Orbán egy izraeli lapnak a Yedioth Ahronotnak adott interjút

Orbán egy izraeli lapnak adott interjút

 

Első emeleti parlamenti irodájában, melynek ablakai a széles Dunára néznek, mely kettészeli a várost, Orbán nyugodttan és magabiztosan tekint a zsidó világkongresszus vezetőivel történő nem könnyű találkozás elé vasárnap este. Nemorbanlevel_20120620180855_181957 rejti véka alá, hogy bántják a személyét ért igaztalan támadások miszerint Ő maga is antiszemita. Hosszan sorolja azokat a lépéseket, amelyeket kormánya tesz annak érdekében, hogy korlátozza a szélsőjobb mozgásterét, valamint, hogy megakadályozza, hogy a magyar parlament az antiszemita és fajelméletek terjesztőinek eszközévé válhasson.

 

„Pár hónappal ezelőtt felhívott engem a zsidó hitközség vezetője, hogy beszélni szeretne velem” – magyarázza Orbán, a zsidó világkongresszus Budapestre jövetelének körülményeit. „Este tíz óra körül járhatott. Az válaszoltam: várom most, még az irodámban vagyok. Eljött hozzám, és elmondta, hogy a magyar zsidó hitközség szeretné, ha a kongresszus következő ülése itt Budapesten lenne, de nem szeretnék a magyar kormány támogatása nélkül mindezt. Megkérdezte, hajlandók lennénk-e. Azonnal válaszoltam: Igen. Ilyen egyszerűen, lényegre törően. Spekulációnak helye nincs.”

 

Orbán elutasítja, hogy Magyarország lenne az EU leg-antiszemitább országa. „Ez sérti nemzeti büszkeségünket”. Kiemeli, „mi nem vagyunk antiszemiták. Egyértelműen nem. Azonban egy ilyen állítás egy leegyszerűsített politikai reakció. A dolog ennél összetettebb. Kötelességünk visszautasítani e vádakat, ugyanakkor végiggondolni, vajon miért látják itt és ma az antiszemitizmust országunk jellemzői közt a Magyarországot kívülről megítélők. Rengeteget gondolkodtam ezen az elmúlt években, a vádakat személyes sértésnek vettem. Az állították, hogy kormányom nem kellő erővel lép fel az antiszemitizmus ellen, a nép antiszemita. Eleinte nem vettem komolyan, de később elgondolkodtam azon, mi lehet ennek az oka. Szerintem ez a történelem velejárója. Nézzen körül Európában, elsősorban annak keleti felén: Magyarország az egyetlen ország, melyben – a náci rémuralom ellenére is – eredeti, nagy zsidó közösség él. Franciaországban, vagy Németországban is vannak zsidó közösségek, melyek máshonnan települtek oda. Más közép-európai országokban nagyon kevés zsidó él. Azonban nálunk, Magyarországon van „igazi közösség”, zsidó közösség, mely évszázadok óta él együtt velünk. Ezért a magyarországi antiszemitizmus nem teoretikus kérdés, hanem személyes ügy. Történelmi élmények, melyeket zsidó családok éltek át a holocaust idején, és magyarok, akik kollaboráltak a nácikkal. Mindketten együtt élnek, és ez az együttélés több problémát vet fel, mint más országok esetében. Ezért, véleményem szerint a zsidó közösség felé irányuló érzékenység nagyon erős. Ez az egyetlen eredeti zsidó közösség, amely fennmaradt Európában.

 

Kérdés: De nincs még egy olyan ország az EU-n belül, melynek egyik parlamenti képviselője követeli a zsidók listázását. És ez a képviselő a parlament harmadik legnagyobb pártjának tagja.

Válasz: A parlamentben van egy szélsőjobb oldali párt, amely a szavazatok 17%-t kapta. Képviselői időnként elfogadhatatlan dolgokat mondanak. Ha személyesen jelen vagyok a parlamentben, amikor ilyen dolgok elhangzanak, én mindig egyértelműen kijelentem, hogy nem értünk egyet velük. A mi politikánk a „zéró tolerancia” politikája az antiszemitizmussal szemben. Álláspontunk e kérdésben nagyon erőteljes. Ezzel együtt, ez a 17% a magyar történelemben korábban is jelen volt, még a holokauszt előtt, a magyar szélsőjobb tele volt antiszemita figurákkal és mindannyiszor ugyan annyi százalékkal támogatta társadalmunk. A tény, hogy van 17% antiszemita Magyarországon, ismert a történelemből, de ez soha nem volt több. Az egyetlen politikai erő ebben az országban, amely megállította a szélsőjobbot, nem a baloldal volt, hanem a közép-jobb keresztény demokrata tábor. Ha ez a tábor elég erős, akkor nincs esélye az antiszemita politikának többséget szereznie, vagy befolyásoló tényezővé válnia. Mi megállítjuk, és kívül tartjuk őket. Amikor mi gyengék vagyunk, politikailag, nehezebb fellépni ellenük. Én mindig elmondom a balra húzó zsidó barátaimnak: ha ti biztonságban akartok élni itt Magyarországon, olyan környezetben, amely biztosítja számotokra a zsidó kulturális életet, minket támogassatok és ne a baloldalt. Mi vagyunk az igazi letéteményesei a biztonságotoknak, a szabadságotoknak és az emberi méltóságotok tiszteletben tartásának. Ez bonyolult, mert a holokauszt előtt nekünk egy olyan jobb-közép kormányunk volt, amelynek a II. világháború vetett véget. A magyarországi zsidóknak nagyon nehéz jobbra szavazniuk, pedig politikailag a zsidóknak, akik sokat szenvedtek a kommunista éra alatt is, mert antifasiszták és antikommunisták voltak – az otthonuk nálunk van.

 

Orbán nem érti azokat a személyes kritikákat, amelyek érik őt a Zsidó Világkongresszus vezetőinek irányából. Leginkább Kántor szavai sértik, akivel Ő korábban jó néhányszor találkozott. Lauder éles kritikáira érdekes magyarázatot talál: „Ez üzleti okokon alapul. Bírósági eljárás folyik az Ő cége képviselői és a Magyar Kormány között itthon Magyarországon. Amikor személyesen érintett vagy, akkor nem lehetsz objektív.”

 

Orbán itt arra az üzleti skandalumra utal, melynek Lauder is részese és politikailag és igazságügyi szempontból is évek óta foglalkoztatja a Magyar Ügyészséget, valamint felkorbácsolja a helyi társadalom indulatait: a projektben Lauder egy izraeli befektetővel közösen nagy „kaszinó várost” akart létrehozni, melyet a Magyar Hatóságok megtorpedóztak arra hivatkozva, hogy az engedélyeztetés folyamán felmerült a gyanú bizonyos törvénytelenségekre. Lauder szemszögéből nézve ez óriási pénz veszteséggel járt. A bírósági tárgyalás másfél hónapja kezdődött el. Természetesen a szélsőjobb ezt az esetet is felhasználta arra, hogy bemutassa, íme, egy újabb bizonyíték arra, hogy „a zsidók elfoglalják Magyarországot” „küldönceik” által, akik a baloldali kormányban ültek, mely kormány elvesztette a legutóbbi választásokat.

 

Kérdés: Az az érzésem, Ön mély személyes sértésnek veszi mindazt, amit mondanak Önről.

 

Válasz: Régebben megsértődtem, ma már felülkerekedem a sértettségen. Első alkalommal szíven ütött, második alkalommal fájt, harmadik alkalommal visszautasítottam ezeket, de megértettem, hogy nincs esélyem védekezni ez ellen, úgyhogy én megpróbálok úgy viselkedni kormányon és ellenzékben egyaránt, mint egy átlagos keresztény ember. Így a vádak, legyenek azok a legkeményebbek is, nem tudnak megérinteni. A kereszténységem véd meg engem ezektől. Azok a vádak, amelyek szerint én antiszemita vagyok, abban gyökereznek, hogy én nemzeti politikus vagyok. Én ugyan Európa párti, de mindemellett magyar és kereszténydemokrata vagyok. Az a kettősség, hogy egyszerre erős nemzeti érzelmekkel rendelkezem és ugyanakkor kereszténydemokrata is vagyok, sok zsidó szemében veszélyesnek tűnik a holokauszt miatt. Ezt megértem. Nem gondolom, hogy a holokauszt azért történt meg, mert a kereszténydemokraták Magyarországon hibákat követtek el, hanem azért, mert ők nem voltak igazi kereszténydemokraták. Egy igazi keresztény nem képes támogatni bármit, ami az emberi szabadság és méltóság ellen való. Mi jó magyarok, és jó kereszténydemokraták próbálunk lenni, és ez itt a zsidóknak is jó.

 

Kérdés: A Jobbik a magyar demokráciát veszélyeztető párt?

 

Válasz: Igen, valós veszély. Egy növekvő veszély, amelynek okai az EU-t sújtó gazdasági recesszióban keresendők. Az egész világon felbukkannak olyan politikai irányzatok, amelyeket a gyűlölet éltet, düh és csalódottság a kialakult társadalmi helyzet miatt. Létezik egy európai bűnbakkeresési hajlam, és ez mindig veszélyes. Ez a hajlam egész Európában erősödik. Nekünk Magyarországon nagyon óvatosnak kell lennünk és a leghatározottabban fellépünk e jelenséggel szemben. Ha meg akarjuk védeni a demokráciát, akkor elszántnak kell lennünk a Jobbiakkal szemben. A Jobbik egy olyan politikát alakított ki, amely a legegyértelműbben sérti a zsidók emberi jogait egyéni és közösségi szinten egyaránt.

 

Kérdés: Mit lehet még tenni a Magyar Alkotmány keretein belül, hogy megállítsák ezt a pártot?

 

Válasz: A mi kormányunk előtt a liberális megközelítés volt jellemző erre a kérdésre. Az ő válaszuk az volt, hogy a törvény nem képes igazi garanciát adni a szélsőséges nézetekkel, így az antiszemitizmussal szemben sem. A válasz a társadalomtól kell, hogy jöjjön. Az elvileg igaz, hogy a legjobb garancia az ilyen nézetekkel szemben maga a társadalom lehet, annak kultúrája és érzelmi világa. Ez a liberális felfogás azonban nem nyert bizonyítást. Az európai gazdasági válság ezt a veszélyt tovább erősítette. Mára világossá vált, hogy nem várhatunk a társadalom jólneveltségére, kiegyensúlyozottságára és bölcsességére. Egy országnak kötelessége megvédeni állampolgárait. Ez a kereszténydemokrata és nem a liberális megközelítés. Amikor a 2010-es választásokat megnyertük egyértelműen kijelentettem, hogy befejeződött a kérdés liberális úton való megközelítése és mi nagyon kemények leszünk. Nem fogjuk engedni ezt a fajta határok nélküli liberális szólásszabadságot. A szólás szabadsága nagyon fontos egy demokráciában, de amikor összetűzésbe kerül a szólás szabadsága az ember tiszteletével, a mi kormányunk ezt nem fogadhatja el. Betiltottuk a Jobbik félkatonai szervezeteit, amelyek a baloldali liberális kormány idején működhettek. Olyan törvényeket hoztunk, amelyek szerint az ilyen szervezkedések bűncselekménynek minősülnek. Világossá tettük, hogy az uszítás és a holokauszt tagadás a BTK szerint bűncselekménynek számítanak. Új alkotmányt készítettünk, egyedülállót Európában a vallási csoportok és etnikumok vonatkozásában. Ha valaki egy közösség tiszteletét sérti meg, egyaránt indítható ellene büntető- és polgári eljárás. Ilyen nem létezik Európa más országaiban és erre mi büszkék vagyunk.

 

Egy év múlva a magyar állampolgárok parlamenti választások elé néznek, amelynek eredményeit nagyon nehéz most megjósolni. Három évvel ezelőtt a mély gazdasági válság, amely majdhogynem az államcsőd szélére sodorta Magyarországot, Orbán és konzervatív pártja, a Fidesz hatalomra jutásában segített. Orbánnak sikerült megállítani a gazdaság összeomlását és tartózkodott attól, hogy külföldről anyagi segítséget kapjon, amely „az idegen megszállás” érzését erősítette volna a társadalom széles rétegein belül. Ugyanakkor a magyarok többsége számára ez az önálló küzdelem a válsággal még a mai napig is érezhető. Ezzel párhuzamosan a liberális és baloldali ellenzék, amely szinte teljesen eltűnt az előző választásokkor összefog annak érdekében, hogy megdöntsék Orbánt. A szélsőjobb a következő választásokon a mérleg nyelve lehet. Orbán gondolkodás nélkül elvet minden lehetséges együttműködést közte és a Jobbik közt a következő választásokat követően, beleértve egy kisebbségi kormány külső támogatását is. „Nem vezettem és nem is fogok kisebbségi kormányt vezetni”, ígéri. „Ez nem jó a demokráciának, nekünk többségi kormányra van szükségünk. Ha nem lesz többségem, akkor alakítson más kormányt. Ha erre senki sem lesz képes, akkor új választások lesznek. Nem lesz kissebségi kormány, amely az én értelmezésemben szörnyű lenne Magyarországnak.”

 

Jövő évben emlékeznek meg a magyar holokauszt 70. évfordulójáról. Az Orbán kormány elleni panaszok egy része arra is irányul, hogy az Oktatási Minisztérium a Nemzeti Alaptantervbe olyan magyar írók, költők műveit tették be, akik antiszemiták. A jelenlegi kormány idején felerősödött azon nemzeti érzelmű személyek körüli pátosz, akik a II. világháború idején éltek. A magyar zsidóság úgy érzi, hogy országa arra képzi magát, hogy szembenézzen a nácikkal való kollaboráns múltjával. Orbán úgy gondolja, hogy ezen problémás történelmi periódussal való szembenézés éppen az Ő kormányai alatt erősödött meg.

 

„A holokauszt zsidó és magyar áldozatai, akiket nem megfelelően védtünk meg köztünk élnek” – magyarázza – „ezért nehéz szembenézni a múlttal, de nem zárkózhatunk el előle. Az elmúlt években többet tettünk e témában, mint bárki az előző évtizedekben. A holokauszt után kommunista diktatúrában éltünk, amely megakadályozta a téma nyílt kibeszélését. Sok időt veszítettünk ezzel. Azt gondolom, hogy jelenleg ez már folyamatban van. Nem szeretem cselekedeteimet dicsérni, pláne nem felhasználni ezt arra, hogy ez által védjem magamat, bizonygatva, hogy nem vagyok antiszemita, de első kormányzásom idején a 90-es évek végén Miniszterelnökként vezettem be a Holokauszt Emléknapot minden iskolában. Ezen a napon Magyarország minden iskolájában a magyarországi zsidó közösség történelméről és a holokausztról tanítanak. Egyszóval, haladunk. Nem érkeztünk el arra a pontra, ahol azt tudnánk mondani: ennyi, végeztünk. Ez nem egy olyan program, amelynek időbeosztása van, vagy amit be lehet fejezni. Mi együtt élünk. És ha mi a békés egymás mellett élés hívei vagyunk, akkor képesnek kell lennünk bármiről beszélni.”

 

Kérdés: A Jobbik zászlós hajója az új antiszemitizmus, amely Izrael ellenességen alapszik. Azt állítják, hogy az izraeliek és a zsidók felvásárolják Magyarországot, hogy előkészítsék tömeges áttelepülésüket ide egy pár év múlva. A magyar társadalom valóban fél attól, hogy Izrael elfoglalja országukat?

 

Válasz: Először is nem szabad elfelejteni, hogy nagyszámú magyar közösség él Izraelben. Az én értelmezésem szerint Ők a magyar nemzet részei. Természetesen személyes döntésük, hogy egyetértenek velem, vagy sem. Nem szeretném megsérteni őket, de az én szememben nekünk van egy magyar közösségünk Izraelben, amely zsidó. A híd létezik és nyitva áll, bármikor jöhetnek, ha úgy gondolják. Izrael nem elszigetelt Magyarországtól. Sokat beszélünk a romániai vagy a szlovén magyar közösségekről. Nem szabad elfelejtenünk, hogy van egy magyar közösségünk Izraelben is, amelynek különleges kulturális háttere van, de része a magyar nemzetnek. Másodsorban az antiszemitizmus gyakran kissebségi érzésből fakad. Sok emberből hiányzik az önbizalom, azt gondolják, hogy a zsidók erősebbek náluk és ezért kárt tudnak okozni bennünk. Nincs semmilyen szándékuk bántani bennünket. Ezen felül mi erősek vagyunk, megvédjük saját érdekeinket és országunkat. Bebizonyítottuk az elmúlt három évben, hogy a magyarok – ezen belül a zsidók is – elég erősek vagyunk ahhoz, hogy saját magunk politikáját irányítsuk, akkor miért ez a félelem a külső megszállástól? Ennek nincs semmilyen logikus alapja. Azon kívül a tényen kívül, hogy butaság így gondolkodni. A zsidó közösség nagyon erős Magyarországon – kulturálisan, intellektuálisan, a tudományban és a sport terén egyaránt. Azt magyarázom az embereknek, hogy nekünk tilos a zsidókra, mint veszélyre tekintenünk, inkább tekintsünk úgy, mint Isten ajándékára. Isten a magyar nemzetet nagyon színesnek alkotta meg, melynek részei a zsidók is.

Világos, hogy létezik az újfajta antiszemitizmus Európában, amely egy mély Izrael ellenes politika. Ugyanakkor vigyázzunk! Nem szabad azt mondanunk, hogy mindenki, aki Izrael politikáját kritizálja az antiszemita is. Ez nem vezet jóra. Az európai gondolat a szólás szabadságán alapul, és ha vannak emberek, akik elégedetlenek Izrael kormányának bizonyos lépéseivel, nem kell, hogy hallgassanak attól félve, hogy antiszemitizmussal vádolják őket. Világossá kell tenni, hogy, ha az Izrael iránti kritika túllépi a racionalizmus határait, az már antiszemitizmus. Azonban, ha bármilyen logikus érvünk van Izrael bármely kormányának politikájával kapcsolatban, jogunk van elmondani azt.

 

Kérdés: A magyarországi légkör olyan hatással van az izraeli befektetőkre, hogy azok nem jönnek már ide, olyan számban, mint korábban. Éppen egy olyan időszakban, amikor Magyarországnak szüksége lenne külföldi befektetésekre. Vannak zsidók, akik elhagyják Magyarországot. Mit üzen Ön az izraeli befektetőknek?

 

Válasz: Először is koncentráljunk a sikertörténetekre, hisz van belőlük. A TEVA egy nagy sikertörténet. Stratégiai megállapodás és együttműködés van velük. Személyesen ismerem őket. Én nyitottam meg az új gyárukat. Nekünk sikertörténetek kellenek. Volt néhány kudarc történet is, de nem a politika, hanem a gazdaság miatt. Az üzleti világ veszélyes terület. Néhány zsidó befektető kudarcot vallott a hitelezési trend összeomlása miatt, nem csak Magyarországon. Ez az európai válság eredménye, nem valami magyar különlegesség.