„Kárpát-medencei Sajtófókusz”

„Kárpát-medencei Sajtófókusz” a Civitas Europica Centralis (CEC) napi sajtófigyelője

 

[email protected]    Boér Kriszta   [email protected] [email protected]

[email protected]

www.cecid.net

 

Magyarország

• Összeomlik a megállapodás? − Biztosan nem írják alá ma a koordinált fővárosi választási indulásról szóló ellenzéki megállapodást. Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke közölte, a héten kerületi szinten is egyeztetni kell mindhárom pártnak a pénteken a szocialisták fővárosi küldöttértekezlete által elfogadott egyezségről. Pedig az Együtt-PM máig adott ultimátumot az eredeti tartalmú megállapodás aláírására, miután kiderült: a pártra nézve hátrányosan átírt dokumentumra mondtak igent a szocialisták (Nszv)
• Orbán „nem köthet suttyomban különalkut„ − „Magyarország nem moszkvai különalkukban, hanem brüsszeli megállapodásokban érdekelt” – jelentette ki Szanyi Tibor, az MSZP európai parlamenti képviselője vasárnap Budapesten sajtótájékoztatón. A politikus felidézte, hogy az orosz embargó miatt keletkezett károk kompenzálására az Európai Bizottság 400 millió eurós kerete áll rendelkezésre. „Erre az érintett magyar termelők is jogosultak” – mutatott rá (Nszv)
• Hová tűnt 20 ezer választó? − „Mintegy 20 ezerrel kevesebben szerepelnek az őszi önkormányzati választás névjegyzékében, mint négy évvel ezelőtt” – derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adataiból. A 2010-es önkormányzati választásnál a voksolás kitűzésekor 8 millió 205 ezer 967-en szerepeltek a névjegyzékben, most pedig 8 millió 186 ezer 399-en vannak rajta. Öt megye kivételével valamennyi megyében és a fővárosban is csökkent a választójogosultak száma (Nszv)
• Ellenállás már van, záradék még lehet − Valóban komoly vita alakult ki az ellenzéken belül néhány önkormányzati körzet miatt. Teljes szakítás nem lesz, de lehet, hogy záradék kerül a megállapodás végére (Nsz)
• Tamás Gáspár Miklós: Magyarországon két szélsőjobboldali párt van − A rendszerváltás és a demokrácia állapota, illetve Orbán Viktor Tusnádfürdőn mondott beszéde volt a fő témája az Ökopolisz Alapítvány nyári akadémiáján szombaton Baján rendezett vitafórumnak, amelyen Schiffer András, az LMP társelnöke, Tamás Gáspár Miklós filozófus és Krekó Péter politikai elemző vett részt. Az ellenzéki párt vezetője kifejtette: a Jobbik választási eredménye annak köszönhető, hogy „az újkapitalizmus nyomorát „szabadon hagyták” az úgynevezett demokratikus pártok„. Schiffer András úgy vélte, akkor lehet visszaszorítani a populista pártokat – szerinte ide tartozik a Fidesz és a Jobbik -, ha Magyarországon az alkotmányos ellenzék pártjai nem vitáznak azon, hogy az 1989-ben létrejött konstrukció alkalmatlan volt a legalapvetőbb igazságtalanságok kezelésre. Tamás Gáspár Miklós értékelése szerint ma Magyarországon két szélsőjobboldali párt van, amelyek az államot védelmezik, vannak jobbközép pártok, amelyeket itthon baloldalinak neveznek, és „liberális és jóléti állam-maradékokból” állítják össze programjaikat. Emellett van az LMP, „a magyar politika szfinxe, amelynek karakterével kapcsolatban a párt is kutatómunkát végez” – fogalmazott, enyhe derültséget keltve (Nsz)
• Szanyi: Magyarország Moszkva helyett brüsszeli megállapodásokban érdekelt − A politikus kiemelte, hogy az orosz embargó miatt keletkezett károk kompenzálására uniós forrás áll rendelkezésre − „Magyarország nem moszkvai különalkukban, hanem brüsszeli megállapodásokban érdekelt” – jelentette ki Szanyi Tibor, az MSZP európai parlamenti képviselője vasárnap Budapesten sajtótájékoztatón (MH)
• Kultúra nélkül nincs Magyarország − Amikor meghalt Klebelsberg Kuno, a Los Angeles-i olimpia aranyérmes magyar vízilabdacsapatának tagjai vitték a koporsóját − A fenti címet kapta az a kötet, amelyet Ujváry Gábor történész és Vertel Beatrix tervező grafikus szerkesztett, és amely Klebelsberg Kuno életpályáját, munkásságát tárja az olvasó elé. Nemcsak Klebelsberg részletes, „nagyfelbontású” portréját ábrázolja a kötet, de egyben rendkívül fontos korrajz is. Egy nehéz korszak, alapvetően a Trianon utáni Magyarország korának lenyomata (MH)

 

Románia

• Az EMNP Szilágyi Zsolt alelnököt indítja a romániai elnökválasztáson − „Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) saját jelöltjét, Szilágyi Zsoltot, a párt alelnökét indítja a novemberi romániai elnökválasztáson” – jelentették be az EMNP vezetői vasárnap, egy csíkszeredai sajtótájékoztatón. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke elmondta, a párt választmánya úgy értékelte, hogy a közelgő választási kampányban is meg kell jeleníteni azokat az értékeket, amelyek képviseletére a párt megalakult. Az egyik kiemelt témakörként jelölte meg, hogy az erdélyi magyarok mit várnak el a román államtól, a másikként pedig a román államszerkezeti reformot említette (MTI)
• Több ezren tüntettek a kormánykritikus tv mellett Bukarestben − Mintegy kétezren vettek részt az Antena 3 hírtelevízió hívására azon a bukaresti megmozduláson, amelyet az államfői hivatal előtt tartottak a televízió védelmében (Nsz)
• Szilágyi Zsolt a néppárt államfőjelöltje − „Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Szilágyi Zsoltot, a párt alelnökét indítja a novemberi romániai elnökválasztáson” – jelentették be az EMNP vezetői (Krónika)
• Tanügyi tisztségeket kér az RMDSZ − „Az oktatásügyi törvény alapján a tanfelügyelőségeknek konzultálniuk kell a kisebbségek parlamenti képviseletével a kisebbségi oktatást érintő döntések kapcsán, így az RMDSZ aktívan bele kíván szólni a szervezési kérdésekbe” – jelentette ki Szabó Ödön (Krónika)
• Színes volt Kolozsvár a hétvégén − Hatalmas színes nappalivá varázsolta Kolozsvár Főterét három napra a Colours of Cluj (Kolozsvár színei) fesztivál, amelynek keretében nemcsak a Mátyás-szobor előtt, de a Deák Ferenc (Eroilor) utcában és a Fellegváron is számos programra került sor (Krónika)
• Fejlesztenék a Csángó Rádiót − A földfelszíni sugárzásban látja a Csángó Rádió bővítését Lőrincz Celesztin, a rádió létrehozója, aki pénteken aKossuth Rádió műsorainak vendége volt (Krónika)
• Az RMDSZ már gyűjti az aláírásokat Kelemen Hunornak − „Az RMDSZ hétfőn megkezdte az államfőválasztáson való induláshoz szükséges aláírások összegyűjtését. A Kelemen Hunor elnökjelölt támogatására leadott legkevesebb 200 ezer aláírást a szeptember 23-ig iktatják” – jelentette be Kovács Péter főtitkár, az RMDSZ kampányfőnöke (Maszol.ro)
• Nincs meglepetés: Johannis lesz a jobboldal államfőjelöltje − „A liberálisok (PNL) és a demokrata liberálisok (PDL) által megrendelt felmérésben egyaránt Klaus Johannis végzett Cătălin Predoiu előtt, így a nagyszebeni polgármester lesz a PNL és a PDL alkotta Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) elnökjelöltje az államfőválasztáson” – tudta meg azadevarul.ro (Maszol.ro)
• Kelemen: Voiculescunak nem volt befolyása a kormánykoalícióra − „A pénteken tíz év letöltendő börtönbüntetésre ítélt Dan Voiculescunak semmilyen befolyása nem volt a kormány munkájára” – jelentette ki szombat este Kelemen Hunor Kovásznán (Maszol.ro)
• Analfabetizmus Romániában – meglepetésekkel (INFOGRAFIKA) − A 2011-es statisztikák alapján mintegy negyedmillió ember nem tud írni és olvasni Romániában (Maszol.ro)
• Domus pacea − A béke házává szeretné alakítani a romantikusan szép keresdi Bethlen-kastélyt Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője (Népújság)
• Elkezdte az aláírásgyűjtést az államelnök-választásokra az RMDSZ (Transindex) 
• Bukarestben mintegy kétezren tüntettek az Antena 3 mellett (Transindex) 
• „Az a dolgunk, hogy mozgósítsuk az erdélyi magyarokat„ − „Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) saját jelöltjét, Szilágyi Zsoltot, a párt alelnökét indítja a novemberi romániai elnökválasztáson” – jelentették be az EMNP vezetői vasárnap Csíkszeredán sajtótájékoztatón. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke elmondta, a párt választmánya úgy értékelte, hogy a közelgő választási kampányban is meg kell jeleníteni azokat az értékeket, amelyek képviseletére a párt megalakult. Az egyik kiemelt témakörként jelölte meg, hogy az erdélyi magyarok mit várnak el a román államtól, a másikként pedig a román államszerkezeti reformot említette (HVG)
• Taktikai nézeteltérés az erdélyi magyar érdekérvényesítésről − Bíró Zsolt, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke szerint nem az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával lehet elérni a székely autonómiát. Török László, Nagyszalonta RMDSZ-es polgármestere pedig arról beszélt a Vasárnapi újságban, hogy néha prózai dolgokon múlik, hogy születnek-e a partiumi, illetve erdélyi magyarság érdekeit szolgáló eredmények. „Tipikusan román megoldás” – így vélekedett egy elemző, amikor Victor Ponta miniszterelnök közölte, Románia ugyan nem lép ki az Európai Bizottság és az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közötti perből – melybe a brüsszeli testület álláspontját támogatva lépett be –, de képviselőjük nem jelenik meg a tárgyaláson. A kérdés azért vált fontossá, mert az RMDSZ tagja lett a kormánynak, így az az abszurd helyzet állt volna elő, hogy a koalíciós partnerek egymás ellen pereskedtek volna. A „kint is vagyok, bent is vagyok” megoldásra az RMDSZ hasonlóan válaszolt: Kelemen Hunor lemondott miniszterelnök-helyettesi és kulturális miniszteri posztjáról, az RMDSZ viszont maradt a kormányban. Ezt a megoldást több romániai magyar párt nem találja elfogadhatónak, sőt azt sem, hogy az RMDSZ egyáltalán kormányzati szerepet vállalt … (hirado.hu)

 

 

 

Szerbia

• „Pásztor megpróbál egyszerre négy széken ülni„ − Nem tárgyalt Aleksandar Vučić kormányfővel a vajdasági politikai válság megoldásáról, jelentette ki Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) elnöke, s elvetette azokat az állításokat is, miszerint pártja érdekelt a Goran Ješić távozásával megüresedett mezőgazdasági titkári poszt betöltésében. “Éppen csak a harmadik világháború nem tört még ki, Önök meg azzal nyaggatnak, hogy ki lesz a tartományi mezőgazdasági titkár. Megismétlem – ki tudja hanyadszor – a liga egyetlen tartományi tisztség megszerzésében sem érdekelt”, mondta Čanak aPolitikának nyilatkozva. Arra a megállapításra, miszerint a tartományi kormány átalakításával kapcsolatos tárgyalásokban nem vesz részt a Vajdasági Magyar Szövetség, Čanak megjegyezte, azért, mert Pásztor Istvánt ez nem is érdekli. “Pásztort voltaképpen mindez nem érdekli, mert meg van győződve arról, hogy sikerül neki négy széken ülnie, arról, hogy egyik pozíciója Belgrádhoz köti, egy másik Budapesthez, a harmadik Újvidékhez, míg a negyedik Szabadkához. És most holmiféle politikai négylábúként viselkedve azt hiszi, megszilárdította a helyzetét. Én azonban nagyon szkeptikus vagyok e tekintetben, lévén, hogy mind a négy lába jobbos”, mondta a LSV elnöke (Kitekintő)
• Fontos helyekről hiányoznak diplomaták − „Szerbiának hónapok óta nincs vezető diplomatája a kulcsfontosságú világközpontokban. A betöltetlen nagyköveti posztok száma még Ivica Dacic előző kormányfőt, jelenlegi külügyminisztert is meglepte” – írta aVajdaság Ma aB92 rádióra hivatkozva. „Nekem azt mondták, hogy egy tucat lehet a számuk, de amikor áttekintettem a helyzetet, összeadtuk az üres helyeket és azokat, ahol a nagykövet mandátuma lejár, akkor nagyjából 25 nagykövetig és konzulig jutottunk” – jelentette ki a szerb diplomácia vezetője (Nszv)
• A koszovói rendőrség 40 feltételezett iszlamista szélsőségest vett őrizetbe − A koszovói rendőrség negyven embert vett őrizetbe hétfőn, akik a gyanú szerint szíriai és iraki harcokban vettek részt, és terrorista szervezeteket támogattak (Magyar Szó)
• Ljajić: Meg kell akadályozni, hogy az EU-ból származó élelmiszer Szerbián keresztül jusson Oroszországba − „A hússal való rossz tapasztalatok után meg fogják akadályozni, hogy az Európai Unióban termelt élelmiszer, gyümölcs és zöldség Szerbián keresztül jusson Oroszországba” – jelentette ki Rasim Ljajić kereskedelmi, turisztikai és telekommunikációs miniszter (Vajdaságma.info)
• Minden nap 3,4 millió euróval adósodik el az ország − Az év elejétől július végéig Szerbia minden nap átlagosan közel 3,5 millió euróval adósodott el, derül ki az államadóssággal foglalkozó igazgatóság adataiból (Vajdaságma.info)
• Szerbiának a legfontosabb nemzetközi központokban nincsenek diplomatái − „Szerbiának már hónapok óta nincs vezető diplomatája a kulcsfontosságú világközpontokban. A betöltetlen nagyköveti posztok száma még Ivica Dačić eddigi kormányfőt, jelenlegi külügyminisztert is meglepte”, írja aB92. „Nekem azt mondták, hogy egy tucat, de amikor áttekintettem a helyzetet, s összeadtuk az üres helyeket és azokat, ahol a nagykövet mandátuma lejár, akkor nagyjából 25 nagykövetről és konzulról beszélünk” – mondta Dačić. Kifejtette, ez azt jelenti, hogy „most a diplomáciai hivatalok vezetőinek harmada, de akár fele nélkül funkcionálunk” (Vajdaságma.info)
• Verbić: Több diák iratkozhat a gimnáziumokba − Srđan Verbić oktatási miniszter kijelentette, a minisztérium által előkészített törvényi megoldásokkal megrendítik a kiadói monopóliumokat, a diákoknak kevesebb tankönyvet kell majd vinniük az iskolába, de a nyolcadikosok záróvizsgája is kevésbé lesz megterhelő. Verbić azt mondta, a tanárokra szeptembertől kevesebb bürokrácia vár, s az oktatási minisztérium azt tervezi, hogy az év végéig elfogad néhány új törvényt – az oktatási és nevelési rendszer alapjairól szólót, azután az általános és a középiskolai oktatásról szólót, valamint a tönkönyvtörvényt (Vajdaságma.info)
• Újra Szabadkát választanám − Korsós Tamás Magyarország szabadkai főkonzulja azt mondja, élete egyik legszebb négy évét töltötte külképviseleti vezetőként a Délvidéken − Az elmúlt négy év bővelkedett történelmi eseményekben. Az anyaország és a délvidéki magyarság kapcsolatát tekintve is, meg a vajdasági magyar közösség belső szerveződését, munkáját és helytállását illetően is fontos dolgok történtek velünk. Korsós Tamás Magyarország szabadkai főkonzulja a Kárpát-medencében is sok tekintetben egyedülálló közösségnek tartja a vajdasági magyarságot. A szabadkai külképviselet vezetőjeként négy évet töltött Vajdaságban (Magyar Szó)

 

Szlovákia

• „Nem volt más lehetőségünk, mint a pártalapítás” − Öt éve jött létre a Híd. Miért? Magyar párt a Híd? Kitől származott az etnikumok feletti párt ideája? Lesz magyar összefogás 2016-ban? Meddig marad Bugár Béla a politikában? A Híd elnökével beszélgettünk − „…Akkoriban volt egy időszak, amikor úgy tűnt, hogy minden rendeződik. Amikor Duray Miklós piszkálódni kezdett, Csáky Pál akkori pártelnök nagyon keményen elítélte, kezet is fogtunk. Aztán viszont elkezdték szisztematikusan leszavazni a javaslatainkat, az erő pozíciójából – gyakorlatilag kiszorítottak bennünket a pártból, ráadásul Csáky politikájának eredményeként már a parlamenti partnerpártok sem voltak hajlandók tárgyalni az MKP-val. Akkor döntöttünk úgy, hogy ennek nincs értelme. Nem maradt más lehetőség, ki kellett lépni a pártból. Akkoriban úgy volt, hogy kilépek a politikából, ám a sok bátorító levél hatására úgy döntöttem, maradok. Az elmúlt két választáson szerzett preferenciaszavazatok is bizonyítják, hogy jól döntöttem. Tehát ma is ezt csinálnám, de lehet, hogy jobban lereagálnám a Hidat ért támadásokat … mi tudatosítjuk, soha nem leszünk annyian, hogy a parlamentben a szlovákok nélkül keresztülnyomjunk egy javaslatot. Ki képviseli jobban a magyarok érdekeit? Az, aki elintézi, hogy az oktatási-nevelési támogatást ezentúl az OTP Bankon keresztül a szülők kapják, csak azért, hogy aztán megkapja a magyar szülők jegyzékét, az ilyen pénzosztás eredménye pedig iskoláink elromásodása? Vagy az, aki nagy nehezen kiharcolta, hogy a támogatást kapják meg az iskolák szülői vagy pedagógusi közösségei?…” (Új Szó)
• Kotleba is készül az ünnepségre − Augusztus 29-én a szlovák nemzeti felkelés hetvenedik évfordulójára emlékeznek. Az állami ünnepségekre nem hívták meg Marián Kotleba besztercebányai megyefőnököt, aki korábban többször dehonesztáló szavakkal illette ezt a történelmi eseményt (Új Szó)
• Elkerüli a leminősítést a Selye János Egyetem? − Szlovákiában megkezdődött a felsőoktatási intézmények átfogó akkreditációs folyamata. Most dől el, hogy az ország egyetlen magyar egyeteme, a révkomáromi Selye János Egyetem teljesíti-e az Akkreditéciós Bizottság feltételeit, azaz elkerüli-e a leminősítést. Az akkreditáció legfontosabb eredménye az lesz, hogy kiderül, milyen szinten működnek a szlovákiai egyetemek és főiskolák. Ľubor Fišer, az Akkreditációs Bizottság elnöke megerősítette: huszonkét felsőoktatási intézménytől kapták meg a szükséges dokumentumokat a folyamat megkezdéséhez. Októbertől decemberig az összes kart meglátogatják, köztük a Selye János Egyetem karait is. Szigeti László, az egyetem igazgatótanácsának tagja szerint nagy az esélye annak, hogy Révkomáromban sikeresen veszik az akadályokat (InfoRádió)
• Kiska Ficoról: nincs feszültség, konstruktívak a tárgyalások − Az államfő szerint közte és Robert Fico kormányfő között nincs feszültség, havonta egyszer rendszeresen találkoznak (Bumm.sk)
• Fico: a szankciók veszélyeztetik Szlovákiát − „Az EU és Oroszország egymás ellen foganatosított szankciói értelmetlenek és veszélyeztetik Szlovákiát” – jelentette ki Robert Fico (Hírek.sk)
• Fico: Szlovákia érdekeit védelmezem, üdvözölném az ellenzék csatlakozását is − Robert Fico miniszterelnök a Szlovák Nemzeti Felkelés (SNP) 70. és a II. világháború befejezésének 69. évfordulója alkalmából a Privigyei (Prievidza) járásban található Papszabadiban (Lehota pod Vtáčnikom) megtartott szombat esti ünnepségen bírálta az uniós szankció-politikát és egységre szólított fel (Hírek.sk)
• KÉPMUTATÁS: Szlovákia megszavazta a szankciókat, Fico meg itthon keményen beléjük köt − Robert Fico szerint értelmetlenek és veszélyesek az EU és Oroszország által bevezetett kölcsönös szankciók (Paraméter.sk)
• Kotlebát nem hívták meg az SzNF ünnepségre – mégis ott lehet − Marián Kotleba a múltban hazaárulásnak nevezte az SzNF-t, megyeelnökként nem kapott meghívót (Paraméter.sk)
• Nincs feszültség Kiska és Fico között – állítja az államfő − A sajtó viszont attól hangos, hogy a kormányfő sok mindenben nem ért egyet Kiskával (Paraméter.sk)
• Kotleba és a közgyűlés a nemzeti felkelésről − A Besztercebányai Megyei Önkormányzat vezetője nem zárja ki, hogy részt vesz a szlovák nemzeti felkelés (sznf) 70. évfordulója alkalmából a megyeszékhelyen rendezett központi ünnepségen (Felvidék.ma)

 

Ukrajna

• Az este majdnem kitört az orosz–ukrán háború − Kijevi bejelentések szerint egy orosz „humanitárius konvoj” akart behatolni Ukrajna területére katonák és harci járművek kíséretében. Az antiterrorista hadműveleten járó ukrán egységek donyecki szombaton teljességgel bekerítették szeparatistákat (Nsz)
• Oroszország átadta az öt letartóztatott ukrán tisztet − Oroszország átadta Ukrajnának a 72-es gépesített dandár öt tisztjét, akik – Kijev állítása szerint – harc közben kényszerültek átlépni a határt (TiszaNews)
• Bekerítették az oroszbarát erőket Donyeck városánál − „Az ukrán hadsereg elfoglalt egy kulcsfontosságú települést Kelet-Ukrajnában, és ezáltal bezáródott az ostromgyűrű, a régió legnagyobb városa, az oroszbarát felkelők ellenőrzése alatt álló Donyeck körül” – ismerte el szombaton a lázadók főparancsnoka (TiszaNews)

 

A régió hírei Világtükör

• Londoni elemzők az orosz szankciókról − „A nyugati élelmiszerimportra bejelentett orosz embargónak várhatóan csekély negatív növekedési hatása lesz a közép-európai EU-gazdaságokban, a deflációs nyomást ugyanakkor erősítheti ezekben az országokban a moszkvai importtilalom” – vélekedtek hétvégi helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők (Kitekintő)
• Megreformálnák a bevándorlási törvényeket Franciaországban − Megfelelő francia nyelvtudás nélkül nem jár majd hosszútávú vízum, sem állampolgárság. Az új törvény a megalkotói szerint a társadalmi beilleszkedést segítené elő. A reformok kiterjednének a „tehetség vízumra” és a menekültkérdés megoldására is. A kormány reméli, a külföldiek is belátják majd, hogy az integrációs intézkedés az ő javukat hivatott szolgálni (Kitekintő)
• 112 kérdés a kétnyelvűségről − Gyakori téma a 2004 májusa óta az Európai Unióhoz tartozó országokban, de különösen Nagy-Britanniában szerencsét próbált magyar munkavállalók sokasága. Csiszár Rita, Svájcban élő alkalmazott nyelvész, szociológus az új népvándorlás ritkábban emlegetett, de annál lényegesebb szempontjáról, a kétnyelvű nyelvhasználatról jelentetett meg nemrégiben aktuális és praktikus kézikönyvet (Nsz)

 

Vélemény, publicisztika, interjú, blog

• Navracsics esélyei − „Jól emlékszem arra a napra, amikor Bajnai Gordon akkori miniszterelnök 2010 őszén a Parlament épületében bejelentette, hogy Andor Lászlót jelöli uniós biztosnak. A bejelentés formája azt jelezte, hogy a jelölés, a jelölt és a biztosi poszt egyaránt fontos a magyar kormány és vezetője számára. Ehhez képest igencsak meglepő volt az a mód, ahogy most Orbán Viktor miniszterelnök helyett csak a jelölt, Navracsics Tibor jelentette be a maga jelölését. Mégpedig twitteren és angol nyelven. Mindezt kétféleképp lehet értelmezni. Vagy úgy, hogy a jelölés teljesen érdektelen a miniszterelnök számára, aláírta az eléje tett levelet, de ezen túl semmilyen jelentőséget sem tulajdonít neki. De jelentheti azt is, hogy egyáltalán nem biztos Navracsics Tibor EU-biztosi megválasztásában, s nem szeretné, ha a várható kudarc az ő nevéhez kötődne. S bár a magyar közéletben is elterjedt már a facebookon való politikai üzengetés, arra még nem volt példa, hogy egy fontos kormányzati döntés először angol nyelven és twitteren jusson el a nyilvánossághoz …” Hegyi Gyula (Nszv)
• Férges volt az országalma − „Amióta az éj leple alatt beemelték helyére a Megszállási Emlékművet, a hivatalos körök igyekeznek ad acta tenni a giccses és hazug emlékmű elleni tiltakozásokat. Azt hiszik, ezzel lezártnak tekinthetik az egész „ügyet”, amit véleményük szerint csak a fővárosi polgárság egyrésze tart fontosnak. Nem törődnek sem a hivatalos német, vagy amerikai rosszallással sem, mert úgymond „mások ne avatkozzanak be a mi történelem-értelmezésünkbe”. Pedig hát éppen itt van a kutya eltemetve: az országalma, ami az emlékmű alkotója Párkányi Raab szerint kihull Gábriel arkangyal kezéből, jelentené a független magyar államot, amit a német megszállás megdöntött. Hagyjuk most figyelmen kívül azt, hogy a magyar törvényhozás 1944. március 19-ike után is olajozottan működött és hogy Baky államtitkár vallomása szerint Horthy Miklós passzivitása vagy hallgatólagos beleegyezése hozzájárult a vidéki zsidóság (öregek, nők, gyerekek) gyors deportálásához, tömeges meggyilkolásához. Inkább arra fordítsunk némi figyelmet, miért küldte be Hitler a német csapatokat Magyarországra? Mert értesült Kállay Miklósnak az esetleges kiugrásról folytatott tárgyalásairól. Pontosítsunk: 1941 nyarától kezdve aktív szövetségesei voltunk annak a Harmadik Birodalomnak, amelyik akkor már két éve harcban állt a nyugati demokráciákkal és megtámadta addigi taktikai szövetségesét, a Szovjetuniót …” Gömöri György (Nszv)
• Európa 2020-ban − „Miért éppen 2020-ban? Két ok miatt. Egyrészt, mert a most formálódó uniós vezetés öt évig lesz hivatalban, és bár több szó esik a személyekről, mint a tartalomról, a viták értelemszerűen kitérnek arra is, mit várnak el az állampolgárok, illetőleg a főbb politikai erők, gazdasági és társadalmi szereplők az új vezetéstől. Nekik fel kell mérniük, mire képesek, és meg kell határozniuk a közösség fő politikai céljait …” Andor László (Nsz)
• Jogállam − „A jogállam, az fontos dolog. És tényleg. Fontos, mert csak. Mert csak jogállamban vagy biztonságban. Csak jogállamban érezheted úgy, hogy mindenki által ismert és elfogadott játékszabályok szerint élheted az életed. Csak jogállamban van értelme annak, hogy törvény előtti egyenlőség. Csak jogállamban értelmezhető a szabadság. Ami ugyan a liberálisok szerint sohasem igazán teljes, de azért a jog nélkül meg semmilyen. Ezzel nagyjából azt akartam mondani, hogy a liberalizmus – pláne a neoliberalizmus! – meghaladható, sőt meghaladandó, ám a jogállam soha. Erről szólt többek között a tusványosi beszéd. Hogy a világ maga, a való élet, az emberek személyes és közösségi tapasztalatai fogják kikényszeríteni a neoliberális dogmák meghaladását és elvetését. Természetesen nem a szabadságjogok, az alapjogok területén. Azok mind-mind benne vannak az Alaptörvényben, azokhoz nem nyúl senki, és nem is akar nyúlni. Senki és semmi nem fenyegeti a szólásszabadságot, a gyülekezési jogot, a tulajdonjogot, a törvény előtti egyenlőséget, a parlamentarizmust, a hatalmi ágak szétválasztását, a titkos és általános választójogot. Senki és semmi nem fenyegeti ezeket, bármit is hazudjanak a neoliberálisok. Viszont nyilván „veszély fenyegeti” a piac mindenhatóságát, a káoszt és embertelen igazságtalanságot okozó szabad versenyt, egyszóval a globális szabad versenyes kapitalizmus dogmáját, már csak azért is, mert a hétmilliárdos emberiség ezen az alapon egyszerűen halálra ítéli önmagát …” Bayer Zsolt (MH)
• Reinkarnációk − „Magyarország magyarok általi elárulása nem új keletű. Mióta Magyarország létezik, több mint ezer éve, mindig akadtak, akik jó pénzért, rosszul felfogott érdekből, félelemből, tévhitből vagy ki tudja miért, kiszolgáltatták hazájukat idegen érdekeknek. De ezt főként egyénenként tették. Csoportosan, intézményesen azonban csak a huszadik század elejétől vált jellemzővé, amikor megkonstruált, hamis ideológiai alap szolgáltatott érveket arra, hogy árulókká váljanak. Ők voltak a bolsevisták, a kommunisták, a radikál-liberálisok, akik szovjet-orosz mintára létrehozták a dicstelen Tanácsköztársaságot a vesztes első világháború után. Trianon és következményei a győztes nagyhatalmak döntése nyomán nélkülük is bekövetkeztek volna, de nem ilyen súlyos áron …” Stefka István (MH)
• Az egyház nem nemzetpolitikai alapon működik − Beszélgetés dr. Német László SVD nagybecskereki katolikus püspökkel a németcsernyei templom sorsának apropójából — „Sorra bontják az állagában veszélyesnek, illetve teljesen elhagyottnak ítélt katolikus templomokat a Délvidéken, ráadásul egyházi utasításra.” Ez a mondat egy anyaországi lap online kiadásának cikkében jelent meg nemrégiben. Szerzője a Magyar Patrióták Közösségére hivatkozik, mely a nagybecskereki egyházmegye honlapján közzétett hivatalos közleményt vette alapul (Hét Nap)
• Kozák sors − „Az ukrajnai harcok változatos szereplői közül is kiemelkednek a gyakran tradicionális egyenruhában harcoló kozák csapatok. Mindkét oldalon találni kozákokat, és más-más módon ideologizálják szerepvállalásukat. A kozákok a 14. században jelentek meg a színen, a formálódó orosz és lengyel birodalmak határvidékein. Etnikailag vegyes csoportokról van szó, amelyek részben a Fekete-tengertől északra elterülő sztyeppék nomád lovas népeiből, részben pedig a vidékre érkező újabb szláv törzsekből álltak össze. A kozákok szervezetileg „hadakat” alkottak, amelyek részlegesen autonóm hatalmi egységeket jelentettek a lengyel–litván és az orosz államban. Adózás alól felmentett, a jobbágysort nem ismerő, cserében azonban földművelés mellett katonáskodó csoportokról volt szó, amelyek elsődleges szerepet játszottak az Orosz Birodalom területi növekedésében. A 18. századra minden nagyobb kozák csoport orosz fennhatóság alá került, majd 1918 után, mivel a kommunista hatalomátvétel elleni lázadás élharcosai voltak, szervezeteiket visszafejlesztették, korábbi szerepüket elvesztették. A kommunizmus bukása után azonban két, egymással ellentétes kozák tradíció is újra a felszínre került …” Ravasz Ábel (Új Szó)
• Magyar alkony − „A demokrácia legfőbb hiányossága az, hogy azok, akikre rá lett bízva a hatalom gyakorlása, többnyire nem mernek élni vele, rettegve attól, hogy szép, elvont szabadság-eszményeik esetleg sérülhetnek. Ennek következtében aztán a szélsőségesek elpofátlanodnak, fel-alá masíroznak, ott marconáznak a településeken, ijesztgetve a zsidókat és a cigányokat, valamint a nálunk tanuló, vagy éppen csak erre járó színes bőrű népességet, bizonyítva, hogy az emberi agy fejlődése roppant lassú és nehézkes folyamat. Bizonyára van ebben jelentősége a földrajzi fekvésnek is, mert mintha a Lajtától nyugatra az emberi agy fejlődése némileg gyorsabb lenne, mindenesetre arrafelé képesek mai életük megkönnyítésére használni a múltat, míg mifelénk inkább csak hamisítani szeretik azt …elcsodálkozva azon, hogy a XXI. században még mindig hatnak ugyanazok a bornírt baromságok, mint egy évszázaddal ezelőtt, egyesek még ma is érvényesnek tekintik a nácizmus avítt jelszavait, ostoba elveit. Száz évvel ezelőtt még lehetett mentséget találni a nép egyszerű gyermekének nácizmusára, még lehetett azt feltételezni, hogy szegény ostoba, nem tudta, hogy hová vezet az út, melyre akkor lépett, amikor beállt a nácik soraiba, de mára már ez a mentség sincs meg, hiszen megfizettük a tandíjat, a nemzet egytizede életével fizetett a megokosodásunkért. Hát, vagy kevés volt az áldozat, vagy ez a nép nagyon buta, de nem úgy tűnik, hogy mélyen a lelkébe égett volna a fajelmélet tagadása, az ember és ember között fajelméleti alapon történő különbségtétel tilalma, vagy a revansizmus, a sovinizmus elutasítása …” Ille István (Kanadai Magyar Hírlap)
• Esterházy zsoltár − „Esterházy János gróf, megalázottak és megnyomorítottak János bácsija. Neved és sorsod immár örökre összefonódik a XX. század magyar kálváriájával, melynek stációit, néped keresztjét magadra véve jártad végig Krisztus áldozatának részesévé válva. Egy véglegesen magunk mögött hagyott, százszor elátkozott évszázadban láttad meg a napvilágot egy olyan országban, amelyet akkor és később is, a sajátodnak vallva szeretettél, s ettől a hazaszeretettől halálodig soha semmi nem tudott eltántorítani. Utódaidként és örököseidként, engedd, hogy köszönetet mondjunk neked földi pályafutásod és a vele összefonódó kálváriád minden stációjáért …” Molnár Imre (Felvidék.ma)
• Tankönyvellátásból elégtelen − „Bal lábbal indult és azzal is folytatódott az első és második osztályosok számára szükséges tankönyvekre kiírt versenytárgyalás. Mint ismeretes, a megváltozott tantervet kellett volna az új tankönyveknek követniük …” Bodolai Gyöngyi (Népújság)
• Schengen és a Lánchíd oroszlánja − „A nemzeti bank kormányzója szerint Románia akkor léphet majd be az eurózónába, amikor autópálya szeli át a Kárpátokat …” Mózes Edith (Népújság)
• Labdára lecsapó − „Tusványosi munkaalapú táborvezető elvtárs úr, ártatlanul naiv gyermeki kérdéseink lennének Önhöz, oda a TEKes (nem, nem tököst mondtam) kockásingeseken túli világba: Tessék mondani, ha a tízmilliókért őrzött (emlék)Szabadság (emlék)téri emlék(mű) helyett egy kevésbé botrányos került volna oda, és az őrzés díját másra lehetett volna költeni, vajon az összes elhanyagolt, de ismert sírral, síremlékkel rendelkező magyar áldozatnak jutott volna a nyughelyére egy szál virág? Vagy egy fél deci gyomirtó? … Tessék mondani, mit akart a szerző kifejezni (gyk. „jelképelni”) avval, hogy egy 8×16 méteres acélmadár (nem túzok, nem liba, nem ökörszem, hanem sas – valahogy mostanában divatosak a jelképező szoborsasok…) lecsap egy drótlabda (acélhere?) jellegű valamire? És miért csap le a labdára? Megeszi vagy ő rúgja a szögletet? Tessék mondani, kaphatnak a külhoni szép és okos magyar gyerekek is a megszűnő magyar iskolák udvarára ilyen lecsapó acélsasot? Ha majd oda szavaznak felnőtt korukban, amerre a keleti nyitás mutatja? Vagy legalább egy trikolóros, akármire lecsapó rézfaszú baglyot? Miért tetszett az a másik miniszter bácsi már megint elrakni a mikrofont a földre?! Mi nem az ertéeltől gyöttünk…” Ardamica Zorán (Paraméter.sk)
• Vagyunk – voltunk − Riport egy 75 évvel ezelőtt betiltott óbecsei diáklap kapcsán (1.) − „Az óbecsei magyar gimnazisták Vagyunk című lapjának történetéről először Dr. Várady Tibor mesélt. Nagyapja és édesapja jogi esetei között kutatva bukkant rá erre a történetre, amely eklatáns példája annak, amikor a hatalom a „nacionalizmus megnyilvánulásának lappangó veszélye” okán példát kíván statuálni, és a jog szigorával mértéket veszítve lesújt. A történet ott szerepel Tibor könyvében, benne szemelvényekkel a betiltott újságból, melynek eredeti példánya megmaradt a Várady iratok között. Ott van Mák Ferenc ragyogóan megírt Draskóczy tanulmányában is, ahol Feri méltó módon adózott a két háború között vajdasági magyarság irodalmát és művelődési életét újjászervező Draskóczy Ede óbecsei ügyvéd, író, újságíró, lapszerkesztő munkásságának. Mind a két olvasatban az eset befejezetlennek tűnt, sejtettem, hogy a történetnek volt még utóélete. Nem is akármilyen …” Csorba Zoltán (Magyar Szó)

 

Elemzés, háttér

• Fontos a fiataloknak magyarnak maradni? − „Tíz év alatt 62 ezer fővel csökkent a szlovákiai magyarok száma. A demográfusok szerint ennek elsődleges oka a nemzetváltás. Igaz, hogy a 18-34 éves fiatalok kevésbé ragaszkodnak a magyarságukhoz, mint az idősebbek? Írásomban ezekre a kérdésekre próbálok választ adni a Fórum Kisebbségkutató Intézet 2014-es kutatása alapján. A kutatás Dél-Szlovákiában zajlott, 3000 fős felnőtt magyar lakossági mintán, amely nem, kor, iskolai végzettség, kerületi és járási megoszlás, illetve város–falu mutatók szerint reprezentatív. Az elemzés még tart, de a fő vonulatok már most is kirajzolódnak. A nemzeti identitással kapcsolatban léteznek úgynevezett nemzetiséggel kapcsolatos kulcsfontosságú döntések. Azokat a döntéseket nevezem így, amelyek alapvetően hatnak a nemzeti identitás kialakulására és további fejlődésére. Eddigi kutatásaink alapján ezek a következők: 1. a saját nemzetiség átörökítése az utódokra (milyen nemzetiségű lesz a gyerek), 2. az iskolaválasztás (a szülők milyen tannyelvű alapiskolába íratják a gyermeküket), 3. a nyelvhasználat, 4. a partnerválasztás és a saját nemzetiség érvényesítése a kapcsolatban. Ezekhez a döntésekhez (nemzetiség, magyarul beszélni, magyarnak maradni, a gyerek magyar iskolába járjon és magyar legyen, a magyarság ne olvadjon be, a magyarlakta település ne szlovákosodjon el, legyen magyar alapiskola és legyenek magyar feliratok, a magyar fiatalok magyar társat találjanak, a magyarok éljenek a jogaikkal, a következő nemzedék őrizze meg szülei nemzetiségét, a fiatalok ne költözzenek külföldre) konkrét értékek társulnak …” Lampl Zsuzsanna (Új Szó)

 

Cikkek

 Az EMNP Szilágyi Zsolt alelnököt indítja a romániai elnökválasztáson

 

Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:

Kolozsvár/Csíkszereda, 2014. augusztus 10., vasárnap (MTI) – Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) saját jelöltjét, Szilágyi Zsoltot, a párt alelnökét indítja a novemberi romániai elnökválasztáson – jelentették be az EMNP vezetői vasárnap Csíkszeredán sajtótájékoztatón.

 

Toró T. Tibor, az EMNP elnöke elmondta, a párt választmánya úgy értékelte, hogy a közelgő választási kampányban is meg kell jeleníteni azokat az értékeket, amelyek képviseletére a párt megalakult.

Az egyik kiemelt témakörként jelölte meg, hogy az erdélyi magyarok mit várnak el a román államtól, a másikként pedig a román államszerkezeti reformot említette.

„Arra szeretnénk a kampányt felhasználni, hogy végre érdemi vita induljon el a többség és a kisebbség között” – jelentette ki Toró T. Tibor. A pártelnök hozzátette, „nem látja”, hogy ki képviselné a kampányban a magyarság számára fontos témákat, ha az EMNP nem vesz részt saját jelölttel a versenyben.

Toró úgy vélte, Szilágyi Zsolt pályája és személye garanciát jelent a cél elérésére. A jelöltről elmondta, 1990-ben a román parlament legfiatalabb képviselője volt. 14 évet töltött el a román törvényhozásban, ahol többnyire a külügyi bizottságban tevékenykedett. 2004-től három évig a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen tanított politológiát, 2007 óta Tőkés László európai parlamenti képviselő kabinetfőnöke. Szilágyi Zsolt egyik alapítója az Erdélyi Magyar Néppártnak, amelynek megalakulása óta az egyik alelnöki tisztségét tölti be.

A választási részvétel előfeltétele, hogy a párt szeptember 23-ig 200 ezer támogató aláírást gyűjtsön össze.

Szilágyi Zsolt elmondta, örömmel tapasztalta, hogy a párt megyei szervezeteinek az elnöke és régióigazgatói értelmét látják a feladatnak, és dolgozni akarnak az aláírásgyűjtés során.

„Az EMNP azt tűzte ki célul, hogy az Európában már bevált autonómiaformák romániai megvalósítása által intézményes keretet biztosítson az erdélyi magyar önrendelkezésnek, a Székelyföld területi autonómiájának” – jelentette ki az elnökjelölt. Hozzátette, folyamatban van a kampánycsapat összeállítása, és rövidesen a nyilvánosság elé állnak az államelnök-jelölti programmal.

„Az a dolgunk, hogy mozgósítsuk az erdélyi magyarokat, érezzék, hogy a politika róluk is szól, és hogy a programunk megoldást kínál a gondjaikra” – hangoztatta az elnökjelölt.

Az erdélyi magyarság többségének a támogatását élvező Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) korábban bejelentette, Kelemen Hunort, a szövetség elnökét indítja el a választáson. vissza

Készítette: Boér Krisztina 

CEC ©  – Minden jog fenntartva