Amerikai jelentés: Magyarországon a törvények védelmezik a vallásszabadságot, de antiszemitizmus is tapasztalható
Magyarországon az alkotmány és a politikai irányvonal általánosságban védelmezik a vallásszabadságot, de folytatódtak a nyíltan antiszemita Jobbik parlamenti párt rasszista kommentárjai, és Budapesten egy imaház mellett támadás történt a zsidó közösség egyik tagja ellen – állapította meg a 2012-re vonatkozó, hétfőn ismertetett éves nemzetközi vallásszabadság-jelentésében az amerikai külügyminisztérium.
Az amerikai diplomáciai tárca jelentése a Magyarországra vonatkozó részben megállapította, hogy az alkotmány, a legtöbb törvény és a politikai irányvonal általánosságban védelmezi a vallásszabadságot.
„Ugyanakkor a kormány olyan korlátozásokat vezetett be, amelyek hátrányosan érintették a kisebbségi vallási csoportokat, és a vallásszabadságnak a kormány általi tiszteletben tartása az év folyamán gyengült” – áll a dokumentumban.
A jelentés rámutatott, hogy a január 1-jén életbe lépett új vallásügyi törvény biztosítja a lelkiismereti és vallásszabadságot, ugyanakkor megszüntette több mint 350, korábban elismert vallási csoport bejegyzését. A jogszabály ugyancsak megváltoztatta azokat az ismérveket, amelyek alapján a kormány egyházként ismeri el a vallási csoportokat. Az egyházi státus elvesztése több vallási csoport számára jelentős hátrányt jelentett, veszélybe sodorva azon képességüket, hogy folytassák jótékonysági szociális és egészségügyi szolgáltatatásaikat.
„A szélsőséges Jobbik párt fokozta az antiszemita retorika használatát” – hangzott a jelentés, amely megállapította, hogy a kormány rutinszerűen felszólalt a Jobbik tagjainak antiszemita kijelentései ellen. Ugyanakkor „néhány megfigyelő arra hívta fel a kormányt, hogy következetesen, erőteljesen és időben szólaljon fel, és világosabban állást foglaljon az intolerancia támogatóival szemben”. Megfigyelők amiatt is bírálták a kormányt, hogy nem szólalt fel antiszemita történelmi személyiségek hírnevének a kormánykoalíció néhány tagja általi rehabilitációja ellen.
A szöveg szerint az év folyamán voltak olyan jelentések, amelyek a vallási hovatartozással, hittel és vallásgyakorlással kapcsolatos, a társadalomban előforduló gyalázkodásra és diszkriminációra vonatkoztak. Nőtt az antiszemita incidensek száma, ezek erős reagálásokat váltottak ki a zsidó közösség, csakúgy, mint a kormány, a civil társadalom és vallási csoportok részéről.
Az amerikai külügyi dokumentum kitért arra, hogy az amerikai nagykövetség a vallásszabadság kérdésében növelte szerepvállalását a kormányzati tisztségviselőknél, valamint a magyar és a nemzetközi civil csoportoknál. A nagykövet, a holokauszt, illetve az antiszemitizmus elleni harcban illetékes külügyminisztériumi különmegbízottak, valamint más amerikai tisztségviselők hangoztatták vezető magyar kormánytisztviselőknek a vallásügyi törvénnyel és az erősödő antiszemitizmussal kapcsolatos aggályaikat. A budapesti nagykövetség több, a holokauszttal kapcsolatos oktatási kezdeményezést támogatott – áll a Magyarországgal kapcsolatos összefoglalóban.
