Lázár János szerint a közigazgatás átalakítása sikeres volt, de további modernizáció kezdődik 2015-től.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter erről a kecskeméti központú Gong Rádiónak adott interjújában beszélt pénteken. A kormány további változásokat tervez bevezetni a közigazgatásban 2015-től – hangsúlyozta Lázár János, hozzátéve, hogy a legfontosabbnak a szemléletbeli változást tartja.

Annak szeretnének egyszer és mindenkorra véget vetni – ez személyes politikai programja is -, hogy Magyarországon egy uralkodó állam működjön – mondta. Minden adófizetőnek azt kell éreznie, hogy a magyar állam mindent megtesz az érdekében, a közigazgatás érte és nem ellene van – fűzte hozzá.

Lázár János úgy fogalmazott: „ez szolgáltató állam funkció lesz, békén hagyja az embereket és feleslegesen nem zaklatja, feleslegesen nem bírságolja, hagyja őket élni, nem szabályozza az életüket minden percben, viszont minden ügyüket segít megoldani”.

Szerinte ettől még nagyon messzire járunk, „először a fejekben kell rendet tenni”, ezért fontos, hogy a kormányhivatalokban és a járási hivatalokban dolgozók megtanulják azt az alapszabályt, hogy az ügyfél az első és az ügyfélnek mindig igaza van.

Beszélt a kormány terveiről, mely szerint megindítják az Államreform 2-t, amelynek az a lényege, hogy egy kulturális váltás történjen meg, mert „az állam nem uralkodhat az emberek felett, hanem szolgálni kell, egy szolgáltató államot kell felépíteni”.A változások részeként említette, hogy a területi közigazgatást, kormányhivatalokat, járási hivatalokat még erősebbé, professzionálisabbá teszik.

Az a meggyőződésük, hogy a kormányhivatali struktúra bevált, a szakigazgatási szerveknek és a kormányhivataloknak, illetve a járási hivataloknak az integrációja nagy lehetőséget tartogat – hangsúlyozta.

Lázár János azt mondta, hogy azok az országok, amelyek Magyarországnál sikeresebbek, részben azért sikeresebbek, mert az állam jobban van megszervezve.

Hatékonyabb, erősebben foglalkozik az ügyfelekkel, szolgáltató típusú, ugyanakkor sokkal modernebb, gyorsabb és felesleges dolgokra nem költi az adófizetők pénzét – sorolta az érveket.

Ennek érdekében szeretnék megváltoztatni az állam gépezetét, az állam működését, hogy az ország versenyképessége javuljon.

Ismertette, hogy a változásnak az első tartópillére az, hogy „a bürokrácia, a túlszabályozottság, a hülye jogszabályok minél hamarabb szűnjenek meg, vagy legalábbis kevesebb legyen belőlük”.

A másik nagyon fontos tartópillérnek azt nevezte, hogy szeretnék rövidíteni az ügyintézés határidejét. „Azt gondolom, hogy a kétszer tizenöt nap a korábbi kétszer harminccal szemben okkal inkább indokolt, és az emberek számára elfogadható” – mondta.

Lázár János fontosnak nevezte, hogy jobb legyen a minőség, ezért az elektronikus közigazgatást erősíteni kell. Beszámolt arról, hogy a magyar állam kötött egy szerződést a Magyar Telekommal, amelynek értelmében 2018-ra négymillió háztartásban szélessávú internetet biztosítanak. A szélessávú internettel azt akarjuk elérni, hogy minél több állami szolgáltatást otthonról is igénybe lehessen venni – indokolta a fejlesztés célját.

Szerinte az elektronikus ügyintézés ma nem jelent semmit, „egy lufi”, tulajdonképpen kevés ügyet lehet ma a magyar államnál elintézni. A következő négy évet alkalmasnak tartja arra, hogy technikailag és tartalom szempontjából megpróbáljanak eredményeket elérni. Lázár János fontosnak nevezte az állami eljárás díjának a csökkentését.
Álláspontja szerint, meg kell vizsgálni, hogy az útlevélért, személyigazolványért egyáltalán kelljen-e fizetni, vagy legalább egy igazolvány, személyi igazolvány, vagy a jogosítvány férjen bele az államnak az ügyintézési tevékenységébe.

Lázár János szerint, területi szinten egy kormányhivatalnak kell lennie és „ennek a kormányhivatalnak ki kell tudnia szolgálni felfelé a kormányt, lefelé pedig a választópolgárokat”.

Szavai szerint ezek a változtatások egy olyan állami struktúrához vezetnek, amely kihat a gazdaság versenyképességére. Kérdésre válaszolva elmondta: a vidékfejlesztési államtitkárság Kecskemétre költözését „szimbolikus” dolognak tartja, mert szava szerint „a magyar vidéknek is joga van arra, hogy az ország irányításából kivegye a részét”.