Bundestag-elnök: Németország nem heverte ki a könyvégetések következményeit

Máig nem heverte ki Németország a nyolcvan évvel ezelőtti könyvégetések következményeit – mondta a Bundestag elnöke  Berlinben.

Norbert Lammert az 1933. május 10-i berlini könyvégetés évfordulója alkalmából a Humboldt Egyetemen tartott megemlékezésen mondott beszédében hangsúlyozta: a könyvekből rakott máglya a demokrácia szándékos elpusztításának jelképe, és arra figyelmeztet, hogy civil kurázsi nélkül védtelen a demokrácia.

A megbélyegzett szerzők üldöztetése és műveik nyilvános megsemmisítése „civilizációs törés” volt, és az értelmiség tömeges meneküléséhez vezetett, ami máig érezhető veszteség a német kultúra és tudomány számára – mondta a Bundestag elnöke.

1933 tavaszán több mint százharminc szerző – köztük Ernest Hemingway és Stefan Zweig – műveit gyűjtötték össze közkönyvtárakból és egyetemi könyvtárakból. A károsnak minősített – liberális, kommunista, anarchista, szocialista, pacifista, vagy a német szellemet más okból, például a szerző zsidó mivolta miatt úgymond fertőző – műveket elégették.

A náci hatalom huszonkét német egyetemi városban összesen csaknem száz rituális könyvégetést rendezett, ezeket jelentős társadalmi támogatás övezte. A kampány központi rendezvényén, a berlini Opera téren – a mai Bebel téren – május 10-én este tartott könyvégetésen hetvenezren gyűltek össze.

A nyolcvanadik évfordulón a tértől alig száz méterre álló egyetemi főépületben tartott megemlékezésen Jan-Hendrik Olbertz, a Huboldt Egyetem elnöke kiemelte: az intézmény vezetői és oktatói gyalázatosan viselkedtek, egyetlen professzor sem emelte fel a szavát a szerzők és művek feketelistázása, és a könyvek elégetése ellen. Berlin kormányzó polgármestere, Klaus Wowereit azt hangsúlyozta, hogy a nácik a könyvekkel együtt a toleranciát, a liberalizmust és a pluralizmust is máglyára vetették.

Az évfordulón a legkisebb településektől a fővárosig szinte egész Németország megemlékezett a könyvégetésekről. Az alig tízezer lakosú türingiai Zella Mehlisben például Szabó István Mephisto című filmje köré szerveztek beszélgetést diákoknak a helyi moziban, Berlinben pedig több mint egy tucat eseményt rendeztek a Könyvek a lángból elnevezésű, 2005-ben indult civil kezdeményezés eseménynaptárjaszerint.

A legtöbb rendezvény felolvasás a nácik által betiltott művekből. A berlini Bebel téren a német főváros evangélikus, katolikus és zsidó egyházi, illetve felekezeti vezetőinek részvételével ökumenikus megemlékezést is tartottak, és színészek kora délutántól késő estig olvasnak fel a megbélyegzett könyvekből a tér közepén nyolcvan éve rakott máglya helyén, ahol 1995 óta Micha Ullman izraeli szobrász alkotása emlékeztet a náci barbárságra. Az emlékmű egy fehér, üres polcokkal berendezett könyvtárszoba a tér alá süllyesztve, amely felülről, az utcakő burkolatba ékelt üveglapon keresztül látható.