Ukrajnai tüntetések – Kijevi bírósági döntés, EBESZ-értekezlet, Janukovics Pekingben
Bírósági végrehajtók a helyszínen felolvasták a határozatot – jelentette Kovács Andrea, az MTI kijevi tudósítója. A demonstrálók „szégyent” kiabálva fogadták a döntést. Valerij Mazan, a főváros ideiglenes rendőrparancsnoka újságíróknak nyilatkozva leszögezte, hogy a rendőrség intézkedni fog, ha a tüntetők nem tesznek eleget a bírósági határozatnak.
Az elnöki hivatal előtt tüntetők csütörtök reggel nem engedték be az épületbe az ott dolgozókat.
Szerhij Arbuzov első miniszterelnök-helyettes egy tévéinterjúban kijelentette: a kormány nem zárkózik el az elől, hogy megvitassa az ellenzék és a tüntetők képviselőivel az elnök- és a parlamenti választások előre hozásának lehetőségét.
„Le kell ülnünk a tárgyalóasztalhoz, és meg kell vitatnunk minden hivatalos javaslatot, amit tesznek” – fogalmazott a kormány befolyásos, az államfőhöz közel álló tagja.
Miközben csütörtök reggel a tüntetők egy néhány száz fős csoportja az elnöki hivatalhoz vezető utat állta el, mintegy ötszázan a kormányépülethez vonultak. Az ott tüntetők zöme a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt zászlóit tartotta a kezében. A parlament épületébe való bejutást a demonstrálók nem akadályozták.
A törvényhozás épületével szembeni parkban a kormány melletti ellendemonstráció néhány száz résztvevője szintén hosszabb tüntetésre rendezkedett be, ők is sátrakat állítottak fel.
A Függetlenség terén, a kijevi demonstráció központi helyszínén mintegy 2-3 ezer tüntető tartózkodott. Olajoshordókban rakott tüzek mellett melegedtek, közben a kivetítőn figyelték az eseményekről szóló beszámolókat. A városházán berendezett melegedőben ételt, meleg ruhát osztanak, önkéntes orvosok látják el a betegeket. A szervezők ügyelnek a tisztaságra, takarítják a demonstrálók által elfoglalt alsó szintet. A tiltakozó akciók egyelőre békésen zajlanak, incidensekről egyelőre nem érkezett hír.
Kijevben megkezdődött az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kétnapos külügyminiszteri tanácskozása, amelynek első napján jelen volt Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Az értekezletén elmondott beszédében Németh Zsolt elfogadhatatlannak nevezte mindenféle, de különösen az állam részéről történő erőszak alkalmazását.
Kiemelte, hogy a gyülekezés- és szólásszabadság az EBESZ meghatározó alapelvei közé tartozik, ezen értékek tiszteletben tartása nélkül tartós demokráciát egyetlen országban sem lehet elérni. Hangsúlyozta, hogy senkinek sincs joga egy másik állam belügyébe beavatkozni, és befolyásolni annak orientációját.
Mint mondta, az Európai Uniónak továbbra is nyitva kell tartania az ajtót Kijev előtt. Kiemelte, hogy különösen a nemzetközi pénzügyi szervezeteknek kell fokozottan Ukrajnára figyelniük.
Az államtitkár szerint az EU-nak folytatnia kell a tárgyalásokat Ukrajnával a társulási megállapodás megkötése érdekében, Kijevnek pedig teljesítenie kell a még fennmaradt feltételeket, vagyis Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő ügyének rendezését és az ügyészségi törvény módosítását.
Az ukrajnai belpolitikai válság kezelésével kapcsolatosan párbeszédet szorgalmazott a felek között, amelyben a nemzetközi közösségnek közvetői szerepet kell vállalnia.
Victoria Nuland, az európai és ázsiai térségért felelős amerikai külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy az Egyesült Államok támogatja az ukrán népet, amely „Európában képzeli el a jövőjét”.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva „hisztérikusnak” nevezte a nyugati országok reakcióját arra, hogy Ukrajna visszalépett az EU-val tervezett társulási megállapodás aláírásától. Ukrajnának szuverén joga volt úgy dönteni, hogy az adott időszakban nem ír alá „valamiféle” megállapodást, amely ukrán szakértők és az ukrán vezetés kedvezőtlennek ítélt – mondta.
Guido Westerwelle német külügyminiszter közvetve bírálta a moszkvai befolyás erőszakos kiterjesztését. „Az idén tapasztalt fenyegetőzések és a gazdasági nyomásgyakorlás aligha nevezhetőek elfogadhatónak” – hangsúlyozta az EBESZ találkozóján Oroszország megnevezése nélkül.
A lengyel, svéd és német külügyminiszter az ukrajnai belpolitikai konfliktus rendezésére vonatkozó európai uniós javaslatot vitt magával a kijevi EBESZ-értekezletre, és ennek része egy pénzügyi segélycsomag is Ukrajna számára – jelentette csütörtökön saját értesüléseire hivatkozva a Rzeczpospolita című lengyel napilap.
„Megoldási módot javaslunk az ukrán vezetésnek arra, hogy csökkentse a reformok bevezetésének politikai költségeit, és támogatáshoz jusson a nemzetközi szervezetektől” – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, miután Carl Bildt svéd külügyminiszterrel együtt csütörtökön Mikola Azarov ukrán kormányfővel tárgyalt. Több részletet a tárgyalások érdekében nem akart elárulni.
Viktor Janukovics csütörtökön Pekingben Hszi Csin-ping kínai államfővel tárgyalt. Az ukrán elnök gazdasági és pénzügyi segítséget remél a kelet-ázsiai országtól a fizetésképtelenség felé haladó Ukrajna – és saját hatalma – konszolidációjának érdekében.
A hazájában tömeges kormányellenes megmozdulásokkal küzdő Janukovics a találkozót követően a két ország stratégiai partnerségét hangoztatta, de a Kínától remélt több milliárd dolláros pénzügyi segély bejelentésére egyelőre nem került sor.
