– Rövidesen vége az 5774-es zsinagógai évnek, mit jelentett ez az esztendő a szervezet életében?
Heisler András, a MAZSIHISZ elnöke az elmúlt zsinagógai évet értékelte, de beszélt a szervezet előtt álló feladatokról is.
– Rövidesen vége az 5774-es zsinagógai évnek, mit jelentett ez az esztendő a szervezet életében?
Ha megpróbálnánk minden eseményt értékelni, ami ebben a zsinagógai évben történt, akkor az igen hosszú beszélgetés lenne, ezért főbb vonalaiban vázolnám fel a történéseket. Rengeteg minden történt, ez egy különleges éve volt a magyarországi zsidóságnak. Elsőként meg kell említeni, hogy a Holocaust 70. évfordulójáról emlékeztünk meg, a megemlékezés-sorozat országszerte nagyon emelkedett volt, annak ellenére, hogy ezzel az évfordulóval kapcsolatban nagyon sok konfliktusunk volt a magyar kormánnyal. Szintén említésre méltó – sajnálatos tény -, hogy egész világszerte, így Európában és Magyarországon is erősödött az antiszemitizmus.
– Mit tett ez ellen a Mazsihisz?
Az erősödő antiszemitizmus elleni küzdelemben nekünk nagyon fontos, hogy a nemzetközi kapcsolatainkat ápoljuk, hogy egyfajta zsidó összefogás jöjjön létre országosan és nemzetközileg is. Másodsorban pedig három olyan fő területet határoztunk meg, amit gyakorolnunk kell. Az egyik egy jogi természetű munka, a másik az antiszemitizmus jelenségeinek a rögzítése, követése, a harmadik pedig egy önvédelmi funkció. E három közül az elsőt a chabados testvéreink nagyon jó színvonalon gyakorolják, a monitorozást az önkénteseink segítségével a Mazsihisz saját maga végzi, s az önvédelem területén is tettünk lépéseket. Minden közösségnek megvannak azok a funkciói, amiket gyakorolnia kell , mi megpróbáljuk ezeket minél magasabb szinten gyakorolni.
– Elnök Úr, most az 5774-es év vége felé úgy látszik, a Közel-Keleten a rakétaesők csitulnak, létrejöhet egy tartósabb tűzszünet. Mit tud mondani erről és az izraeliekkel való kapcsolatról?
Szoros kapcsolatban vagyunk Izraellel, az itteni nagykövetséggel is jó kapcsolatunk van, nemrégiben egy nagyon forró hangulatú nagygyűlést szerveztünk a Dohány utcai zsinagógához, ahol több ezren álltunk ki Izrael és Izrael önvédelmi joga mellett. Én úgy gondolom és minden magyarországi zsidó is így vélekedik, hogy Izraelnek joga van megvédenie saját magát, bízom abban, hogy a mostani, határozatlan időre megkötött tűzszünet egy tartósabb békét hoz majd. Visszatérve a nagygyűlésre, ebben az volt a jelentős, hogy itt keresztények és zsidók együtt álltak ki Izrael mellett, szolidaritásukról biztosítva Izrael Államot. Ez volt Európa második legnagyobb Izrael melletti rendezvénye.
– A hamarosan búcsúzó 5774. évben alig múlt el nap, hét, hogy a média nem foglalkozott volna a Síp utcában zajlott eseményekről, személyi változásokról.
Valóban sok fontos személyi változás történt ebben az esztendőben, még az év kezdete előtt volt egy választás, amikor elnök lettem, utána pedig az ügyvezető igazgató lemondása után ezekre a posztokra is új emberek kerültek. Hozzá kell tennem, hogy Zoltai Gusztáv 24 éves regnálása utáni drámai döntése sem törte meg a Mazsihisz működésének folytonosságát, itt is köszönet illeti meg őt több évtizedes munkájáért, a rendszerváltozás korszakában tett zsidó kiállásáért és most, hogy lassan betölti a 80. életévét, a bölcs lemondásáért is.
– Az új év, 5775 folyamán lehet majd arról is hallani, hogy a Mazsihisz és a magyar kormány kapcsolatai pozitív irányba fordulnak?
Bízom abban, hogy sikerül rendezni azokat a konfliktusokat, amelyek ebben az évben kialakultak, vagy ha nem is tudjuk ezeket rendezni, akkor legalább tovább tudunk lépni. Nem tartom normálisnak, hogy nincs megfelelő párbeszéd a kormány és a Mazsihisz között, én azt gondolom, hogy 5775-ben nekünk nagyon sok dolgunk lesz. Az a dolgunk, hogy ápoljuk a többezer éves vallásunk gyakorlatát, az a dolgunk, hogy minél több zsidót bevonjunk a közösségi programjainkba, az a dolgunk, hogy elhívjuk zsinagógáinkba azokat, akik ebben eddig nem voltak társaink, az a dolgunk, hogy a fiatalokat megtanítsuk a zsidó értékekre, lehetőséget biztosítsunk számukra a megismerkedésre! Legyenek zsinagógai esküvők, legyenek briszek, legyen mindenkinek lehetősége a kóser és nem kóser étkezés közötti választásra és sokaknak legyen alkalmuk a héber nyelv tanulására! Az is fontos, hogy szeressünk együtt lenni és megtanuljuk szeretni az Örökkévalót is.
Köszönöm a beszélgetést. Shana tova!
Az interjú a 2014. augusztus 29-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.
