„Mádl Ferenc lényével, kiállásával iskolát teremtett”

Nagy jelentőségűnek nevezte az Országgyűlés elnöke, hogy olyan szilárd és rendíthetetlen jellemű ember vezette a magyarságot államfőként, mint Mádl Ferenc. Kövér László szerdán, a néhai köztársasági elnök emlékére rendezett konferencián úgy fogalmazott: Mádl Ferenc zsinórmértéket adott a lelkiismeretes munkához politikusként, egyetemi tanárként és akadémikusként egyaránt.

„Véleményére oda kellett figyelni, szavát meg kellett hallgatni, mert amit mondott, annak ereje, megalapozottsága volt” – emlékezett vissza egykori egyetemi oktatójára a házelnök a Tudós, államférfi, ember című emlékkonferencián elmondott nyitó beszédében. A házelnök szerint Mádl Ferenc valamennyi döntésében benne volt a gondolat, a szív és az erő hármassága, lényével, kiállásával iskolát teremtett.

„Szerényen és alázattal viselte a kudarcokat és a sikereket is”

Tarnai Richárd, a Pest Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja a néhai államfő maximumra törekvését elevenítette fel, mint mondta, Mádl Ferenc tanárként a tudás kellő alapját nyújtotta tanítványainak, és közéleti tevékenysége is példamutató volt. Szerényen és alázattal viselte a kudarcokat és a sikereket is – emlékeztetett a Barankovics István Alapítvány kurátoraként is felszólaló Tarnai Richárd arra, amikor Mádl Ferenc esélytelenül is vállalta az államfőjelöltséget, és arra, amikor öt évvel később megválasztották a legfőbb közjogi méltóságnak.

Vékás: Kollégái is világító fáklyaként tisztelték Mádl Ferencet

Vékás Lajos akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karának professzor emeritusa korszakos jelentőségűnek nevezte az akadémikus és jogtudós Mádl Ferenc tudományszervező és tudományos közéleti tevékenységét. Óráin, az ideologikus és törtető előadások korában széles gazdasági és társadalmi alapon, imponáló történelmi kontextusba helyezte tananyagát, emiatt kollégáinak zöme is „világító fáklyaként” tisztelte őt. „Voltak azonban olyanok, akik meg akarták bélyegezni, ellehetetleníteni tanári munkáját. Jogász generációk szerencséje, hogy kísérletük nem sikerült” – mondta Vékás Lajos.

Király Miklós, az ELTE jogtudományi karának dékánja tiszteletet parancsolónak nevezte a jogtudós Mádl tudományos tevékenységét, Szilágyiné Szemkeő Judit pedig, aki helyettes államtitkárként volt kollégája az oktatási miniszter Mádl Ferencek, a többi között arra emlékezett vissza előadásában: miként próbálta a tárcavezető erősíteni az egyházi oktatást egy olyan minisztériumban, „ahol a munkatársak zömének még az volt a célja, hogy ez ne sikerüljön”.

Az 1931-ben született Mádl Ferencnek 1990 és 1993 között tárca nélküli miniszterként feladata volt a Magyar Tudományos Akadémia felügyelete, 1993-94-ben pedig művelődés- és közoktatási miniszteri posztot töltött be. 2000 és 2005 között a Magyar Köztársaság elnöke volt. Mádl Ferenc 2011. május 29-én hunyt el.