatalvezető személyét pedig az MKP. Mindez nem csak számban aránytalan és hátrányos az MKP-ra nézve, de a funkciók ismeretében ismét az MKP engedett a Hídnak. Tudvalévő, hogy az alpolgármesterség politikai poszt, miközben a hivatalvezetői szigorúan szakmai. A mindennapi teendők a hivatal révén az MKP-ra hárulnak, amiből azonban nem lehet jó értelemben vett politikai tőkét kovácsolni. Ezzel szemben az alpolgármesterek révén a Híd jelentősen tudja ellenőrizni a Városháza munkáját, az esetleges pozitív eredményeket maguknak és Most-Híd többségű képviselő-testületnek tudhatják be, de kínos helyzetben a felelősség minden esetben az MKP-jelölt polgármestert, Czíria Attilát terhelné …” Harmat István (Felvidék.ma)
  • Vitára fel! − „Nincs új a nap alatt: az RMDSZ autonómiatervezetének közzététele nyomán román politikusok és elemzők részéről elhangzott „értékelések” csak a szokásos hisztériakampányt hozták, amelyen valószínűleg csak az csodálkozna, aki az elmúlt 25 évet nem Romániában élte le. Tegyük most félre az előzményeket, és ne arra koncentráljunk, hogy az RMDSZ az általa beharangozottakhoz képest több hónapos késéssel dolgozta ki a törvénytervezetet (Kelemen Hunor indoklása szerint ez nem olyan könnyű, mint „az ágyból való kiszállás”), amelyet – szintén sorozatos ígérete ellenére – egyelőre be sem hajlandó terjeszteni a parlament elé. Inkább szögezzük le: az autonómiastatútum legnagyobb erénye, hogy elkészült …” Rostás Szabolcs (Krónika)
  • Hányan vagyunk? − „Ideje lenne nyilvántartásba venni a külföldön élő és sok országban feketén dolgozó honfitársainkat, akiknek száma felbecsülhetetlen, hiszen – akár a legutóbbi államfőválasztáson – most is eldönthetik a szavazás végeredményét. Mivel a választási nyilvántartásokkal sincsen minden rendben (néhány éve botrányosan derült ki, hogy régen elhalálozott személyek is szerepelnek a listákon), s a legutóbbi népszámlálás adatai is hozzáférhetetlenek, senkinek nincs fogalma arról, hogy végeredményben hányan is vagyunk az országban és a határokon túl. Nemrég Bogdan Stanoevici diaszpóráért felelős tár­ca nélküli miniszter beismerte: a kormánynak nincs pontos kimutatása a külföldön élő románokról, az egyedüli biztos adat, hogy Olaszországban több mint egymillió, Spanyolországban pedig közel egymillió román állampolgár él …” Bogdán László (Háromszék)
  • Skócia brit marad − Devomax a bizonytalan kísérletek helyett − „Skócia nem távozik angolosan, Britannia Nagy marad. A közös állam 307 éve alatt a skótok kb. 10%-os népességi arányukat meghaladóan járultak hozzá, hogy az ország elnevezésében szereplő jelző valós tartalmat takarjon. A skótok voltak a leglelkesebb birodalomépítők (azok kb. egyharmada skót volt), sir David Livingstone-hoz hasonló felfedezők és úttörők kerültek ki soraikból, ők voltak Nagy-Britannia legjobb katonái a két világháborúban, az egész Európát gyökeresen átalakító híres 18. századi skót felvilágosodás is Nagy-Britannia kereteiben bontakozott ki, sir Adam Smith brit állampolgárként rakta le az egyetemes közgazdaságtan alapjait, James Watt adta meg felfedezésével az ipari fordalom indítólökését, Alexander Graham Bell találta fel a telefont, sir Alexander Flemming pedig a penicillint, s a példákat sokáig lehetne folytatni …” Chirmiciu András (Nyugati Jelen)
  • Baklövések − „Igencsak melléfogott miniszterelnök államfőjelöltünk néhány nappal ezelőtt Gyulafehérváron, amikor kijelentette, hogy a Nagy Egyesülés 100. évfordulójáig, 1918-ig megvalósítja a második Nagy Egyesülést, tehát a Moldovai Köztársaságot Romániához csatolja. Ez a felelőtlen kijelentés, amely, nyilván, az erdélyi románok szavazatának megszerzését célozza, igencsak veszélyes játék a tűzzel napjainkban, amikor a határainkhoz közel, Ukrajnában vér folyik, az Európai Unió másik oldalán pedig Skócia akar elszakadni Nagy-Britanniától, s autonómia- és határmódosítási törekvések más országokban is napirenden vannak, vagy borzolják a nagynemzeti kedélyeket …” Kilin Sándor (Nyugati Jelen)
  • A száz nap − „Sosem értettem ezt a száznaposdit, de a játék működik, állítólag minden új főnöknek jár az első száz nap, aztán neki lehet menni. Érdekes. Ha a főnök belépése másnapján törvényt sért, akkor nem vonható felelősségre? …” Lovász Attila (Új Szó)

Cikkek

Összegyűltek az aláírások Szilágyi Zsolt indulásához

Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:

Kolozsvár, 2014. szeptember 21., vasárnap (MTI) – Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és partnerei összegyűjtötték az aláírásokat ahhoz, hogy Szilágyi Zsolt EMNP-alelnök elindulhasson a romániai elnökválasztási versenyben – jelentette be egy vasárnapi kolozsvári sajtótájékoztatón Toró T. Tibor, a párt elnöke.

Szimbolikusan Toró T. Tibor írta alá kétszázezredikként a Szilágyi Zsoltot támogató ívet, a pártelnök azonban közölte, további 10-20 ezer aláírás ellenőrzése még hátra van. Az EMNP kedden délután nyújtja be Szilágyi Zsolt jelölését, és az ezt támogató aláírásokat a Központi Választási Irodához.

„Az aláírásgyűjtéssel olyan feladatot vállaltunk, amely látszólag meghaladta az erőnket, de végig bíztunk benne, hogy sikerülni fog” – jegyezte meg Toró T. Tibor.

A pártelnök köszönetet mondott a párt önkénteseinek, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT), a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT), a Magyar Polgári Párt (MPP) egyes helyi szervezeteinek és a Minta ifjúsági szervezetnek az elvégzett munkáért.

Toró T. Tibor megjegyezte, sok román aláíró is támogatta Szilágyi Zsolt indulását, amit annak tulajdonított, hogy a párt által javasolt föderalista berendezkedés a román érdeklődők figyelmét is felcsigázta.

A pártelnök azokról a „híresztelésekről” is beszámolt, amelyek szerint a nagy parlamenti pártok nem fogják megengedni, hogy a parlamenten kívüli pártok jelöltjei és független jelöltek is elinduljanak a választási versenyben. Hozzátette, volt már erre példa, amikor 2004-ben „mondvacsinált” indokokkal akadályozták meg a Magyar Polgári Szövetség választási indulását.

„Hiszünk a jogállamiságban, bízunk benne, hogy ez nem fog bekövetkezni” – jelentette ki Toró T. Tibor és hozzátette: „a romániai demokrácia próbája lesz” az, hogy engedik-e elindulni a választási versenyben a parlamenten kívüli pártok jelöltjeit.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) korábban bejelentette, mintegy 270 ezer aláírást gyűjtött ahhoz, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elindulhasson a novemberi romániai elnökválasztáson. Mindkét párt közölte, a választási részvételt lehetőségnek tekinti programja ismertetésére. vissza

Huszonöt éves a Lembergi Magyar Kulturális Szövetség

Varga Béla, az MTI tudósítója jelenti:

Ungvár, 2014. szeptember 21., vasárnap (MTI) – Rendezvénysorozattal ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját a hétvégén Lembergben (Lviv) a Lembergi Magyar Kulturális Szövetség (LMKSZ), amely fő feladatának a magyar kultúra ukrán közegben történő népszerűsítését tekinti.

Az évforduló alkalmából Szarvas Gábor, az LMKSZ elnöke az MTI-nek vasárnap telefonon elmondta: a Lembergben immár negyedszázada működő szövetség baráti társaságként indult, majd civil szervezetté alakult. A szövetséget a nagyvárosban élő mintegy százötven értelmiségi, köztük számos művész, zenész, mérnök alapította – tette hozzá, megjegyezve, hogy akkoriban Lemberg tizennyolc egyetemének és főiskolájának mindegyikén tanult tíz-húsz kárpátaljai magyar diák.

Szarvas Gábor azt is elmondta, hogy az LMKSZ-nek jelenleg 212 tagja van. Érdekesnek nevezte, hogy a tagság mintegy fele nem magyar származású, hanem a magyarsággal rokonszenvező, a magyar kultúráért lelkesedő lembergi. Megjegyezte, hogy az LMKSZ sikerrel működteti vasárnapi iskoláját, amelyben változó a tanulói létszám.

Az LMKSZ fő feladatának a magyar kultúra megismertetését, népszerűsítését tekinti, rendezvényei, az általa szervezett kiállítások, hangversenyek nagyon népszerűek, szép számú közönséget vonzanak – mutatott rá a szervezet elnöke.

Az LMKSZ ezen a hétvégén ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját, ennek részeként nyílt meg szombaton a város művészeti galériájában az a tárlat, amelyen az intézmény és a Lembergi Múzeum gyűjteményéből 35 kárpátaljai – köztük számos magyar – képzőművész alkotásai láthatók és itt mutatkozik be munkáival a lembergi közönségnek Kopriva Attila munkácsi festőművész.

A rendezvénysorozat részeként a Lemberg Megyei Filharmóniában Magyar motívumok címmel az LMKSZ zeneművész tagjai – Csuprik Etella, Lába Marianna, Örmény József, Bacsinszki Ágnes, Karpják András – és az ungvári Cantus kamarakórus adott nagy sikerű koncertet – mondta el a magyar szervezet elnöke.

Az építészmérnökként dolgozó Szarvas Gábor arról is tájékoztatott, hogy október 2-án nyitják meg a lembergi építészek szövetségének székházában az Oelshléger-Őri Lajos magyar építész életművét bemutató kiállítást, majd október 18-án az Ötletek Múzeumában Ilku Zoltán képzőművész alkotásaiból nyílik tárlat. vissza

Az RMDSZ választási üzeneteiről beszélt Kelemen Hunor

Kolozsvár/Zilah, 2014. szeptember 21., vasárnap (MTI) – A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) arról kíván beszélni az államelnök-választási kampányban, hogy az erdélyi magyarok milyen Romániában szeretnének élni – jelentette ki Kelemen Hunor, a szövetség államfőjelöltje vasárnap Zilahon, ahol egy óvoda avatóünnepségén vett részt.

„Az államelnöki kampány számunkra jó alkalom arra, hogy elmondjuk, milyen Romániát akarunk, és milyen szerepe van ebben az országban az erdélyi magyar közösségnek. Mi egy erős Romániát akarunk, egy olyan államot, amelynek súlya van a balkáni térségben, és az Európai Unióban egyaránt. Egy olyan országot szeretnénk, amely az állampolgárok jólétét tartja legfontosabb feladatának” – idézte az RMDSZ hírlevele Kelemen Hunort.

Az RMDSZ elnöke hozzátette, azt reméli, hogy a többi államelnök-jelölt is az általa vizionált Romániáról beszél majd, és nem sárdobálással foglalkozik a kampányban. Kelemen Hunor úgy látta, Románia olyan régiók országa, amelyekben erős a regionális identitástudat. Ezért is tartotta fontosnak a történelmi régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentését.

Kelemen Hunor azt is kijelentette, hogy Romániának új alaptörvényre van szüksége. Az RMDSZ néhány célja csak új alkotmánnyal valósítható meg. Azt is megemlítette, hogy egy kisebbség akkor erős, ha összefog, és  élvezi az anyaország támogatását abban, hogy szülőföldjén maradjon és fejlődjön.

A választási kampányüzenetekkel kapcsolatban Kelemen Hunor korábban kijelentette, nem kívánnak a felépített hidakkal, a leaszfaltozott utakkal dicsekedni.

Az RMDSZ hétfőn adja le a Központi Választási Irodánál azt a közel 270 ezer aláírást, amelyet Kelemen Hunor elnökjelöltsége támogatására gyűjtött. vissza

Készítette: Boér Krisztina 

CEC ©  – Minden jog fenntartva