Közép-Kelet-Európa EU-tagországainak többsége az euróövezeti válság ellenére továbbra is törekszik a valutauniós csatlakozásra – mondta csütörtökön Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke.
Thomas Mirow, aki egy londoni pénzügyi konferencián szólalt fel, kijelentette: a valutaunió működőképessé tételéhez vezető út hosszú és kockázatokkal teli. Mirow szerint arra a kérdésre, hogy Európa eljut-e az út végére, vagy a monetáris unió gépezete lefullad és végül hátramenetbe kapcsol, egyebek mellett annak kiderítésével lehet választ adni, hogy az eurócsatlakozást még mindig vonzó kilátásnak tartják-e „azok az EU-országok, amelyek néhány évvel ezelőtt még mindenképpen csatlakozni akartak”, vagyis Közép- és Kelet-Európa EU-tagállamai.
A térség gazdasági átalakulásának finanszírozására 21 éve létrehozott londoni pénzintézet elnöke úgy látja, hogy a válasz „meglepően egyértelmű”: Csehország kivételével, „amely már a válság előtt is euroszkeptikus volt”, az összes új EU-tagállam továbbra is folyamatosan kifejezésre juttatja elkötelezettségét az eurócsatlakozás mellett.
Mirow szerint nyilvánvaló, hogy az euróövezeti válság „mindkét oldalon” befolyásolta a csatlakozás időzítésének terveit. Különösen igaz ez Lengyelországra, amely egyértelművé tette, hogy haladást szeretne látni az euróövezet irányításának reformjában, mielőtt új eurócsatlakozási menetrendet vázolna fel magának. Máshol azonban továbbra is a „rövid távlaton belüli” eurócsatlakozás a cél – mondta az EBRD elnöke.
Más nagy londoni házak előrejelzései szerint azonban az évtized végéig, vagy akár a jövő évtizedig is késhet a közép-kelet-európaiak euróövezeti csatlakozása.
A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének szakelemzői havonta kiadott konvergencia-elemzéseikben jó ideje 2019-et nevezik a magyar és a lengyel eurócsatlakozás lehetséges legkorábbi időpontjának, Csehország belépését pedig csak 2020-ra, vagy még későbbre várják.
A Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének egy korábbi jóslata szerint az uniós pénzügyi hatóságok a görög tapasztalatok nyomán ezután várhatóan már csak akkor járulnak hozzá új tagállamok euróövezeti csatlakozásához, ha a tagjelöltek „a második tizedesjegyig” teljesítik az összes konvergenciafeltételt.
Más londoni elemzőházak szerint ugyanakkor nem múlt el az euróövezet szétesésének veszélye sem.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics idei második negyedévi átfogó európai prognózisa szerint az eurójegybank (EKB) hosszú távú refinanszírozási műveletei – bár elejét vették egy komoly finanszírozási válság kialakulásának az euróövezeti bankszektorban – nem kezelték az euróövezet nagy térségeit gyötrő, mélyen gyökerező gazdasági problémákat, és a perifériális tagállamok kilátásai továbbra is „siralmasak”.
Mindezek alapján a Capital Economics londoni stratégái közölték: fenntartják azt az álláspontjukat, hogy az euróövezet „korlátozott formájú” felbomlása várható a következő két évben, és a folyamat esetleg már az idén megkezdődik Görögország távozásával.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja – áprilisra szóló havi globális prognózisában közölte, hogy jelenleg 40 százalékos esélyt ad Görögország euróövezeti tagságának két éven belüli megszűnésére. A ház szerint ha Görögország a nemrégiben végrehajtott adósságátrendezés ellenére szabályozatlan körülmények közepette törlesztésképtelenné válik és kiesik az euróövezetből, akkor a „belátható jövőben” nem tud visszatérni a nemzetközi adósságpiacra, és valószínűleg tőkekorlátozásokat – ezek érvényesítésére pedig határellenőrzést – is be kellene vezetnie.
