FRANKEL LEÓ UTCAI ZSINAGÓGA KÖZÖSSÉGÉNEK HETILAPJA

NICAVIM   5772. év 29/3. száma

 

☺        Záj gezunt un stárk!   ☺        Légy erős és egészséges!     ☺        זײ געזונט און שטארק!      ☺

 

 

 

 

FRANKEL LEÓ UTCAI ZSINAGÓGA KÖZÖSSÉGÉNEK HETILAPJA                                                                                                                                               (Verő Tamás rabbi szerkesztése)

 

 

2012. szeptember  14.   (elul hó 27.) péntek       szombat fogadás                       18.30.                  gy. gy.           18.39

2012. szeptember  15.   (elul hó 28.) szombati ima                                             10.01.                  havdala         19.41

2012  szeptember  16.  (elul hó 29.) vasárnap EREV 5773 ROS HASANA          18.30.                 gy. gy.          18.35

2012  szeptember  17.    (tisri hó 01.) hétfő        I. ROS HASANA                    10.00.

2012  szeptember  17.    (tisri hó 01.) hétfő        EREV II. ROS HASANA        18.30.                  gy. gy.           19.37

2012  szeptember  18.    (tisri hó 02.) kedd         II. ROS HASANA                   10.00.                  havdala         19.35

2012  szeptember  19.    (tisri hó 03.) szerda      Gedáljá böjtje reggeltől                            böjt vége       19.27

 

♥  ♦ ♠  ♣  ♥  ♦  ♠  ♣  ♥  ♦  ♠  ♣  ♥  ♦  ♠  ♣  ♥  ♦   ♠   ♣ ♥   ♦ ♠  ♣  ♥  ♦  ♠  ♣  ♥  ♦  ♠  ♣  ♥  ♦♠  ♣ ♥  ♦ ♠  ♣

ותחתמו תכתבו טובה שנה Boldog új 5773-as zsinagógai évet kívánunk!!! ותחתמו תכתבו טובה השנ

 

N I C Á V I M      ( V. Mózes 29.09. – 30.20. )     נ צ ב י ם

Nicávim, jelentése: itt állok. Közelednek az ünnepek, a reggeli imánál felharsan a sófár, a kos szarvából készült kürt. Az Újév előtti héten recitáljuk ezt a hetiszakaszt. Mózes halála napján maga elé gyűjti népét, nemcsak azokat, akik akkor éltek, hanem azokat, akik már eltávoztak és azokat is akik születni fognak. Tehát minket is! A mi lelkünk is ott sorakozott Mózes előtt. „Azzal, aki itt van, itt állva velünk ma, az Örökkévaló színe előtt, és azzal is, aki nincs itt ma velünk”. Figyelmeztet Mózes, hogy igéi betarthatók, a földön találhatók, akarat kell megtartásukhoz és akkor választjuk az életet..….Deutsch Gábor

 

Sábát mevárchim az elnevezése minden szombatnak, melyet egy új hónap első napját is magába foglaló hét követ. Ennek alapján a mostani sábesz is lehetne sábát mevárchim, hiszen jövő pénteken este Tisri veszi kezdetét, azonban mégsem az, hiszen tudjuk jól, nem egyszerűen új hónap, hanem újesztendő köszönt ránk. A hagyományos magyarázat szerint azért nem hirdetünk ilyenkor, hogy összezavarjuk a Sátánt, és legalább az ünnepen ne legyen módja vádaskodni ellenünk. A kevesebb jóindulattal megfogalmazott, kissé életszerűbb kifejtés arra épít, hogy a többi hónap kezdete ugyan nem foglalkoztatja testvéreinket különösebben, de legalább Ros Hásáná igen, ezért eljönnek a zsinagógákba, amivel teszem hozzá ugyancsak összezavarják a Sátánt.….Darvas István rabbi

 

Hetiszakaszunk mindjárt az elején két olyan szertartást ír elő, ami földműveléssel kapcsolatos. Az első ilyen szertartás a zsengék (bikurim) bemutatása minden évben Sávuot napján. A gazdák feldíszített kosarakban viszik az első termést a jeruzsálemi Szentélybe, s ott a következő imát mondják: „Apám arameus vándor volt, Egyiptomba került és ott nagy néppé lett. Az egyiptomiak kínoztak minket kemény munkával. Isten kivezetett minket Egyiptomból erős kézzel, kinyújtott karral. Elhozott .minket erre a helyre és adta nekünk ezt a tejjel-mézzel folyó országot. És íme most elhoztam a föld gyümölcsének elejét, amit adtál nekem, Istenem, és elébed helyezem.” (Deut. 2/5-10) Ez a rész szórólszóra bekerült a pészáchi Hágádába. Megjegyzendő, hogy a gazda nem a saját termését köszoni meg Istennek, hanem az országot, amit a népnek adott. A szertartás ugyanakkor emeli a népi, történelmi öntudatot….….Menachem Meron

 

Ezután Mózes örökül hagyta a népnek az úgynevezett „Hákhel”-törvényt. Minden hetedik évben Szukkot napján össze kellett hívni a nép apraját-nagyját és felolvasni előttük a Tóra egyes részeit. „Gyűjtsd egybe a népet, a férfiakat, a nőket és a gyerekeket, meg a lakóhelyeden élő idegeneket, hogy hallják meg és tanulják meg, és féljék Isteneteket, az Örökkévalót, megtartván és teljesítvén ennek a törvénynek minden igéjét.” Izrael Állama felújította ezt a szokást és a mindenkori elnök az akkori király szerepében olvassa fel a Tórarészleteket Cion-hegyén. Végül Isten felszólította Mózest, hogy halála előtt írjon egy éneket Izrael népének (Sirát háázinu), amely egyrészt jövendölés a nép további sorsáról, ha hűtlen lenne Istenéhez, másrészt vigasztalás a rossz sorsban és ígéret a megváltásra. Az éneket Izrael népének meg kellett tanulnia és magával vinni Kánaán felé vezető útján, „mert ez az ének lesz a tanúm (mármint Istené) Izrael fiaival szemben”. Az ének átadása után Mózes a két kőtábla mellé helyezte a leírt Tórát és megparancsolta a Frigyládát vivő levitáknak, hogy a Tórát helyezzék az Örökkévaló Isten szövetségét jelentő ládába, hogy ott tanúként szolgáljon.….Menachem Meron

 

BaT SaLoM  sAbAt sAlOm  שבת  שלום SaBaT SaLoM  sAbAt sAlOm  שבת  שלום SaBaT SaLoM  sAbAt sAlOm  שבת  של

 

Ormos Mária: „Az antiszemitizmus halálos járvány”A bűnbakképzés volt a korai antiszemitizmus lényege, egyúttal fennmaradásának titka, a XIX. század második felében pedig a tradicionális zsidógyűlölet találkozott a fajelmélettel – véli az akadémikus. fn.hir24.hu/itthon/2012/09/12/ormos-maria-az-antiszemitizmus-halalos-jarvany/

 

Izrael türelmetlen Irán miatt Egyre feszültebb Izrael és az Egyesült Államok viszonya amiatt, hogy míg Benjamin Netanjahu kormánya mielőbb megtámadná Iránt, Washington továbbra is a diplomáciai erőfeszítéseket helyezi előtérbe. www.nepszava.hu/articles/article.php?id=584150

 

Magyarországnak szüksége volt Raoul Wallenbergre, mert Magyarország, mint állam nem volt képes ellátni alapvető feladatát és a vészkorszak idején nem szavatolta, nem védte meg saját polgárai egy csoportja, zsidó honfitársaink személyes biztonságát, sőt az államigazgatás eszközeivel részt vett elpusztításukban. – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára vasárnap. www.mazsihisz.hu/2012/09/10/nemeth-zsolt–magyarorszag-a-veszkorszak-idejen-reszt-vett-zsido-honfitarsaink-elpusztitasaban-5487.html

 

Martonyi János szerint a kormánynak nem áll szándékában Horthy Miklós rehabilitálása, ehhez sem a szándék, sem az alap nincs meg; megfelelő történeti kutatásnak kell megmutatnia, milyen helyes vagy helytelen lépéseket tett, illetve hibákat követett el a kormányzó. inforadio.hu/hir/belfold/hir-518315

 

Az Amerikai Egyesült Államok közel 130 ezer dolláros támogatásából kezdődik el a Teleki (Városháza) utcai zsinagóga felújítása. Szerdán az Egyesült Államok romániai nagykövete is meglátogatta a helyszínt. www.erdon.ro/zsido-torteneti-muzeum-lesz-a-zsinagogabol/2077491

 

Jóm hatterúá: A kürtölés napja A riadó napja, a kürtharsogás napja – a Tóra így nevezi az ünnepet, mert az esemény nagyon jellemző tartozéka a sófár, egy ősi zsidó hangszer. Ez a hangszer egy egyszerű kosszarv, melyet fújva szólaltatnak meg. A Talmud szerint ez a kosszarv emlékezteti a zsidókat arra a kosra, amelyet Ábrahám feláldozott fia helyett: „És felemelé Ábrahám az ő szemeit, és látá hogy ímé háta megett egy kos akadt meg szarvánál fogva a szövevényben. Oda méne tehát Ábrahám, és elhozá a kost, és azt áldozá meg égő áldozatul az ő fia helyett.” (1 Mózes 22:13; Károli) A reggeli szertartás központi eleme a sófárfújás. Ennek során száz sófárhangot szokás meghallgatnia a hívőknek, de harminc a háláhá szerint kötelező. A sófár eredetének magyarázataként első napon Izsák születését, másodikon megkötözését tanulmányozzák. A sófárt háromféleképpen szólaltatják meg, ezek a tkiá, a svárim és a t(e)ruá. Tisri elsején a délelőtti istentisztelet (muszáf) hármas tagolása is a sófár hangjaira utal. Tisri elsején legfontosabbként a teruá (riadó) fújást érdemes megemlíteni, amely arra emlékezteti a zsidóságot, hogy Isten mellette áll, és megsegíti a bajban. Erről a hangról nevezték el az ünnepet a riadó napjának, vagy még inkább a biztató sófárhang napjának. Ha a ros hásáná szombatra esik, nem fújnak sófárt. Jóm haddín: Az ítélet napja Az ítélet napja – a lélek (tíz napig tartó) Isten előtti számadása kezdődik ezen a napon a zsidó hagyományban. Isten ezeken a napokon határozza meg az elkövetkező évre az izraeliták sorsát, kit életre, kit halálra, kit örömre, kit bánatra stb. jelöl. Az életre megtérés, imádság és jócselekedet vezet. A hagyomány szerint az Örökkévaló megítélí minden egyes teremtett lény sorsát a földön. A hagyomány szerint ezen a napon az Örökkévaló előtt három könyv áll nyitva, a jók, a gonoszok és a közepesek könyve, melyből az egyikbe beíratik az ember. Annak függvényében, hogy mit tett az illető az elmúlt évben, aszerint kap jutalmat vagy bűntetést, azaz írják be életre vagy halálra. Ezért szoktak ekkor egymásnak a hívek így köszönni: „Lesáná tová tikátévu – Jó évre legyetek beírva!” Ennek az elnevezésnek enyhébbik formája a jom házikáron, vagyis „az emlékezés napja”. Ugyanis megemlékezik az Úr teremtményeiről, de ezt az elnevezést használja a modern zsidóság az emlékezés napjára is, amelyen a háborúkban, terror támadásokban elesett katonákra, hősökre emlékeznek. Erre a napra készít fel a szlíchót. Jómá di-aríchtá Hosszúnap – A Talmud ezen a(z arámi) néven említi a zsidó újévet, rövid formában Jómá – A nap (héberül: יום ארוך (jóm aróch)). Tulajdonképpen azért nevezik hosszúnapnak, mert tisri elseje és másodika a vallás szerint egy napnak tekintendő. Ez az ünnep Izraelben is két napos, ellentétben sok más ünneppel, amelyek csak a diaszpórában két naposak. Jóm hárat-ólám: A világ születésének napja A világ születésnapja – A zsidóság szerint ez a nap a világ teremtésének évfordulója (A zsidó időszámítás kezdete a világ teremtésének időpontja: i. e. 3761. október 7. (Tisri 1.), vasárnap, 11 óra 10 perc 20 másodperc – héber hittudósok szerint), ugyanis a hagyomány szerint ezen a napon alkotta meg az Örökkévaló az első embert, így az ember teremtett voltára és Istentől való függőségére is emlékeznek ekkor. Valószínűleg az ősi zsidó naptárnak is tisri volt az első hónapja (az ókorban ez niszán volt, de a királyság megszűntével ismét a tisri lett). ,Az év tisrivel kezdődik, de a héber hónapokat és az ünnepeket niszán hónaptól kell felsorolni, mert a Biblia niszán hónapot rendeli a hónapok elsejének. Egyes bibliakutatók szerint a régi Izraelben egy évben két évet tartottak, niszán és tisri kezdettel, ez magyarázatot adhat néhány (látszólagos) ellentmondásra. Jóm hakkeszen: Az eltakarás napja Tisri elseje mindig újholdra (rós hódes) esik. Az újhold mindig ünnepi jelleget ad a napoknak, ám ez az újhold különleges. Tisri hónap a naptári év első hónapja, de a hónapok közül a hetedik, mivel a hónapokat niszántól számolják, a hónapok és ünnepek újévétől. A hetes szám és a naptárbeli elsőség kabbalisztikus többletjelentést ad a napnak, főleg a számokat ilyen szinten misztifikáló zsidóság körében.