„Aki gyászolja Jeruzsálem pusztulását, az megéri és látni fogja újjáépülését.”
TisaBeÁv gyászünnepe
.jpg)
Az Áv hó 9-e este fatális dátum a zsidó történelemben. Ezen a napon pusztult el az első és a második Szentély, majd 70 évvel később ezen a napon esett el Betár városa, Bár Kochbá utolsó végvára. Évszázadokkal később, a spanyol zsidók kiűzetése is ezen a napon történt, valamint több véres pogrom és üldözés volt ezen a napon, mely így valóban nemzedékekre kiható katasztrófa előrevetített árnyéka lett. A gyász előfeltétele a vigasztalásnak, és az újraéledő zsidó nép életrevalóságának, ahogy azt a Talmud bölcsei mondták: “Aki gyászolja Jeruzsálem pusztulását, az megéri és látni fogja újjáépülését.” (Táánit 30.)
Tisá BöÁv gyászünnepe
Augusztus 4-én, hétfő este, és 5-én, kedden, áv 9., az év legszomorúbb napja. Böjt hétfőn 20:14-től kedd 20:58-ig. Ezen a böjt- és gyásznapon emlékezünk az Első Jeruzsálemi Templom lerombolására (i.e. 586.) és a Második Templom megsemmisülésére (i.sz. 68.). Az Első Templomot a babilóniaiak fosztották ki és égették porig, a Másodikat a rómaiak, az év ugyanazon napján. A Templomnak, a nép vallási központjának lerombolása nemcsak a vallásra mért súlyos csapást, hanem az első, illetve a második zsidó állam megszűnését is jelentette, és a zsidók száműzetését. A századok során is többször történtek Tisá BöÁvkor tragikus események a zsidó néppel. Nem eszünk, iszunk, mosakszunk, borotválkozunk, a nők nem festik ki magukat, nem élünk házaséletet, és nem hordunk bőrcipőt. Nem tanulunk Tórát, mert a tanulás örömöt okoz. Szabad olvasni Jeremiás siralmait, Jób könyvét, Jeremiás könyvének részleteit és a Talmudból a Templom lerombolásával vagy a gyász törvényeivel foglalkozó részeket. Nem megyünk dolgozni legalább estétől délig. Délig alacsony (3tefáchnál, azaz 24 cm-nél alacsonyabb) zsámolyon ülünk, mint a gyászolók a sivá hetében.
A gyásznap estjének imarendje
Augusztus 4-én, hétfő este hétköznapi esti ima. Halkan imádkozunk. Az Ámidá után az előimádkozó Teljes kádist mond. Ezt követően Jeremiás siralmait, a Mögilát Échát olvassuk gyászos dallammal. Échát követően a Kinotból, Siralmas énekekből olvasunk, majd Vöátá kádossal („Te, aki…”) folytatjuk. Az előimádkozó ezután elmondja a Teljes kádist, de kihagyja belőle a Titkábél(„Fogadtassék…”) bekezdését. [Egészen másnap délutánig nem mondja az előimádkozó ezt a bekezdést a Kádisban.] Álénu – (Záróima ). A nap gyászos jellegét azzal is kimutatjuk, hogy levesszük a Tóra-szekrény függönyét (párochet). Van, ahol kioltják a fényeket, és kézben tartott gyertyák fénye mellett mondják az imákat. Jeremiás siralmai és válogatások a Siralmas énekekből
A gyásznap reggelének imarendje
Augusztus 5-én, kedden a szükséges kézmosásoknál csak az ujjaink végét mossuk meg. A reggeli áldásokból chászid szokás szerint elmarad a seászá li kol corki („ aki minden szükségletemről gondoskodik!” ) áldás, hiszen nem hordhatunk bőrcipőt. A tálitot és a tfilint nem vesszük fel reggel, csak a Minchá délutáni imánál, mert ezek díszek. A Báruch seámárnál („Áldott, kinek…” ) és a Smávégén még a tálit kátán cicitjét sem csókoljuk meg. Szokásos hétköznapi Ámidá, de az ismétlésénél az előimádkozó elmondja az Ánénu („Válaszolj…” ) betoldást. Az Ámidá ismétlésében elmarad a papi áldás. Nem mondunk Táchánunt. Tóra-olvasáshoz három embert hívnak fel, a harmadik a Máftir. Gyászimákat, kinotot mondunk alacsony zsámolyon ülve. Ásré, Uvá löCion, de az Uvá löCionból kihagyjuk a Vöáni zot briti… („Én ezt a szövetséget…” ) kezdetű mondatot. Álénu (Záróima ). Gyászolók kádisa. A Napi zsoltár és a Kávé („Reménykedj…” ) elmarad a reggeli imánál. Böjtnapon csak akkor lehet a Tórából a böjttel kapcsolatos részt felolvasni, illetve az előimádkozó csak akkor mondhatja el az Ánénu betoldást, ha a jelenlévő közösségből legalább hárman böjtölnek.
A gyásznap délutánjának imarendje
A zsinagógában visszahelyezzük a párochetet. Felrakjuk a tálitot és a tfilint. Smá. Napi zsoltár. Kávé („Reménykedj…”) – ahol szokás egész évben a reggeli imában ezt mondani. Korbánot (Szentély-beli szertartások ). Ásré („Boldogok…” ) Az előimádkozó Fél kádist mond, majd Tóra-olvasás. Három embert hívnak fel a Tórához, a harmadik a Máftir. Ámidá (Tizennyolc áldás.) a Náchém („…vigasztald…”.) betoldással, és aki böjtöl elmondja az Ánénu („Válaszolj…”) betoldást is. Az Ámidáismétlésében az előimádkozó elmondja az Ánénu („Válaszolj…” .) áldást, a Náchém („…vigasztald…”) betoldást, és a papi áldást. Askenáz közösségekben Szim sálomot („Hozz békét…” ) mondunk. Álénu(Záróima ).
A böjt vége
A böjt kimenetelekor, 20:58 után pótoljuk a reggeli kézmosást. Kidus löváná ha a Hold tisztán látható az égbolton. Ha a Hold nem látható, augusztus 10-én hajnalig még lehet mondani (lásd még október 4.). Ugyan Tisá BöÁv böjtje estig tart, de utána sem eszünk húst, nem iszunk bort, és nem ünneplünk másnap délig. Ennek az az oka, hogy a Templom egész éjszaka és másnap, áv 10-én is égett.
