Washingtonban egy harmadik eltérített gép az amerikai védelmi minisztériumra, a Pentagonra zuhant, amelynek egyes részei összeomlottak. Egy negyedik gép – amelyet szintén merényletre akartak felhasználni – az utasok ellenállása miatt Pittsburgh közelében zuhant le. A később közzétett hivatalos adatok szerint a New York-i ikertornyok elleni támadásban 2749-en haltak meg; a terrortámadás az Egyesült Államokban összesen közel háromezer halálos áldozatot követelt.
A támadások miatt addig példátlan módon több napra lezárták az amerikai légteret minden polgári repülőgép előtt, a fegyveres erőket fokozott harckészültségbe helyezték. George W. Bush amerikai elnök tévébeszédben jelentette be, hogy „több mint terrorcselekmény, valójában háborús cselekmény” történt, és kilátásba helyezte: az Egyesült Államok fölkutatja a felelősöket és igazságot szolgáltat, nem téve különbséget az elkövetők és a nekik menedéket nyújtók között.
A merénylet után született meg az emberjogi szervezetek által hevesen bírált, a hatóságoknak nagyobb jogkört biztosító Patriot Act. A II. világháború utáni legnagyobb amerikai közigazgatási reform keretében létrehozták a belbiztonsági minisztériumot és jelentősen átszervezték a titkosszolgálatokat, amelyek súlyos mulasztásokat és baklövéseket követtek el, s képtelenek voltak a hatékony fellépésre. George W. Bush elnök 2003-ban szeptember 11-ét nemzeti ima- és emléknapnak és a hazafiság napjának nyilvánította, ekkor minden évben megemlékezéseket tartanak.
A WTC helyén 2004. július 4-én, az amerikai függetlenség napján rakták le az üvegből és acélból megálmodott, az Egyesült Államok létrejöttének dátumára utalva 1776 láb, azaz 541 méter magas One World Trade Center alapkövét, elkészültekor ez lesz a nyugati félteke legmagasabb és a világ harmadik legmagasabb épülete.
A One World Trade CenterAz Egyesült Államok a terrorcselekményekre válaszul 2001. október 7-én hadműveletet indított az al-Kaida vezetőjének, Oszama bin Ladennek menedéket adó afgán rezsim ellen, megdöntve a tálibok hatalmát. A merényletért felelősséget vállaló Oszama bin Ladennel 2011. május 2-án Pakisztánban végzett egy amerikai kommandó, a merényletet kitervelő és irányító Hálid Sejk Mohammed, bin Laden egykori műveleti főnöke és négy bűntársa amerikai kézre került, ügyüket a guantánamói amerikai támaszponton, katonai esküdtszék előtt tárgyalják.
Az amerikai kormány állja annak a mintegy 70 ezer életben maradt tűzoltónak, rendőrnek és a mentésben részt vállalt személynek a rákszűrését és kezelését, akik segédkeztek a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadás következményeinek felszámolásában – jelentették be hétfőn Washingtonban.
Az amerikai munkavédelmi intézet (NIOSH) bejelentése értelmében a kezelés a rák mintegy 50 fajtájára terjed ki. Az intézkedés a mentés részvevői mellett érinti az egyéb túlélőket is, akik ki voltak téve a Világkereskedelmi Központ (WTC) három hónapig füstölgő romjai közül felszálló káros anyagoknak.
Az érintetteket a Barack Obama elnök által 2011. január 2-án aláírt, úgynevezett Zadroga 9/11 egészségügyi és kárpótlási törvény értelmében részesítik majd ellátásban.
A terrortámadáshoz köthető betegségekbe az elmúlt 11 év során mintegy 1000 ember halt bele. A New York-i tűzoltóság a múlt héten kilenc névvel egészítette ki a tragédia következtében, betegség miatt elhunyt tagjainak emléktábláját. Ezen a listán ezzel együtt már 64-en szerepelnek.
A Zadroga-törvény értelmében 4,2 milliárd dollárt fordítanak a 2011. szeptember 11-i támadások következtében megbetegedett emberek gyógykezelésére és a kárpótlására. (A törvény névadója, James Zadroga detektív, aki a terrortámadás után órákig dolgozott a WTC romjai között, és tüdőbetegség következtében 2006-ban, 34 évesen elhunyt.) A WTC ikertornyainak helyén felépítendő épületegyüttes 2016-ban készül el.
atv.hu / MTI/BPI
