Az izraeli médiaháborútól a sabati asztalig
Különös helyzetben van Izrael, az eddigi háborúiból győztesen került ki, de a médiaháborút mindig elveszítette. Ez mivel magyarázható?
S.A.: Elsősorban azért, mert jelen esetben a Hamasz professzionális eszközökkel tartja kordában és egyben féken is tartja a külföldi sajtó működését. Napvilágot láttak azok a szigorú előírások, aminek meg kell felelnie minden külföldi újságírónak, aki a Gázai övezetből akar tudósítani. Jelentkeznie kell regisztráltatnia kell magát, egy helyi ügynök, kísérő folyamatosan figyelemmel kíséri a tevékenységét. Ez a helyi ember személyesen felel azért, hogy milyen információk kerülnek ki az övezetből.
Igen ám, de ha valaki Izraelbe megy, ott is regisztráltatnia kell magát, ott is megkapja a maximális segítséget, sőt akár a cenzúrát is igénybe veheti. Akkor a különbség az, hogy egyik helyen igénybe veheti, míg a másikon igénybe kell vennie a cenzúrát?
Igen, a gázai hatóságok nagyon szigorúan ügyelnek arra, hogy milyen információk kerülnek ki a háborús övezetből, ezek az információk – és ez sem titok, viszonylag egyértelmű – egy világosan leírt útmutató alapján kerülnek ki. Például az, hogy mindenkit civilnek kell tekinteni, minden áldozatot civilnek kell tekinteni.
Ön a saját blogjában, a Tudózsidón cikkeket közöl, de elemzéseket is végez. Akkor Ön is kommentálta az eseményeket, megpróbálta lerántani a leplet ezekről a tudósításokról?
Szerintem nem a leplet kell lerántani, hanem szöget ütni a hallgatók, olvasók fejébe, hogy a saját szemükkel látott információkban próbáljanak meg kételkedni. Én nem tartom szerencsésnek azt az izraeli pr politikát, amit folytatnak. Ezek a szólamok nem annyira erősek a nagyon erős képi világ tükrében, tehát olyan képek jelennek meg, ahol kisgyermekeket látni áldozatként. Amennyiben valaki megpróbálja tudatosan figyelni a beérkező információkat és egyben minimális hihetőségi vizsgálatot végez, akkor azért szemet kéne szúrnia, hogy Gázában csak és kizárólag nők, öregek és gyermekek vannak? Mennyire hihető, hogy Izrael Államnak semmilyen más stratégiai célja sincs a Gázai övezetben, mint ezeknek az ártatlan embereknek a lemészárlása? Én ezt a szöget próbálom beleütni azoknak a fejébe, akikben még működik a kétkedésnek a szelleme, akik még nem egyértelműen elfogultak.
Másról is kell beszélnünk. Péntek estére egy zsidó háziasszony sok mindennel készül. Rubin Eszter mivel?
R. E.: Én minden péntek estére nagyon készülök, már az egész héten, nekem ehhez mindig van kedvem. Nyáron nem szükséges nehéz ételeket főzni, sőt az utóbbi években az izraeli, a zsidó konyha is eléggé megújult a keleties hatások által.
Van egyáltalán olyan, hogy izraeli konyha? Vagy inkább ez is olyan olvasztótégely, mint maga az ország és ezt hívjuk mi innen izraelinek?
A kelet-európai gyökerekkel rendelkező zsidó konyha az utóbbi években jelentősen megújult a közel-keleti hatások által és ebből alakult ki a modern izraeli konyha. Ebben az alapanyag lett a sok zöldség, a sok helyben termett gyümölcs, saláták és könnyedebb ételek, amik az ottani éghajlaton könnyebben fogyaszthatók. Ezért is szerencsésebb ilyenkor nyáron könnyebb, izraeli hatású fogásokat készíteni.
Sabatra mit ajánl?
Egy salátareceptet osztanék meg, mi nagyon szeretjük. Csicseriborsóból készül, amit egy egész éjszakára beáztatunk, majd megfőzünk, de lehet használni konzerv csicseriborsót is. Ehhez kápiapaprikát sütünk sütőben, ennek a héját lehúzzuk, amikor megsült, csíkokra vágjuk, majd a csicseriborsót hozzáadjuk, ha a vacsora nem húsos, akkor feta sajtot teszünk bele, meg spenótleveleket nyersen, olívaolajat, sót, borsot és ami a legfontosabb hozzá, római köményt. Ez nagyon kellemes, egzotikus ízvilágot kölcsönöz a salátának.
Azt köztudott, hogy Sabat nincsen barchesz nélkül, Ön hogyan készíti el az ünnepi barcheszt?
Fél kiló lisztet használok, ebből két barcheszt sütök péntek estére. Kell hozzá egy tojás, két evőkanál cukor, másfél teáskanál só, két deka friss élesztő, fel deci olaj, valamint két és fél deci langyos víz. Ezeket összegyúrom, amikor megkelt, két részre vágom, majd mindkettőt háromra, ezeket hármas fonással megfonom, tojássárgájával megkenem, mákkal bőven megszórom, majd 180 fokos sütőben 20-25 perc alatt szép aranybarnára sütöm.
Köszönöm a beszélgetést.
Az interjú a 2014. augusztus 15-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.
Breuer Péter
