Megállapodtak a zsidó szervezetek a Zsidó Közösségi Kerekasztal ülésére javasolt témákról
Megállapodtak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH), valamint tizennégy zsidó szervezet vezetői abban, hogy milyen témákat javasolnak a kormány által összehívott Zsidó Közösségi Kerekasztal legközelebbi ülésére – tájékoztatta a Mazsihisz kedd este az MTI-t.
A közlemény szerint a szervezetek a javasolt témákat levélben fogják jelezni a kormánynak. A résztvevők rögzítették, a jövőben rendszeressé fogják tenni eszmecseréjüket annak érdekében, hogy egyeztetett állásponttal tudjanak a kormány képviselőivel tárgyalni – olvasható a nyilatkozatban.
A Kormányzati Információs Központ augusztus 14-én közölte az MTI-vel, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Zsidó Közösségi Kerekasztal összehívását kezdeményezi szeptemberre. Az akkori közleményben azt írták: a miniszter levelében megerősítette, hogy a kormány „stratégiai jelentőségűnek” tartja az együttműködést a magyarországi zsidó közösségekkel, ugyanakkor az elmúlt időszakban ezt „számos kérdés megnehezítette”.
Heisler András, a Mazsihisz elnöke ezt követően örömét fejezte ki, hogy a kerekasztal szeptemberi összehívásával „a kormány miniszteri szinten kívánja folytatni kapcsolatát a zsidó közösségel”. Ugyanakkor arra kérte Lázár János minisztert, hogy küldje el nekik a „Zsidó Közösségi Kerekasztalra meghívott szervezetek és személyek névsorát, valamint a tervezett napirendet”.
Deák Andrea, a Mazsihisz szóvivője kedd este az MTI-vel azt közölte, a napirendet még nem kapták meg.
A Zsidó Közösségi Kerekasztal legutóbbi, februári ülésén a zsidó szervezetek javaslatára három kérdést vettek napirendre: a német megszállás áldozatai emlékművének ügyét, a józsefvárosi pályaudvaron kialakítandó, a holokauszt gyermekáldozatainak emléket állító Sorsok Háza bírálatát és Szakály Sándornak, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatójának Kamenyec-Podolszkkal kapcsolatos megjegyzését. (Szakály Sándor egy januári nyilatkozatában azt mondta: az 1941-es kamenyec-podolszki deportálások véleménye szerint inkább „idegenrendészeti eljárásnak” tekinthetők.)
A Zsidó Közösségi Kerekasztalt a kormány 2011-ben kormányhatározattal hozta létre annak érdekében, hogy platformot biztosítson a hazai zsidó szervezetek és a kabinet párbeszédére. Létrejötte óta több egyeztetés is volt a felek között.
