„Ez csak az első lépés a kulturális örökség védelmére”

 

A határon túli magyar kulturális örökség megóvása érdekében írt alá kedden együttműködési megállapodást az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Balassi Intézet, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Teleki László Alapítvány.

A megállapodás értelmében a szerződést aláírók 82 millió forintot fordítanak a határon túli kulturális örökségek megóvására, valamint szakértői bizottságot állítanak fel, felmérik, milyen fontos kulturális örökségek szorulnak támogatásra – hangzott el a sajtóeseményen az MTI kérdésére.
A együttműködéshez a KIM Nemzetpolitikai Államtitkársága 30 millió forintot, az Emmi Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért felelős államtitkársága 31, a kulturális államtitkárság 8, a Balassi Intézet pedig 13 millió forintot biztosít.

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár kiemelte: a szerződés értelmében újraindul „valami, ami egykor jól működött, és megszűnt”. Mint fogalmazott, azért is örül a programnak, mert egy „nehéz gazdasági helyzetben” sikerült az 1999 és 2006 között már működött programot újraindítani. Répás Zsuzsanna hangsúlyozta: a határon túli kulturális örökség része az egyetemes magyar kulturális értékeknek.

L. Simon László kulturális államtitkár a szerződést „szimbolikusnak” nevezte, szerinte ez csak az első lépés a kulturális örökség hatékony védelmére. Az államtitkár szerint a rendelkezésre álló 82 millió forint szerény összeg, de az együttműködés lehetőséget ad arra, hogy a résztvevő felek háttérintézményeik segítségével a pénzt átgondolt, hatékony módon használják fel.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a szocialista kormányok idején főként az egyházi örökségvédelem és a határon túli épített örökség védelmére szolgáló forrásokat „nullázták le”.

„Mi most egy olyan építkezés alapjait tesszük le, amely a forrásbővítést is szolgálja” – méltatta L. Simon László a tárcák közti együttműködést, majd hozzátette, számít a Nemzeti Kulturális Alappal való közös gondolkodásra is.

Megjegyezte: a határon túli kulturális örökség megvédése nemcsak azokon a területeken fontos, ahol még élnek magyarok, hanem azokon is, ahol már nem. „A magyar állam nem mondhat le azon történelmi jelentőségű +bizonyítékok+ védelméről és karbantartásáról, amelyek a magyar nemzet Kárpát-medencei jelenlétének egyértelmű nyomai” – tette hozzá. Példaként a temetőket, templomokat, várakat említette.

Hölvényi György egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár az összefogás erejét hangsúlyozta. Elmondta, hogy a határon túli magyar kulturális örökség döntő többsége egyházi tulajdonban van, ezért is volt fontos, hogy az egyházi kapcsolatokért felelős államtitkárság is részt vegyen az együttműködésben.