Megérkeztek Iránba az ellenőrök, Roháni tévébeszédben védte a „hatos” atomalkut
Megérkeztek Iránba a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrei, hogy megvizsgálják azt a nukleáris létesítményt, amelyet jó ideje nem láthatott külföldi szakértői szem. Haszan Roháni iráni elnök szombaton tévében közvetített beszédben védte a hatokkal kötött atomalkut az ellenzék bírálatára reagálva.
A félhivatalosnak számító iráni Mehr hírügynökség szombaton jelentette, hogy az ügynökség két ellenőre ellátogat az araki kísérleti nehézvizes reaktorhoz. A hírügynökség további részletekkel nem szolgált.
Irán novemberben állapodott meg a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel (NAÜ) abban, hogy nagyobb betekintést enged a nemzetközi ellenőrzésnek atomipari létesítményeibe. Ez a megállapodás nem része annak az alkunak, amelyet Irán ugyancsak novemberben az úgynevezett hatokkal – az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával és Németországgal – kötött arról, hogy befagyasztja atomprogramját fél évre az őt sújtó nemzetközi szankciók enyhítéséért cserében.
Az alkut bírálja Iránban a keményvonalas politikai ellenzék, és Haszan Roháni iráni államfő éppen szombaton – nem kizárt, hogy a NAÜ-ellenőrök érkezésére időzítve – vette védelmébe a szerződést egyetemisták előtt mondott beszédében, amelyet az iráni tévé élőben közvetített. Az ellenzék a nyugat iránti túlzott engedékenységet veti Roháni szemére, ő viszont arról győzködi ellenlábasait, hogy Irán a nemzetközi tárgyalásokon kulcsfontosságú kérdésekben, így nemzeti szuverenitásában nem ment bele kompromisszumokba. Mint mondta, a nemzetközi szankciók enyhítése fontos az iráni gazdaságnak, márpedig a gazdasági helyzet javítása éppoly fontos, mint a békés atomprogram folytatása, mivel gazdasági erő híján nem erősödhet a nemzet hatalma.
A diákok többször megakasztották beszédét: támogatói reformokért, korszerűsítésért kiáltoztak, keményvonalas bírálói azt üvöltözték, hogy halál Amerikára! Roháni erre azt magyarázta, hogy belső összhang kell a célok eléréséhez, az összhanghoz pedig nagyobb tolerancia.
„Ha nem tudunk megegyezni egy belső ügyben az ésszerűség talaján állva, akkor hogyan tudnánk a bonyolult, térségbeli és globális kérdésekben? – vetette fel.
